Mécs Károly
Kossuth-nagydíjas és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Művésze
Elegancia, tartás és intellektualitás egyaránt sugárzik a játékából. Fiatalon és idősen is általában ezekkel a jelzőkkel illették alakításait. Csaknem 150 színházi szerepet játszott el gazdag és tartalmas pályafutása alatt, melyek szinte mindegyike főszerep volt, a közönség és a kritika egyaránt elismerte munkásságát. A szélesebb nézői rétegek elsősorban filmszerepeiből ismerik, mintegy 90 mozi- és tévéfilmben működött közre, számos ismeretterjesztő műsorhoz is kölcsönözte hangját narrátorként. A Magyar Rádió archívumában 3000-nél is több felvétele van, jellegzetesen szép orgánumával szinkronszínészként is több mint 300 filmben találkozunk.
Már pályája elejétől a közönség magas hőfokú szeretet övezte, ennek bizonyítékául szolgál, hogy alakjának, szerepeinek felidézése közben mostanában is ilyeneket írnak a Színház.hu fórumán:
„Emlékszem még azokból az időkből, mikor Mécs Szegeden játszott, a pályája kezdetén (akkor voltam egyetemista Szegeden), minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett Mécs Károly fotója."
A Két emelet boldogságra utalva: „Különösen mély nyomot hagyott bennem Mécs Károly sötétkék (vagy fekete) pulóvere. Ennek hatására magam is ilyet [VL1] hordtam, kihajtott gallérú fehér inggel."
„Végre megkapta a Kossuth-díjat. Gratulálok. Már réges-régen meg kellett volna kapnia."
„Idézzük fel egyik legnagyobb film-sikerét, a Noszty fiú eseté-t. Ebben a filmben Jávor Pállal vetélkedett."
„Mécs Károly jó színész. Jelen van ma is színházi életünkben, de nem az őt megillető helyen."
„Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert láttam az ifjú, pályakezdő Mécs Károlyt Szegeden több főszerepben. Romeo volt egy nagyon szép, Szendrő József által rendezett előadásban, Júlia Pap Éva volt, Lőrinc barát pedig Kiss Ferenc. Ifjú Nagy István volt Földi Teri csodálatos Tanítónője mellett. Hogy azóta csaknem 50 év eltelt? Ez hihetetlen, így nem is kell elhinni."
„Én még láttam a "Két emelet boldogság" motorért rajongó technikusát, elhittem Neki Noszty Ferit és Baradlay Richárdot. Csak egyet nem hiszek sem Neki, sem magamnak: hogy múlik az idő."
A csokorban a legjellemzőbb és a legszebb összefoglalást adó hozzászólás a következő:
„Ma is sokfelé játszik, foglalkoztatott művész. És amikor belép, a nézőtéren még mindig összesúgnak az emberek: - Nézd, itt van! Mert még mindig világosságot gyújt a színpadon. Mécs."
Mécs Károly Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdiójában tanulta meg a színészmesterség alapjait. 1957 és 1961 között volt a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Már másodéves korában színpadra lépett a Nemzeti Színházban, a Katona József Színházban, valamint az akkor alakuló Petőfi Színházban. 1959-ben a Nemzeti Színházban jelentős, később főszerepet kapott, eljátszhatta Darvas József: Kormos ég című darabjában Joó Laci szerepét, Marchbankset Shaw: Candidájában majd Arbuzov Tányájában Parancsnok-helyettese és Shakespeare Antonius és Kleopátrájában Alexas is volt. Ígéretes pályakezdésének a film is azonnal lendületet adott 1960-ban: (szintén még főiskolásként) játszott a Merényletben, illetve A Noszty fiú esete Tóth Marival és a Két emelet boldogság című, emblematikussá vált filmalkotásokban.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1961-ben a Szegedi Nemzeti Színházba szerződött. Itt 1963-ig újból jelentős és főszerepek sorjáztak, eljátszotta többek között Rómeót a Romeó és Júlia, Pecsovicsot a Cirkuszhercegnő, Ifj. Nagyot A tanítónő előadásaiban, Goethe Egmontjának és Čapek A rablójának a főszerepét, Dudgeon Richardot Shaw: Az ördög cimborája c. darabjában. Ezekben az években is akadtak filmes feladatok, így például játszott Az ígéret földje és a Napfény a jégen című filmekben, de Keleti Márton: Esős vasárnap (1962) című filmjének szintén ő volt a főszereplője.
Színházi pályafutásának következő időszaka tulajdonképpen egy nagy ívben határozható meg: a Thália Színház és jogutód intézményei (Arizona/Művész Színház/Thália Társaság) fémjelzik az 1963-tól tartó hosszú évtizedeket. A másfélszáznyira rúgó színházi alakítás zöme erre az időszakra esik. A nagy klasszikus szerepek sorát Racine Britannicusának címszerepe nyitotta, ezt követte mások mellett Szerafin páter Diderot Az apácájában, Shakespeare Második Richárdja, Fejes Endre Mocorgójának Főhadnagya, Petőfi Tigris és hiénájának Boricsa, Lemminkejnen a Kalevalából. Játszotta a Sátánt Milton Elveszett paradicsomában, Bolond Istókot Weöres Sándor A holdbeli csónakosában, Ráma királyfit a Ramajanában, volt II. Endre a Bánk bánban, Heilbutt Fallada Mi lesz veled, emberke? és Abutalip Kuttubájev Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regények adaptációiban. Játszotta Görgey Artúrt Illyés Gyula Fáklyalángjában, VII. Piust A pápa és a császárban. A Tháliában eltöltött két évtized egyfajta szakmai stabilitást is adott, a korszak meghatározó rendező-egyénisége, a Kazimir Károly irányítása mellett folyó, új utakat kereső, színházi formanyelvet újító művészeti műhelymunkának Mécs Károly aktív részese lehetett. A színművész szakmai kiteljesedéséhez ez az időszak nagymértékben hozzájárult. A japán szalon előadásában például az előadás legjobb alakítását tulajdonítja neki a Színház folyóirat kritikusa (Szántó J., 1979/6.). A Fáklyalángról pedig a következőket írja a szaklap: „Ezért – és talán Mécs Károly hibátlan alakítása folytán – nőhetett az ősbemutató leleplezett árulója, a kompromisszum elfogadását javasló reálpolitikus a járható út képviselőjévé; legyőzve ezzel a történelem igazolta eszmények következetesebb képviselőjét s a magyar legendát is." (Földes Anna, Színház, 1984/2.)
A Thália két évtizedes „nagy időszaka" után is meghatározó szerepeket kapott az utódszínházakban az ekkor már igazán érettnek számító művész. Köztük van Eörsi István Az áldozatának Domitiusa, Dr. Mátyás Vilmos Fejes Endre Rozsdatemetőjében, vagy épp Don Ottavio Nagy András Don Juan, a sevillai, a kővendég és a szédelgő című darabjában. Ez az időszak azonban nyitást is hozott Mécs Károly számára: 1990-ben a magyarországi előadások mellett főszerepet játszott a bécsi Theater beim Auerspergben. 1993-tól alapító tagja és vezető színésze volt a Szekszárdi Deutsche Bühne társulatának, amelyben németül is olyan szerepeket volt alkalma alakítani, mint Odoaker Dürrennmatt Nagy Romulusában, vagy Mackie Messer Brecht Koldusoperájában. „A szekszárdi Koldusopera Mackie Messere, Mécs Károly alkatánál fogva sem tipikus rablóvezér. Finom és tisztes úr, megbízhatónak látszó, jólöltözött, középkorú férfi." – állapította meg alakításáról a Színház 1994/04. számában Szekrényessy Júlia.
A Tháliában és utódaiban töltött évek alatt és azután is számos vendégszerepben tűnt fel Mécs Károly, így többek között a Merlin Színházban, a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, Pécsett, Sopronban és a Szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is rendszeresen vendégszerepel. Márai Sándor Kaland című darabjának főszerepét a 2000-res évek elejétől játssza a nyugdíjasként is aktív színész, a darabnak már 170-nél is több előadása volt. „Első helyen kell említenünk Mécs Károly Kádár Péterét. Mécs – aki a próbafolyamat idején ünnepelte 75. születésnapját – egy régi színésztípus egyik utolsó nagy bölénye. Korát meghazudtolóan szálfaegyenes férfi, megingathatatlan karakter, akinek szava parancs. Úgy rendelkezik a színpadon, mint egy igazi kapitány a vihar tombolásában. Alakítása igazolja azt, hogy miért rajonganak érte darabbéli beosztottjai. Tökéletesen képes megidézni Márai korát, a harmincas évek legvégének nagypolgári miliőjét, ahol az adott szónak mindent elsöprő súlya volt. A premier sikere megérdemelt születésnapi ajándék volt e nagy művész számára." – írta a Magyar Teátrum Online a szolnoki Kalandról. 2003-ban Budaörsön két darabban rendezőként is kipróbálta magát, sikerrel. Tóth-Máté Miklós A zsoltáros és a zsoldosát, illetve Rodostó című művét nemcsak színpadra állította, mindkettőben játszott is, utóbbiban II. Rákóczi Ferenc szerepében nemcsak Budaörsön, hanem Kassán is megfordult.
A színész filmes pályafutása mindvégig töretlen volt. Pályájának elején máris jelentős karaktereket vihetett filmvászonra, említettük Noszty Feri szerepét A Noszty fiú esete Tóth Marival című filmben. Előszeretettel osztották rá a rendezők – markáns megjelenése, erőteljes színészi habitusa miatt – a jóvágású katona- és huszártiszt szerepeket. Ilyen volt a Várkonyi Zoltán rendezte Kőszívű ember fiai legendássá vált Baradlay Richárdja 1965-ben. Folyamatosan foglalkoztatták műfajilag is változatos filmalkotásokban, A napfény íze (1999), vagy a Sacra Corona (2001) éppúgy szerepel filmes lajstromában, mint a Macskafogó rajzfilmjei vagy számtalan tévéjáték, dokumentumfilm-narráció. Az Iskolatelevízióban, versműsorokban, rádiójátékokban állandó közreműködő volt, a Magyar Rádióban szinte mindennapos vendégnek számított. Szinkronszínészként 324 filmhez adta a hangját, legtöbbször Paul Newman és Omar Sharif magyar hangja volt, de több alkalommal volt Humphrey Bogart, Burt Lancaster, Marcello Mastroianni, Gregory Peck, Jean-Louis Trintignant, Michael Caine, Jean-Paul Belmondo magyar hangja is.
Több tucatnyi előadóest résztvevőjeként is fellépett határon innen és túl. Olyan jelentős muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Doráti Antal, Christophe von Dohnányi, a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar, Jandó Jenő, Kovács László, a Keller Vonósnégyes, vagy a Gryllus-fivérek. A magyar irodalom legjobb német fordításaiból válogatott műsorokkal megfordult Bécstől Berlinig, Erlangentől Düsseldorfig. Magyar irodalmi estet tartott többek között Bécsben, Ulmban, Kölnben, Stockholmban és még Fokvárosban is. Többször vett részt karitatív célú programokban, a badacsonytomaji, ábrahámhegyi, máriaremetei templomok javára rendezett előadóesteken, a kékesdi Szt. Mihály templom felépítésének támogatásában. De a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és számos egészségügyi intézetben is fellépett.
„A pályám miatt nem panaszkodhatom, mert mindig a közönség szeretete övezett, számomra ez a legfontosabb, és remélem, mostani kitüntetésem hallatán azok is velem örülnek majd, akik kedvelnek" – mondta Mécs Károly színművész, a Kossuth-díj átvételekor. „Fontos számomra a már korábban odaítélt díjak mindegyike, a Kazinczydíjat például mint kollegáim ajándékát értékelem, a Kossuth-díjat pedig a legrangosabb elismerésnek tartom színészi pályafutásom jutalmaként" – nyilatkozta a művész 2013-ban az MTI-nek.
Minden előadás új izgalmat jelent számára, és az életkor előrehaladtával a színpadra lépés felelősségét is egyre jobban átérzi. A színészi pálya örök mozgásban van – vallja –, s a mesterség alapfeltétele a folyamatos önmegkérdőjelezés. Mindig vágyott maszkok mögé bújni, ám pályája első felében saját karakterét játszotta. Ötven évesen jött el a lehetőség számára, hogy személyiségétől gyökeresen eltérő szerepet játszhatott Tamás István Pápa és a császár című darabjában. A pápa szerepében egy hetvenéves szívbeteg aggastyánná kellett válnia és leginkább belülről. A készülő MMA-portréfilmben a szerepformálásról is beszél, amelynek első stációja a színész intuíciója a szerepről. Ez a próbafolyamat során elnehezedik, elbizonytalanodik, de végül eljut a megtalált szerepig, és ez az első megérzéssel azonos. – fogalmazza meg Mécs Károly.
2016-ban a nemzet művészei közé választották a 2015-ben elhunyt Sinkó László helyére.
2021 szeptemberében bejelentette a visszavonulását. A döntését azzal indokolta, hogy szeretné nyugalomban élni élete hátralévő részét.
[2022]