Koós Pál

A formatervezés kontextusa:

A formatervezés a klasszikus iparművészeti szakágak között viszonylag rövid múltra tekint vissza. Mind a terminológia jelentése és referenciája, mind a szakma intézményrendszere és besorolása jelentős átalakuláson ment keresztül, ami napjainkra hatványozottan érvényes. A formatervezés fogalmi meghatározása oly módon bővült vagy csökkent az évek folyamán, amennyire a művészet és tudomány dichotómiájában az önálló létjogosultságot kivívott design a mérleg nyelveként billen egyik vagy másik oldalra. A modern iparművészet 19. századi intézményesülése a kézműves, egyedi, kisszériás termékekkel vette kezdetét, ami a 20. századra a volumen növelésének igényével új szemléletet hozott a tárgytervezésben. A II. világháborút követően robbanásszerű fejlődésnek indult nemzetközi színtéren az industrial design vagy product design, amelynek hazai vonatkozása az ipari formatervezés meggyökeresedését hozta magával az iparművészet gyűjtőfogalmának ernyője alatt. A közelmúltig egyetlen intézmény felsőfokú képzési rendszeréből kerültek ki szakképzett formatervezők, miközben az intézmény és a szakmagyakorlás evolúciója is folyamatosan ment végbe. 1949-től ez az intézmény az Iparművészeti Főiskola volt, amely a rendszerváltást követően Iparművészeti Egyetem, a 2000-es évek derekán pedig Moholy-Nagy Művészeti Egyetem néven működik napjainkig, miközben a helyszín változatlan maradt. 1960–72 között ipari formatervező, 1972–93 között formatervező, 1993–2007 között formatervező művész, 2007-től napjainkig tárgyalkotó, terméktervező és designer terminusok jelölik a professzionális szakmagyakorlók körét. A formatervezés tartalma és a formatervezők képzése az elmúlt évtizedekben polarizálódott. A korábban privilegizált helyzetben lévő Iparművészeti Főiskola majd Egyetem mellett a Budapesti Műszaki Egyetemen indult forma- és terméktervező képzés, majd a Soproni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és legújabban a győri Széchenyi István Egyetem is biztosít formatervező felsőfokú oktatást. Ahogy az intézményrendszernek, úgy a szakmának is jelentős evolúciója ment végbe. Az elmúlt bő egy évtized tapasztalata azt mutatja, hogy a formatervezés területe is elkezdett különböző ágakra differenciálódni. A tárgyközpontú szemlélet helyett előtérbe került a tervezésközpontú gondolkodás, ezáltal a service design és a design thinking vált hangsúlyosabbá. A műszaki kritériumon és esztétikai kívánalmon túl a gazdasági makrokörnyezet is hatással van a tárgytervezés kimeneti oldalán. A rendszerváltás időszakáig monopolhelyzetben lévő állami vállalatokat felváltották a szabadpiac gazdasági szereplői, majd az utóbbi években érzékelhető startup kultúra térnyerésével korábban ismeretlen ágensek is megkezdték átformálni a formatervezők szerepét. A tárgy létrejöttét három csoport együttműködése teszi lehetővé: tervező, felhasználó és gazdasági szereplő, akiknek a különböző szempontrendszerét egyesíti napjaink formatervezője. Ennek függvényében ment végbe a szakmagyakorlás alapvető kritériumrendszerének hangsúlyváltozása is. Az Iparművészeti Főiskolát jellemző „egy évfolyam, egy mester" szemlélet helyét a felsőoktatás differenciálódásával átvette az „egy tanítvány, több mester" szemlélet, ami napjainkban meghatározóvá vált a felsőfokú képzési rendszerekben.

A szakma evolúciója az elmúlt évtizedek során magával hozta a professzionális formatervező fogalmát meghatározó egyedi tulajdonságok fontossági sorrendjének átrendeződését és a speciális képességek rangsorának változását. A korábban high skill kategóriájába tartozó szabadkézi rajz és modellező készség mellett a kreatív problémamegoldás és marketing management is azonos rangra emelte a megkerülhetetlen jártasságok sorát, ezáltal a technológiai ismeretek és művészi igényesség szempontjai egyre inkább üzleti alapon érvényesülnek. Mindez magával hozta az elmúlt évtizedekre jellemzővé vált tervezői attitűdöt, amely az individualista szemlélet háttérbe szorításával a csapatmunkában, a közösségben és az eredménycentrikusságban válik kézzelfoghatóvá. Ugyanakkor a formatervező sajátlagos önazonosságát akként nyeri, ahogy a végeredménynek tekinthető tárgy funkcionális és esztétikai kontextusában az input és output közötti folyamatban részt vesz. A projekteket egyedül végrehajtó vagy team tagjaként dolgozó formatervezők oly módon is differenciálódnak, hogy alkalmazott helyzetben vagy szabadúszó státuszban gyakorolják szakmájukat, ezért a formatervező megnevezés gyűjtőfogalma helyett napjainkban értelmező jelzővel ellátott designer terminus van használatban.

Koós Pál formatervező művész és designer alkotómunkája és oktatói tevékenysége a rendszerváltás utáni hazai formatervezés par excellence iskolapéldája. A szakma elmúlt harminc évének evolúcióját illusztrálják a gyakorlatban megvalósult tárgyak. Ez idő alatt mindvégig nyomon követte és alakította/alakítja a hazai felsőfokú formatervező képzést. Neve egyet jelent a praxis és teória összefonódásával. Életműve momentán alkotópályája zenitjén áll, ezért joggal tarthat számot a szakma és vizuális kultúra a jövőben várható fejleményekre.

Tárgytervezés és felsőoktatás:

Koós Pál a művészettel már gimnáziumi évei alatt kapcsolatba került Nyíregyházán, de a Fajó János vezette Encsi Művésztelepen kapta meg a szakmai, vizuális és kulturális alapokat. Később Budapesten a Dési Huber István Képzőművészeti Körbe járt, ahol Korga György festőtől tanult. Az Iparművészeti Főiskola felvételi előkészítőjén ismerkedett meg a Tervezőképzőt akkor végző Kemény Péter és Balvin Nándor tervezőkkel, akiknek hatására jelentkezett formatervezőnek. 1991-ben nyert felvételt az Iparművészeti Főiskolára, ahol Simon Károly, Scherer József, Zalavári József, Szentpéteri Tibor, Gollob József, Ernyey Gyula és Nádas László tanították.

Koós Pál abba az évfolyamba járt, amelyet Nádas László tervezőtanárként négy évig oktatott. Az ő közbenjárására a főiskolát követően az ABN Design Stúdióban kezdett dolgozni Antoni Rozival, Nádas Gergellyel, Nádas Annával és Bechtold Gáborral. Az egyetemi évek alatt több hazai és nemzetközi pályázaton szerepelt sikeresen (Raichle sícipőpályázat, Sunlimited napszemüveg pályázat, MNB visegrádi üdülőjére kiírt pályázat stb.) és több olyan projektben vett részt, melyek konkrét cégekhez voltak köthetőek. Ez akkoriban különlegesség volt, mert a rendszerváltás utáni időszakban folyamatosan szűntek meg a nagyipari cégek és egyre nehezebb volt „élő" feladatokat behozni az oktatásba, amelyek működő cégekhez, konkrét témákhoz kötődtek (Kismotor és Gépgyár, Szarvasi Fémipari Szövetkezet, Suzuki stb.). Időközben az Iparművészeti Főiskola Iparművészeti Egyetem lett, ahol 1997-ben formatervező művész diplomát szerzett. Diplomamunkájával 1998-ban I. díjat ért el a „II. Lépés a jövőbe" országos designpályázaton, amely komoly elismerést hozott az egész magyar professzionális designszakmában.

1995-től számos terve került gyártásba. Ezek közül a legnagyobb példányszámban a dunaújvárosi MOMERT által a mai napig gyártott Capricco kávéfőző és digitális személymérlegek. Egyik személymérlege a Szabadalmi Hivatal különdíját kapta a Nívódíj pályázaton 1999-ben. A MOMERT termékek évi több tízezres példányszámban kerültek eladásra. Szintén nagy példányszámban került/kerül értékesítésre a Prodax (majd később Schneider Electric) Grado villanykapcsoló családja. Rendszeresen szerepelnek munkái nemzetközi szinten is (Objects from Hungary kiállítás sorozat, St. Etienne Designbiennálé 1998, 2000, 2002, 2004). Tervezőként több mint két évtizede tevékenykedik egy speciális területen, a high-end audio területén. Az Etalon Akusztika Kft.-nek tervez erősítőket, hangfalakat, elektronikákat, amelyek folyamatosan érnek el nemzetközi sikereket. Sallay Lászlóval a cég ügyvezetőjével és főkonstruktőrével az elmúlt években szoros együttműködésben dolgozik. 2007-ben Formatervezési Díjat kapott az Etalon Akusztika Kft. számára tervezett Essence hangfalcsaláddal. A 2008-ban a World Design Capital Torino 2008 keretében szervezett Six Design Stories című kiállításon szerepelt, ahol az általa tervezett Etalon Essence hangfalak, a Rubik kocka, Breuer Marcel

Wassily széke, a Gepetto Design Stúdió tojástartója és a Corvus Kft. repülőgépe mellett reprezentálta a magyar designt hat közép-európai ország közös bemutatkozásán. Ugyanebben az évben a Formatervezési Díj bírálóbizottságának is tagja lett. A 2009-ben a Designterminál Versenyben című kiállításán együtt szerepeltek az ABN Design Kft.-ben tervezett munkái és az Etalon Akusztika Kft.-nek tervezett tárgyai. 2010-ben művészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki.

Az ezt követő években az Etalon Akusztika Kft.-vel folyamatosan ért el a nemzetközi sikereket. 2011-ben a Supradac elektronika, 2013-ban az Integral erősítő kapta meg a francia Diapason magazin igen rangos, Diapason D'Or díját. 2011-ben a Minisono hangfal Best Buy minősítést kapott a szintén francia Haute Fidelite magazintól. A Solo hálózati lejátszó a francia Audiophile magazintól Grand Frisson 2015 elismerést kapott.

Az ezredfordulót követően Koós Pál alkotómunkájának egyre fontosabb részévé vált az egyetemi oktatás. 2000 és 2003 között az Iparművészeti Egyetem DLA- képzésében vett részt. 2000-től napjainkig tervezést tanít: a kezdeti években az Iparművészeti Egyetem előkészítő tanfolyamainak oktató munkájába kapcsolódott be, majd óraadóként, tanársegédként, adjunktusként, docensként, habilitált egyetemi docensként a Formatervező Tanszéken tervezést oktat, jelenleg egyetemi tanárként tanít tervezést. 2006-ban az Iparművészeti Egyetem felvette a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nevet. Számos nemzetközi és hazai céggel közös projektet vezetett, amelybe magyar és külföldi hallgatók is bekapcsolódtak (Dalbello, Kinnarps, IDEA Group Kft, Vodafone stb.). Figyelemre méltó az IDEA Group olasz bútorgyártóval folytatott hároméves együttműködés, amely termékszintű eredményekig jutott. Diákjai sikeresen szerepeltek nemzetközi pályázatokon (Henkel Design Awards, Electrolux Designlab, Nespresso Design Contest stb.) és többen Magyar Formatervezési Díjat kaptak. Diákokkal közösen dolgozott olyan projektekben, amelyek termék szintig jutottak (IDEA napozóágy, Vodafone antennatartó oszlop, Rhinolight orvosi műszer, kutyapiszok tároló stb.). A Formatervező Művész MA szakon az Anyagtársítások tantárgyat oktatta, illetve az elmúlt években Schmidt Andreával közösen vitte a „Túl az ötleten" című kurzust, mely a hallgatók saját ötleteinek üzleti hasznosulás irányába való megindulását segíti. Az elmúlt években több rektori díjas diplomázója volt (Góg Angéla, Tillinger Adrienn) és született egy általa vezetett RedDot díjas diplomamunka (Pákozdi Rebeka). A MOME doktori iskolájában témavezetőként nyolc hallgató munkáját segítette, akik között hárman, Hegedűs Balázs, Kerékgyártó András, Góg Angéla sikeres fokozatszerzésen vannak túl.

2007 szeptemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező tanszékének megbízott tanszékvezető-helyettese lett. Vezetői filozófiájának kialakításában felhasználta a 2008-ban Skóciában, a Corbenic Camphill Community-ben töltött hónapok tapasztalatait. Több éves eredményes tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a Formatervezés BA szak 2009-ben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság minőséghitelesítésén Kiválósági címet kapott, amellyel mindössze három művészeti képzési szak büszkélkedhet az országban. 2010-ben megalakult a Design Intézet, amelynek Formatervező tanszékén egyetemi docensként lett tanszékvezetője. A Formatervező képzést 2013-ban és 2015-ben is a legjobb európai képzések közé rangsorolta a Domus magazin. Nevéhez fűződik a tanszék „Játsszunk komolyan!" szlogenjének megfogalmazása és az ezzel összefüggő programfejlesztés, valamint a BA szinten 2014-ben bevezetett „csapatmunkás" felvételi eljárás kezdeményezése. 2012-től a MAB Művészeti Bizottságának tagjaként tevékenykedik.

2015. június 1-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének igazgatójaként tevékenykedik. Intézetigazgatóként fontos eredményként élte meg a szakmai programok folyamatos megújulását, bővülését, valamint a campusfejlesztés során adódó kihívások eredményes teljesítését. A magyar design meghatározó szereplőjévé vált a folyamatosan fejlődő Design Intézet, amelyben jelentős kooperációk folynak és K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) programok működnek. Oktatóként, tanszékvezetőként és intézetigazgatóként számos olyan programot szervezett, amely a MOME hazai és nemzetközi kapcsolatait szélesítették. A mentoráció és az inkubáció erősítését szolgáló kurzusokat szervezett és több olyan projektben vett részt, amelyek a K+F+I területén mutatott komoly eredményeket. Aktív részese volt a Design Szolfézs program indulásának a Design Alapok blokk vezetőjeként. A programok között sikeresnek bizonyult a MOME+ kísérleti inkubációs projekt, a XII. kerületi Önkormányzattal közös kutyapiszok tároló projekt, a Future Traditions magyar-norvég projekt, valamint az S.O.S. Gyermekfaluval, a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Hospice Alapítvánnyal és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal közös projekt. Schmidt Andreával közös „Túl az ötleten" projektfejlesztő kurzusa a MOME+ kísérleti inkubációs program előzménye volt. A" DESIGNthinKING, avagy mi lesz a sovány királyból" című kurzusa az MA-s diákokat diplomára és a diploma utáni időszakra készíti fel.

2015-től 2018-ig a Magyar Formatervezési Tanács tagja, 2019-től elnökhelyettese volt. 2016 és 2021 között az NKA Iparművészeti Kollégiumának tagjává nevezték ki, 2016-ban és 2017-ben a Magyar Formatervezési Díj bírálóbizottságának elnöki tisztségét töltötte be. 2017-ben a Műcsarnokban rendezett Körülöttünk című Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon a kiemelt alkotók között kapott helyet. A szalonhoz kapcsolódó konferencián Fogalmak és összefüggések az iparművészetben és a tervezőművészetben címmel előadást tartott és kerekasztal beszélgetést vezetett.

2018-ban a MOME+ keretén belül együttműködést kezdeményezett a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB központjával és közreműködött a COLLAB névre hallgató eseménysorozat elindításában, valamint MOME és BGE diákok részére közös üzleti terv fejlesztési kurzus megszervezésében. 2018-ben az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 3.4.4. „A jövő új útjai a pályaválasztás és az autonóm autózás világában" pályázat szakmai vezetője volt, amelynek célja a három konzorciumi partner, a design centrikus Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a jelentős oktatói tapasztalattal rendelkező Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a gyakorlatorientált Pannon Fejlesztési Alapítvány a pályázat által megcélzott célcsoport nagy tömegének megszólítására irányult.

2018-ban sikeres habilitációs előadást tartott a Formatervezés alapjai címmel és újabb két évre a Design Intézet igazgatójának lett kinevezve. 2019-ben kapta meg egyetemi tanári és oktatásért felelős rektor-helyettesi kinevezését a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, 2021-ben pedig általános rektor-helyettesnek nevezték ki. Kiemelt feladatai közé tartozik a rektori terület oktatási minőségbiztosítási folyamatainak irányítása és az új angol nyelvű MA képzések bevezetésének koordinálása. 2021. december 16-ától a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának levelező tagjává választotta az MMA köztestülete. Akadémikusi székfoglalóját 2022-ben tartotta meg a Pesti Vigadóban Ideán innen, formán túl címmel.

[2022]