Kollár Éva

Kollár Éva sokirányú érdeklődése ellenére hamar a zenei pályára lépett. Kitűnő eredményt ért el az iskolában, sportolt, novellákat írt, de zeneiskolai tanárai korán meghatározták életútját. Első zongoratanára Molnár Dóra volt, a gimnáziumi években pedig Comensoli Mára (Bartók Béla növendéke) tanította. Szolfézs tanárai szintén kiváló képzésben részesítették: György Istvánné Marica és a legendás hírű Csányiné Csengő Lujza, akinek sok jelentős zenész köszönheti a szakma iránti elhivatottságát. Sokáig úgy tűnt, a zongora lesz a fő területe. Ám a Szilágy Gimnáziumban olyan énektanárral találkozott, aki segítette a végső döntésben. M. Katanics Mária karnagy nemcsak az iskolában, a híres Szilágyi Erzsébet Kamarakórusban is elvarázsolta Kollár Évát. Ő lett példaképe a személyes életvezetésben is, mert megmutatta, hogyan lehet egy nő elhivatott tanár, sikeres művész és családját szerető édesanya.

De érte máshonnan is olyan különleges zenei hatás, amely a közös zenélés felé irányította. Testvéreivel együtt a Budai Ferencesek kórusában énekelt, Tamás Gergely Alajos atya irányítása alatt. A nem mindennapi mester, ferences szerzetes, karnagy zeneszerző nemcsak saját zenei világába vezette be kórustagjait, de a zeneirodalom remekeit is végigénekelték. Így jutottak el J. S. Bach h-moll miséjéhez, vagy G. F. Händel Messiásához, de W. A. Mozart, G. Verdi, Ch. Gounod, G. Puccini és Kodály Zoltán oratórikus műveit is nagy sikerrel adták elő.

Ezek az élmények és példák vezettek oda, hogy véglegesen eldőlt, Kollár Éva útja a tanítás és a kórusvezetés lesz. 1964-ben sikerrel fölvételizett a Zeneakadémia Középiskolai Énektanár–Karvezetés szakára.

Itt olyan tanárai voltak, mint Szőnyi Erzsébet, Vásárhelyi Zoltán, Párkai István, Hajdú Anna, Kroó György, Ujfalussy József.Szőnyi Erzsébet 1967-ben egy hónapra elvitte néhány tanítványait Kanadába, a Montreáli Világkiállításra. Ez 14 fős, válogatott csoport volt, akikkel a professzor asszony egy erre a célra épített üveg pavilonban minden nap „Kodály-módszeres" bemutatót tartott.

„Csodálatos élmény volt. Szakemberek, zeneszerzők, a világkiállítást látogatók néztek minket, figyelték Szőnyi tanárnő tanítási óráit, - jöttek-mentek, és azok is ott ragadtak, akik nem voltak avatott zenepedagógusok. Akkor csak sejtettük, ma már pontosan tudjuk, hogy fontos és történelmi esemény részesei lehettünk. Tanárnőnk elvitt minket a Place Ville Marie épületbe, amely egy kereszt alaprajzú, csodálatos toronyház volt, amilyet életünkben még nem láttunk. Felmentünk a 77. emeletre, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a hatalmas városra. Szőnyi Erzsébet arra is figyelt, hogy a „tanulmányi kiránduláson" minél többet lássunk a világból. Természetesen, a világkiállítást is megnézhettük. Hihetetlen és felejthetetlen élmény volt mindez" – mondja Kollár Éva egy interjúban [1].

A Katanics Mária által vezetett „Szilágyi Erzsébet Kamarakórussal" emlékezetes koncerteken léptek fel, utaztak Magyarországon és Európa országaiban, számos díjat nyertek. Kollár Éva a Zeneakadémia elvégzése után a Leövey Klára Gimnázium énektanára és karnagya lett, és ezt a munkát 1969–76-ig, hét éven át folytatta. Az első esztendőben még abban az iskolában irányította híres „Kodály Leánykarát" Andor Ilona, Kodály Zoltán egyik legkiválóbb tanítvány. Kollár Éva tőle is nagyon sokat tanult. Andor Ilona hitvallása volt, hogy ebben a munkában a legfontosabb a tanítványok szeretete.

1972-ben a Magyar Televízió tehetségkutató versenyt hirdetett Ki mit tud? címmel. Kollár Éva tanítványaival egy vegyes kamarakórust alapított, és ezzel neveztek be. Érettségi után nem akartak szétszéledni az énekesek, így együtt maradtak, és ebből az együttesből nőtt ki azután a Monteverdi Kamarakórus, majd a Budapesti Monteverdi Kórus. Ez akkor még ritka jelenség volt. A kórus egyre bővült, gazdag repertoárt alakítottak ki. Kollár Éva ekkor már családos volt, három kicsiny gyermekkel végezte a tanári, karnagyi és háziasszonyi munkát.

Amikor megszüntették az ének-zene tagozatos rendszert a középiskolákban, Kollár Éva élt a lehetőséggel, egy évre elvállalta a Zeneakadémia által felkínált gyakorlatvezetői állást a Teleki Blanka Gimnáziumban. Ezután zeneiskolai tanári állást vállalt, három évig szolfézst, zeneirodalmat tanított a XI. kerületi Zeneiskolában, ahol korábban ő maga is tanult. 1980-ban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán kapott állást. Kerecsényi László volt a tanszékvezető, majd Csillagné Gaál Judit. Ismét szép hét év következett, szerette tanítani a „majdnem" felnőtteket. Abban az időben kezdett belefolyni a tanítóképzős tantárgyi reform és az új tananyag összeállításának munkálataiba. Később a Nemzeti Alaptanterv, a NAT zenei részének újraformálásába is bevonták, Tallér Edit vezető szakfelügyelő kollégájával együtt írták meg az iskolai ének-zene tantárgyra vonatkozó útmutatást.

1986-97-ig az ELTE nemrégiben alakult Zenei Tanszékének tanára és vezetője lett. Nagy sikerrel vezette az intézmény Pro Musica vegyeskarát. 1997-ben habilitált a Zeneakadémián.

1998-ban újabb kihívás elé állította az élet. Kinevezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár, Karvezetés szak tanszékvezetőjévé. 2000-től 2015-ig a Doktori Iskola karvezető alapprogramjának vezetője. Számos külföldi vendéghallgatót fogadott európai országokból (Németország, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia) és Ázsiából (Kína).

1976 és 1980 között a Zenetudományi Intézet megbízásából végzett kutatásokat a 19. századi magyar dal- és kórusirodalom területén. Kutatásainak eredménye az a négy tanulmány, mely az Intézet archívumát gyarapítja. Kollár Évát azért érdekelte a 19. sz. zenéje is érdekelte, mert amint Legánӱ Dezső professzor, a kutatás ösztönzője megvilágította, ez a terület kívül esett a zenetudomány fő kutatási területeiből. A tanulmányok címe: A 19. század magyar kórusirodalma, A XIX. századi magyar dalirodalom mesterei: Egressy, Simonffy, Szentirmay, A XIX. századi magyar dalirodalom mestere: Dankó Pista, A XIX. századi magyar dalirodalom mesterei: Nyizsnyai, Palotási, Dóczy.

1997–2001-ig Széchenyi Professzori ösztöndíjban részesült, 2005-ben a British Council ösztöndíjasa volt. Ez utóbbi kéthetes tanulmányúthoz segítette őt, amelynek során számos rangos hangversenyt hallhatott, és az angol katedrális-iskolák munkáját tanulmányozhatta Londonban, Oxfordban és több kisebb városban.

Kollár Éva számos rangos szakmai eseményeket, hazai és nemzetközi konferenciákat, nyári egyetemeket, fesztiválokat, kurzusokat és versenyeket szervez. Ezeknek egyben előadója is.

Tanszékére nemzetközi hírű előadókat hívott. Vendége volt többek között Andrea Angelini, Frieder Bernius, Wilko Brouwers, Pierre Cao, Simon Carrington, Robert Crabb, Czifra János, Max Frey, Stojan Kuret, David Gálvez Pintado, Helmuth Rilling, Josep Vila i Casañas, Roy Wales.

A kurzusok témaköre a vendég professzorok működési területének megfelelően, az általuk kiválasztott műsor betanítása és koncertszerű előadása volt a Zeneakadémia Nagytermében, illetve a Budavári Mátyás templomban.

A hazai kórusélet mesterei közül is kiváló előadókat hívott meg, mint Béres György, M. Katanics Mária, Párkai István, Szesztay Zsolt, Tóth Ferenc, Zámbó István. A karnagyi kurzusok sorozat-címe „Zengő csudaerdő" volt, és a külföldi karnagyokhoz hasonló jelleggel, a magyar mesterek rövidebb kurzusok keretében, szakmai továbbképzésnek beillő módon készítettek elő egy-egy kóruskoncertet. Itt a résztvevők nem a karvezető diákok, hanem az ország minden tájáról érkező énektanárok és karnagyok voltak. Minden kurzus nyitott volt, a szakmából bárki jelentkezhetett. Soha nem volt részvételi díj, és igen gyakran határon túli kollégák is ellátogattak.

Kollár Éva a Magyar Művészeti Akadémián 2014-ben tartotta meg székfoglalóját, melynek címe A zene nyelve, a nyelv zenéje. A téma kutatását a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának kurzusain tett közzé, és ennek zenei, képzőművészeti és irodalmi példákkal illusztrált összefoglalója volt az előadás. Kollár Éva laudációját Párkai István, az egyetem professzora, Kossuth-díjas karnagy tartotta.

Megalapította a „Fiatal Karvezetők Nemzetközi Versenyét", amelyet első alkalommal 2001-ben rendeztek meg a Liszt Ferenc Zeneakadémián (együttműködve a KÓTÁ-val valamint az Europa Cantat és az AGEC nemzetközi kórusszervezetekkel). Az alapítás óta évente más-más város ad helyszínt a versenynek, de Budapest még két alkalommal újra otthont adott a rangos eseménynek. Ez a vetélkedő erőt és hitet ad a fiatal karvezető jelölteknek ahhoz, hogy szakmájukat, hivatásukat a legmagasabb szinten műveljék, és hogy a közös muzsikálás életre szóló élményét tovább adják tanítványaiknak. A résztvevők közül nem egy fiatal karnagy ma már világszerte elismert kolléga, aki itt tűnt fel, itt figyelt fel rá a zenei szakma.

Az 1972-ben alapított Budapesti Monteverdi Kórus ma is meghatározó együttese az európai zenei fórumoknak. A finom hangszínű, a zenei jelenségeket érzékenyen megjelenítő együttes a hazai és nemzetközi kórusélet kiemelkedő szereplője. Nagydíjat nyertek Arezzo, Pécs, Sligo és Prága kórusversenyein, egyéb rangos díjakat Cork, Camerino, Debrecen, Gorizia és számos versenyen, fesztiválon. Az együttes felvételeivel a Hungaroton és a Carus Kiadó több Cd-t adott ki. Nyolc önálló Cd-t a kórus maga jelentett meg.

Az évente megrendezett kortárs zenei Mini Fesztivál rendszeres fellépői. Saját kórusfesztivált alapítottak Nemzetközi Monteverdi Fesztivál néven, melynek művészeti vezetője Kollár Éva.

Az eddig négy alkalommal lezajlott esemény mindegyikén 6-8 külföldi és magyar kórus adott hangversenyt, amelyek középpontjában Claudio Monteverdi muzsikája állt. Mindegyik fesztiválon hallhatott a közönség ősbemutatókat, és közösen előadott, nagyobb lélegzetű művek is elhangzottak. A helyszínek között fontos szerepet töltött be Esztergom, ahol 1695-ben Monteverdi is megfordult, mint Gonzaga herceg udvari muzsikusa, - de koncerteket tartottak a kórusok Budapesten és Vácott is. (1996, 2001, 2005, 2011)

Kollár Éva 1997-től hat évig a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Művészeti Bizottságának vezetője, ezután kilenc éven át a KÓTA elnöke 2012-ig. Jelenleg tiszteletbeli elnök. A Magyar Kodály Társaság társelnöke. Az Europa Cantat kórusszervezet elnökségi tagja volt, és az két zenei szervezet egyesüléséig (2011) az AGEC (Arbeitsgemeinschaft Europäischer Chorverbände) Zenei Bizottsági tagja volt. Jelenleg az ECA művészeti tanácsadója. Két alkalommal (1996, 2009) az AGEC-Eurochor karnagya volt Budapesten, kóruszenei műhelyfoglakozásokat vezetett Marktoberdorfban és Barcelonában, 2013-ban a Budapesti Monteverdi Kórussal meghívott előadó és műhelyvezető volt Franciaországban, Vaison-la-Romaine-ben, a „21ème Choralies" nemzetközi fesztiválon. 2015-ben Pécsett, az Europa Cantat fesztiválon A XX. század egyházi zenéje címmel nemzetközi műhelyvezető volt. (A résztvevők kilenc ország énekeseiből álltak-) Hazai és nemzetközi kórusversenyek zsűritagja, Magyarországon, Európában, Japánban.

Az ezredfordulón két antológia jelent meg szerkesztésében a 20. századi magyar kórusművekből, vegyeskari művek gyűjteménye Zengő csudaerdő és egyneműkarok Virág és pillangó címmel, Párkai István és Sapszon Ferenc társszerkesztők közreműködésével. Ezek az alkotások a 20. sz. magyar kórusirodalmát hivatottak népszerűsíteni. A gyűjtemény gazdag választékot nyújt, és a kortárs művek előadására serkenti a kórusvezetőket.

Kollár Éva 2003-ban olyan művekből állította össze CD műsorát, amelyben A Magyar Kórusmuzsika Évszázadai címmel a Budapesti Monteverdi Kórussal ősbemutatón előadott kortárs magyar alkotásokat rögzítették. A CD-t 2003-ban a Hungaroton jelentette meg.

Karvezetői kurzusokat vezetett Angliában, Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban, Franciaországban, a kanadai Edmontoni Egyetemen (Faculté St. Jean), Japánban (Tokyo, Kyoto), előadásokat tartott itthon és külföldön a magyar zeneoktatási módszerről.

A magyar zeneoktatás két ágáról, az iskolai ének-zenetanításról, - a Kodály Zoltán és tanítványai által kidolgozott Kodály-módszerről, és a hazai zenei élet szerkezetéről, jellemzőiről.

A Magyar Rádióban többek között a Kórusainknak ajánljuk című műsorban hangzottak el zenei ismertetései. Más műsorok mellett nyolc előadásból álló sorozatot tartott a Magyar Rádióban Claudio Monteverdi madrigálkötetei címmel, és zenei ismertetéseket adott közre a Magyar Rádió Kórusainknak ajánljuk című sorozatában. Az előadások címei: 1975 Miért igen, miért nem? 1981 L. Marenzio: Leggiadre ninfe, 1982 Kodály Zoltán: Árva vagyok, 1982 Szőnyi Erzsébet: Három leánykar, 1983 Kodály Zoltán: Adventi ének, 1985 A. de Bertrand: Szemed tüzében égek (Dans le serain...), 1986 Cl. Monteverdi: Égbe kiált a panasz (Sfogava con le stelle...), A. de Bertrand: Ez a kacagás (Ce ris plus doux...).

Kollár Éva az általa alapított és azóta is töretlen lelkesedéssel vezetett Budapesti Monteverdi Kórussal az eltelt 44 év alatt sok rangos díjat nyert nemzetközi versenyeken. Arezzo, Cork, Camerino, Pécs, Sligo, Prága közönsége joggal fejezte háláját vastapssal. 1. és 2. díjakat nyertek Goriziában, Linzben, Llangollenben, Spittal a.d. Drau-ban és Tours-ban. (A felsorolás nem teljes.)

A kórus a kortárs zenei Mini Fesztivál rendszeres szereplője. Számos magyar és külföldi zeneszerző művének ősbemutatója fűződik a kórus nevéhez. A következő szerzők műveit mutatták be elsőként:

Balassa Sándor, Daróci Bárdos Tamás, Dobos Kálmán, Farkas Ferenc, Fehér György Miklós, Fekete Gyula, Gárdonyi Zsolt, Gyöngyösi Levente, Hollós Máté, Horváth Balázs, Huszár Lajos, Karai József, Kocsár Miklós, Koloss István, Lehotka Gábor, Mohay Miklós, Sulyok Imre, Szőnyi Erzsébet, Tóth Péter; valamint Josep Vila i Casañas, Martin Eichler, Jiři Laburda, Giuseppe Meloni, Vytautas Miskinis, Dávid Gálvez Pintado, Michael Tauche, Silvio Zanchetti, Mauro Zuccante.

Az együttes neves művészekkel együtt hangversenyezett itthon és Európa szerte (Pierre Cao, Simon Carrington, José Cura, Czifra János, Max Frey, Roy Wales).

Muzsikájukat 12 CD-felvétel őrzi, de a Magyar Rádió, a Dél-Német Rádió, a BBC, valamint a Magyar Televízió is rögzítette rögzítette. Kiadóik a Hungaroton, a Carus, a 4 Voices kiadók, és a Budapesti Monteverdi Kórus kiadásában is megjelentek CD felvételek.

Mindez a gazdag oktatói és művészi tevékenység, magas színvonalat mutató eredmény nemcsak Kollár Éva különlegesen érzékeny zeneiségének, kitűnő hallásának és hangszín érzékenységének köszönhető, hanem talán annak a Kodály által megalapozott, majd tanítványai által színesített és létrehozott kóruskultúrának, mely a magyar népdalból indulva jut el a zenetörténet legnagyobb alkotásaiig. A magyar zenei élet szolgálatában végzett munkáját tanítványai, énekesei és kollégái nagyra értékelik.

[2016]

[1] Fehér Anikó: Muzsika a katedrán. LFZE 2011