Kemény Henrik
Kossuth-díjas bábszínész, a Népművészet Mestere
Életrajz
Kemény Henrik Érdemes és Kiváló Művész, Kossuth-díjas bábművész, nemzetközileg elismert Vitéz László vásári bábjátékos, a Korngut-Kemény, három generációs bábjátékos család harmadik, legfiatalabb tagja.
1925. január 29-én, Budapesten született Korngut Henrik és Kriflik Mária elsőszülött fiaként. Az apa, Korngut Henrik 1888-ban született Várpalotán, 1944. december 27-én, Nagycenken halt meg. Sírja ismeretlen. Korngut Henrik 1912-ben magyarosította nevét, így lett Korngutból Kemény. Az 1920-as évektől felállított bábparavánja felett szinte állandó jelleggel a hűvösvölgyi Nagyréten játszott. Apjával, a vásári mutatványos család első tagjával, Korngut Salamonnal már ekkor tervezgették egy családi bábszínház megnyitását. Korngut Salamon, a nagypapa 1857-ben született. Galíciából vándorolt Magyarországra, Várpalotán telepedett le. Csizmadiaként, cipőfelsőrész-készítőként is ismerte környezete. Cirkuszi mutatványossághoz 1897. január 26-án kapott először a belügyminisztériumtól működési engedélyt. 1931-ben Budapesten halt meg. Korngut-Kemény Henrik főállásban hivatalnokként vagy éppen mozigépészként igyekezett eltartani családját. Kriflik Mária 1898-ban született Pozsonyban, de honosítása révén Budapest a bejegyezett születési helye. Korngut-Kemény Henrik kérésére 1941-ben megváltoztatta nevét Keményi Máriára. Budapesten, hosszan tartó betegségben 1984-ben hunyt el.
1926 februárjában Budapesten megszületett Korngut-Kemény Henrik és Kriflik Mária második fiúgyermeke, Kemény Mátyás. Mátyás 2001-ben Budapesten bekövetkezett haláláig a paravánok mögött folyamatosan kisegítőként, untermannként jelen volt a bábelőadásokban.
Az 1927-ben, a 10. kerület népligeti nagy réten megnyílt Kemény Bábszínház (Bódé) Korngut Salamon és fia, Korngut-Kemény Henrik tervei alapján épült. A Kemény Bábszínház a Mutatványos tér főutcáján állt.
Kemény Henrik 1931-ben kezdte meg elemi iskolai tanulmányait. Már ebben az évben délelőtt iskolai, délután színpadi tanulás várta. 6 évesen már fellépett a bábszínházukban, apjától kapott Miki egérrel bábozott. Mátyással együtt minden délutáni előadásnál a színpadon segédkeztek.
1931-ben a család kiköltözött a Népliget 29. számú Bódéjába, a Kemény Bábszínházba. Korábban a Rottenbiller utcában laktak.
Kemény Henrik első Vitéz László bábfiguráját 9 évesen faragta.
1936 februárjában Budapesten megszületett Kemény Katalin, Korngut-Kemény Henrik és Kriflik Mária harmadik gyermeke. Pipike, ahogy a család tagjai nevezték, születésétől fogva cukorbetegséggel küzdött. Tanítónőnek tanult. Soha nem akart színpadon játszani, bábozni, de szívesen segédkezett a bábszínházban, mint pénztáros, hangosbemondó, vagy akár plakátrajzoló. 1984-ben halt meg Budapesten.
A 2. világháború a család életét gyökeresen megváltoztatta. Korngut-Kemény Henrik, aki tizennyolc évig megszakítás nélkül játszott a Kemény Bábszínházban (Bódéban), 1944-ben meghalt. Kemény Mátyás fogságban volt. Kemény Henrik gondoskodott édesanyjáról és húgáról, falura járt élelmiszerért.
1945. május 1-én újból megkezdte működését a Kemény Bábszínház, mivel Kemény Henrik újjáépítette annyira a háborúban megrongálódott Bódét, hogy játszani tudott a közönségnek. A legfiatalabb Kemény-gyermek, Katalin kezelte a gramofont, édesanyjuk volt a pénztáros.
1945 augusztusában a fogságból hazatért Kemény Mátyás, így 20-án már együtt játszottak a népligeti Bábszínházban. 1946-ban Kemény Henrik Mátyással belefogott a bábszínházuk teljes felújításába.
1947-től a kormányzati szervek sorra betiltották az előadásokat, nehezen kaptak működési engedélyeket.
1948-ban a Magyar Bábjátékosok Szövetsége hozott egy rendeletet, miszerint csak a szövetségi tagok játszhatnak bevétellel. A vásári bábosok nem számítottak annak, így Kemény Henrikék a Vitéz László játékaikkal nem léphettek fel. A szövetség legfőbb indoka és kifogása volt, hogy: „Ma már nem időszerű és nem korszerű Vitéz Lászlót játszani. Legyen helyette inkább Traktor Ferke vagy Okos Kata". Dacolva a rendeletekkel, Kemény Henrik ekkor időlegesen „száműzetésbe tette" a nagypapa és apja örökül hagyott kesztyűbábos Vitéz László történeteit, és marionettfigurákkal bábetűdöket állított színpadra. Zenés, szöveg nélküli, rövid jelenetek sorából felépült bábcirkusszal szórakoztatta közönségét.
1948-ban Kemény Henrik saját tervei alapján elkészítette Bambit, a közönségcsalogató szerepre kitalált bábot. Az óriásbáb fehér köpenye alá bújva egy bábmozgató vállán támaszkodott a báb belső szerkezete. A báb teljes magassága eléri a 300 cm-t. Az előadások kezdete előtt Bambi vurstli zenére menetelve bement a közönség közé, őt követte a két néger cintányéros figurája Kemény Henrik kezén. Jókedv, kacagás, kíváncsiság kiváltása volt a céljuk, amelynek eredményeként egyre többen gyűltek össze az előadást megtekinteni. Bambit legtöbbször – öt évtizeden keresztül – Kemény Mátyás keltette életre.
1950-ben Kemény Henrik tagja lett az Állami Bábszínháznak. Bod László festőművész, a színház akkori igazgatója hívta bábtechnikusnak. Első munkája az Aladin csodalámpája című előadás mechanikai munkálatai voltak.
1952-ben a Városligetet államosították, majd felszámolták. A Népligetben is aggasztó lett a helyzet. A mutatványosok és cirkuszosok, megérezve a közeledő bajt, már ekkor elkezdtek „csomagolni", költözködni. 1953-ben a Népligetre is sor került, felszámolták. Az államosítás napján, 1953. augusztus 21-én éjszaka Kemény Henrik, Jakovits József és Kemény Mátyás a Kemény Bábszínházból a Rottenbiller utca 1-es számú műteremlakásba menekítették ki a bábokat. A család bábszínházának repertoárjához ekkor már közel 80 darab figura tartozott, melyek többségét Korngut-Kemény Henrik tervezett és készített. A műteremlakásban lakó Bálint Endre festő- és Jakovits József szobrászművészek több mint 10 évig vállalták a bábok bújtatását.
1954-ben Kemény Henrik Ortutay Gyula felterjesztésére megkapta a Népművészet Mestere címet.
1955-ben néhány alkotótársával összefogva elhagyták az Állami Bábszínházat, elmentek Győrbe, hogy megalakítsák az első vidéki bábszínházat. Kemény Henrik azzal a feltétellel csatlakozott munkatársaihoz, hogy Gáti György, az akkori Kisfaludy Színház művészeti igazgatója engedélyezi számára Vitéz László előadásainak vidéki játékait. Kemény Henrik már ekkor teljes hittel elkötelezettje volt a nagypapa nyomdokain való játéknak, a vásári mutatványos műfajnak. A győri színház minden kérését teljesítette: a bábelőadásokban bábszínészként is játszó művész az előadások után Vitéz Lászlójával járhatta a vidéket. Kemény Henrik megkezdte vidéki, majd nemzetközi vándorjátékainak 2011-ig tartó mozgalmas útját.
1958-tól ismét az Állami Bábszínházban dolgozott. Óhidi Lehellel, Bató Lászlóval, Lévai Sándorral, Bródy Verával, Szakály Mártával szoros alkotói kapcsolatot ápolt továbbra is.
1963-ban édesanyjával és húgával a népligeti Kemény Bábszínházból végleg beköltözött Budapest belvárosába, a Vörösmarty utcába. Élete végéig itt élt, minden turnéjára innen indult, ide tért haza.
1975-ben az Állami Bábszínházból nyugdíjba vonult, úgy határozott, hogy önállósul. Bató Lászlót, bábszínész kollégáját is ekkor nyugdíjazták, „összeálltak". 1982-ig, Bató halálig együtt járták a vidéket és a nagyvilágot. Barátja halála után Kemény Henrik öccsével, Mátyással vagy egyedül játszott Vitéz László előadást.
A Magyar Televízió már az 1960-as évektől nagyban hozzájárult, hogy a vásári bábjáték és személy szerint Kemény Henrik az egész ország ismert és elismert művésze lett. 1958-ban Raffai Anna a Színháztudományi és Filmtudományi Intézet megbízásából többórás filmanyagot forgatott kint a Népigetben a Kemény Bábszínházról. Raffai Annán kívül Kende Márta, Szabó Attila, Takács Vera sokat tettek azért, hogy a vásári bábjáték és Vitéz László jelen legyen a tévében is. A '80-as évektől olyan ismert figurákat készített – illetve legtöbbjüknek megformálója, mozgatója is lett –, mint Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes, Süsü, a sárkány, Böbe baba, Gesztenye Guszti, Sakk Matyi, Tücsök és Pamacs, Gyufa Gyuri. A Zsebtévé több mint 70 előadásban alkalmazta.
1983-ban a 10. kerületi Tanács helytörténeti szempontból védetté nyilvánította a Kemény Bábszínházat, azután az MTA Soros Alapítványa, a Művelődési Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az ÁISH is felkarolta a Kemény-család bábszínházának sorsát. Előkészítettek egy felújítási tervet.
1984-ben meghalt Keményi, azaz Kriflik Mária, majd a legfiatalabb Kemény-gyermek, Katalin is. Kemény Henrik magányosan járta a világot. Ettől az évtől nemzetközi meghívások és elismerések sorát kapta Londontól Berlinig, Mexikótól Tajvanig, Münchentől Moszkváig. A vásári bábjátszás magyar képviselőjeként mindenütt jutalmakkal, nívódíjakkal halmozták el. Kemény Henrik élete során közel egy tucat Vitéz László-figurát ajándékozott múzeumoknak és neves személyeknek. A müncheni Stadtmuseum, a drezdai UNIMA Fesztivál Központ, a mexikói Nemzeti Bábmúzeum is őrzi a magyar népi bábhős figuráját, de egyet-egyet kapott Moszkvában Szergej Obrazcov, Párizsban Francois Mitterand is.
1989-ben Kemény Henrik átépítési tervei alapján felújították a Bódét, a népligeti Kemény Bábszínházat, melyet augusztus 20-án ünnepélyes keretek között felavattak. A megnyitón Belitska-Scholtz Hedvig, Mészáros Emőke bábtörténészek is méltatták a három generációs bábos család színházteremtő zsenialitását, valamint a vásári bábjáték műfajában évtizedek óta kitartóan működő, és a Vitéz László játékokat életben tartó Kemény Henriket. A Népliget azonban nem kapta vissza közönségét, az infrastruktúra hiánya nem tette lehetővé a bábszínház működését. Kemény Henrik 1989. augusztus 20-án játszott először és utoljára az 1953-ban beszüntetett színházuk színpadán.
A következő évtizedek az utazásokról szóltak. Kínától Mexikóig számtalan fesztiválon vett részt, Magyarországon pedig településről településre vándorolt.
2001-ben hosszan tartó betegségben meghalt Kemény Mátyás, a szeretett testvér. Ettől kezdve egyedül járta az országot, a világot. Utazó bőröndjét, műsorrepertoárját, paravánját egyszemélyesre szerkesztette és rendíthetetlenül utazott fesztiválról fesztiválra, falunapról városi rendezvényekre.
2005. március 15-én, 80 évesen átvette az Országházban a Kossuth-díjat. A díj összegét még ezen a napon felajánlotta egy majdan felépülő Kemény Bábmúzeumnak. 2006. január 29-én, 81. születésnapján megalapította a Korngut-Kemény Alapítványt, melynek feladatául a Kemény család bábos örökségének felgyűjtését, majd egyben tartását, a bábmúzeum létrehozását tűzte ki.
2008. december 4-én a vásári bábjáték vitathatatlanul legnagyobb alakjaként Prima-díjjal jutalmazták a Művészetek Palotájában.
2011. október 2-án éjjel leégett a népligeti Kemény Bábszínház, a Bódé. A már amúgy is legyengült egészségi állapotú mestert sokkolta hír.
2011. november 30-án Kemény Henrik Debrecenben elhunyt.
Az életrajzot összeállította: Láposi Terka
(2016)
--------------------------------------------------------------
Előadások
Kemény Henrik lejegyzése alapján a Kemény Bábszínház 1926-tól a következő Vitéz László játékokat tartotta repertoáron (a kutatás a dokumentumok beazonosítását folyamatosan végzi):
Elátkozott malom (szövegkönyv fennmaradt) (1926-2011)
Rózsa Sándor (szövegkönyv fennmaradt) (1926-1990-es évek)
Elásott kincs (szövegkönyv fennmaradt) (1926-2011)
1-2-3 én jövök, 1-2-3 te jössz! (szövegkönyv fennmaradt) (1926-2011)
Vitéz László csodaládája (szövegkönyv fennmaradt) (1926-2011)
A fényképész (szövegkönyv fennmaradt) (1926-1990-es évek)
Itt nem szabad énekelni (szövegkönyv fennmaradt) (1926-1990-es évek)
Pótvizsga (szövegkönyv fennmaradt) (1926-?)
Síróbaba (szövegkönyv fennmaradt) (1926-?)
A beszélőgép. Bábjáték-tréfa (szövegkönyv fennmaradt) (1926-?)
Jön a Mikulás (szövegkönyv fennmaradt) (1926-?)
A bűvész (szövegkönyv fennmaradt)
Vitéz László, mint kikiáltó (szövegkönyv fennmaradt) (1926-?)
Lovag úr
Jancsi és Juliska (1926-?)
Borbély
Sorozás
Vizes-asszony
Mészáros
Krokodil
Panoráma
Csodadoktor
Cintányéros
Temetés
Pilityi palityi
Dalárda
Rekommandőr
További kesztyűsbáb előadás:
A koldusfiu álma (szövegkönyv fennmaradt) (1936-1941)
Kemény Henrik lejegyzése alapján a Kemény Bábszínház az 1920-as évektől 1953-ig a következő marionett etűdöket tartotta repertoáron (a kutatás a dokumentumok beazonosítását folyamatosan végzi, a bemutatók pontos időpontjaira nincs adat):
Golyóművésznő
Kötéltáncos
Jonglőr
Erőművész
Lábegyensúlyozó
Micky – egerek
Szétváló-bohóc
Bohóc és a pillangó
Kínai táncosok
Haláltáncos
Átváltozók
Gólya
Béka
Pipáló-paraszt
Bunkó Bandi és a megkergült autó
Magyarország
Parasztok tánca
Kaucsuk
Légtornász
Handlé (szövegkönyv fennmaradt)
Fülemüle (szövegkönyv fennmaradt)
Göre Gábor Pesten (szövegkönyv fennmaradt)
Göre Gábor monológ (szövegkönyv fennmaradt)
Donáld kacsa
Popey
Műveit őrzi:
Nemzeti Bábmúzeum, Huamantla
Stadtmuseum, München
UNIMA Fesztivál Központ, Drezda