Életrajz
Melocco Miklós szobrászművész 1935-ben született Rómában, polgári családban és környezetben. Olasz apától, magyar anyától született édesapja ekkor az MTI római tudósítója volt. Kisgyermekkorában néhány évig a család Berlinbe költözött, majd visszatértek Budapestre. A Stefánia úti lakásuk szomszédságában dolgozó Ligeti Miklós szobrászművész már gyermekkorában erős hatást gyakorolt rá. A II. világháború alatt és után a család néhány évig Iváncsán élt, majd visszaköltözve Budapestre Melocco Miklós egyházi iskolában kezdte meg tanulmányait, de édesapját – aki katolikus újságíróként 1947 és 1950 között az Új Ember című lap segédszerkesztője, a Pester Lloyd szerkesztője volt – 1950-ben elfogták, és egy koncepciós perben 1951-ben halálra ítélték és kivégezték. Az 1950-es évek kezdetén tehát tragikus módon szétzilálódott a Melocco-család élete, Melocco Miklós munkát vállalt, emellett végezte gimnáziumi tanulmányait, és csak többszöri jelentkezés után kezdhette meg művészeti stúdiumait. Végül 1955 és 1961 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál volt.
Az 1980-as évekig Budapesten élt és dolgozott, 1981 óta Zsámbékon él. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Melocco Miklós készített és készít kisplasztikákat, rajzokat is – amelyeket nagy visszhangot keltő kiállításokon mutat be 1967 óta, és e műveivel 1962 óta vesz részt az országos, csoportos tárlatokon is –, de munkásságának leghangsúlyosabb fejezete a köztéri, monumentális kompozíciók megalkotása. Öt évtizedes pályája során megannyi nagyméretű, közösségi térbe helyezett, az állandóság igényével készült művet alkotott, mindenkor megküzdve a megrendelőkkel, a mindig szűk anyagi keretekkel és lehetőségekkel, a nem megfelelő technikai feltételekkel. Portrékból, emlékszobrokból, díszítő jellegű kompozíciókból, kútszobrokból, emlékművekből, síremlékekből fűződik fel az az alkotói oeuvre, amely a klasszikus művészeti eszmények, a figura-megformálás szellemében, a valósághűségre törekvő tükröztetés elvének tiszteletben tartásával, de − mindezzel együtt és mindezeken túl − egy karakteresen önálló arculatú és jellegzetesen autonóm terrénumot teremtett a magyar szobrászatban. Melocco Miklós nagy becsben tartja a tradíciót, és megtöri azt, követi és megújítja a hagyományt. Formanyelve leleményes és szellemdús, elidegenítőn meghökkentő és szuggesztív erővel magával ragadó, s a napi aktualitásokat, a közvetlen politikai szolgálatot messze elkerülő: mi sem igazolja ezt jobban, mint hogy oly sok kortársának monumentális szobortermésével ellentétben az ún. rendszerváltás után köztéri Melocco-művet nem kellett lebontani. A sablonokat elvető, újító szellemiségű alkotásai közül mintegy csak találomra emelhetjük ki a tatabányai „padon ülő" Ady-szobrot, a pécsi Ady halotti maszkot, az ópusztaszeri kalászszedőket, a budapesti Antall-síremlék égtáj-lovasait, a szegedi '56-os emlékmű lárva-lepkét szárnyra bocsátani igyekvő, kétségbeesett forradalmárait, a székesfehérvári Mátyás-emlékmű erőt és fenséget sugárzó alakjait, a budavári Mansfeld Péter-emlékszobrot. E hatalmas életművet, az életművet éltető szellemiséget honorálja az a sok díj és elismerés, amely Melocco Miklós pályáját kíséri 1966-tól napjainkig: 1975-ben Munkácsy-díjjal, 1982-ben Érdemes Művész Díjjal, 1988-ban Kossuth-díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, 1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2004-ben Prima Primissima Díjjal honorálták törekvéseit.
Melocco Miklós aktív közéleti ember, aki számos társadalmi szerveződésben vállalt és vállal szerepet az ún. rendszerváltás évei óta, s gyakran hallatja hangját, kifejti véleményét országos ügyekben, politikai kérdésekben is. Emellett rendszeresen közreadja a művészeti elveit, alkotói meggyőződését, esztétikai eszményeit tükröző művészeti írásait. Szívesen hivatkozik Faulknerre: „Az ember tökéletesre törekszik, amire alkatánál fogva képtelen. Én tehát ragyogó kudarcaink alapján rangsorolom magunkat."
2005-ben a Helikon Kiadó gondozásában, Wehner Tibor összefoglaló tanulmányával jelent meg az a kötet, amely megpróbálta összefoglalni a Melocco-pályaképet, kísérletet tett a Melocco-munkásság gazdagságának áttekintésére, interpretálására. A művész napjainkban is aktív, munkálkodását figyelve indokolt lenne foglalkozni a könyv átdolgozott, bővített kiadásának gondolatával.
Az életrajzot összeállította Wehner Tibor [2013]
_________________________________
Életrajzi adatok
Róma (Olaszország), 1935. április 3.
Tanulmányok
1955−1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
Oktatói tevékenység
1990−: Magyar Képzőművészeti Egyetem, címzetes egyetemi tanár
Művészeti szervezeti tagság
1961–: MKISZ (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja), később MAOE, tag
Magyar Szobrász Társaság
1992–2011: MMA társadalmi szervezet tagja
1998−2001: Nemzeti Kulturális Alapprogram főbizottság, tag
2001–: Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres, tag (Párizs)
2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
Művek
Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készített művek
1962 Ózd-Bolyok, Bölcsőde, Fürdőző elefánt – haraszti mészkő
1964 Budapest XI. kerület, Gellérthegy, Jubileumi Park, játszótér, Pelikán – mészkő
1964 Sárvár, Arborétum, Dr. Koltay György – haraszti mészkő
1967 Tata, Vár, Thury György – mészkő (1975-ben áthelyezve a Lovardához vezető útra, majd 1992-ben ismét visszahelyezve a Várhoz)
1969 Győr, Bartók Béla út, Bartók Béla – mészkő (1974-ben áthelyezve a Bartók Béla Zenei Általános Iskolába)
1970 Tihany, MTA Biológiai Kutatóintézet, Női torzó – kő
1970 Salgótarján, József Attila Művelődési Központ, Kuporgó – haraszti mészkő
1970 Budapest I. kerület, Tárnok utcai Általános Iskola, Mátyás király – mészkő dombormű
1970 Budapest IX. kerület, József Attila lakótelep, Dési Huber István Művelődési Ház, Páva – kő, bronz
1970 Budapest X. kerület, Albertirsai út, MÉM Kiállítási Iroda, Pelikán – kő
1970 Nagykőrös, Fő tér, Városi Tanács, Vági István – mészkő (1990 után sorsa ismeretlen)
1971 Miskolc, Szentpéteri kapu, Megyei Kórház, Szülő nő és bába – mészkő
1972 Herceghalom, Állattenyésztési Kutató Intézet, Dr. Tangl Harald – gipsz
1973 Budapest XII. kerület, Zugligeti út 93., Libegő, Papírrepülő – mészkő
1973 Orfű, Üdülőtelep, Sárkánykút – mészkő
1974 Kecskemét, Fő tér, Pelikán– mészkő (sorsa ismeretlen)
1974 Jánoshalma, Radnóti Miklós Gimnázium belső udvara, Radnóti Miklós – bronz
1974 Solt, Általános Iskola, Vécsey Károly – fa dombormű
1975Kecskemét, Fő tér, Kodály Zoltán (Kerényi Józseffel, Fekete Tamással) – bronz, architektúra (2001-ben megrongálva, majd áthelyezési szándékkal lebontva)
1975 Kecskemét, Új köztemető, Dr. Mészöly Gyula-síremlék – vörösréz
1975 Budapest XI. kerület, Fehérvári út, Fővárosi Művelődési Ház, Agitátor – körtefa dombormű
1976 Tatabánya, Népház-park, Ady: A halottak élén – mészkő, vas (áthelyezve: 1986 városközpont; 1997 Tatabánya, Studium tér, Üzleti Tudományok Főiskolája)
1976 Budapest III. kerület, Fő tér, Fő tér – bazalt utcajelző tábla
1976 Budapest I. kerület, Budai Vár, Országház utca 29., Országház utca (Falon átrepülő apáca) – festett mészkő
1976 Budapest II. kerület, Árpád fejedelem útja 8., Császár-Komjádi Uszoda, Komjádi Béla – bronz
1977 Budapest V. kerület, Petőfi Irodalmi Múzeum, Ady-oltár – gipsz (2000-ben az épület rekonstrukciója során az épületen belül, poliésztergyanta-változatban áthelyezve)
1977 Pásztó, Strand, Kezdő akt – mészkő
1977 Pécs, Barbakán, Várárok-sétány, Ady Endre – márvány
1977 Debrecen, Nagyerdei Művészsétány, Ady Endre – mészkő, bronz
1979 Mezőtúr, Városháza, II. Rákóczi Ferenc-lovasszobor – bronz, kő, 73 cm; 220 cm (2005-ben áthelyezve a Rákóczi Ferenc utca 32-36., II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába)
1980 Győr-Abda, Bécsi út, Radnóti (Kerényi Józseffel) – gránit
1982 Komló, Színház, József Attila-oltár (Erdélyi Etával) – festett gipsz
1983 Győr, Bencés Gimnázium, Krisztus Emmausban – festett bronz
1983 Mezőhegyes, Művelődési Központ, József Attila-emlékmű – süttői mészkő
1983 Budapest I., Táncsics Mihály utca 5., Koller Galéria, Tiziano: Urbinoi Vénusz – gipsz
1984 Budapest, XII., Farkasréti temető, Nádasdy Kálmán-síremlék – mészkő
1984 Győr, Bencés templom, Szent Sír – gipsz
1985 Szeged, Belvárosi temető, Kanyó Zoltán-síremlék – mészkő
1985 Zsámbék, Romtemplom parkja, Szabadságoszlop – mészkő
1985 Cegléd, Magyarok Nagyasszonya római katolikus kápolna, Madonna – ruskicai márvány
1986 Salgótarján, Ifjúsági Művelődési Ház, Gerelyes Endre – terrakotta
1986 Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark, Földműves emlékmű – süttői mészkő
1986 Gödöllő, Állattenyésztési és Takarmányozási Intézet, Dr. Szentmihályi Sándor – gipsz
1986 Kaposvár, Temető, Molnár Csilla-síremlék – márvány dombormű
1986 Budapest I., Mészáros utca-Pálya utca, Kilus-kút (Léda) – mészkő, 150 cm
1986 Budapest VII., Rákóczi út 90., Grand Hotel Hungária, Bacchus és Lady – carrarai márvány
1987 Zsámbék, Apor Vilmos Tanítóképző Főiskola, Szokratész – homokkő
1988 Mány, I-II. világháborús emlékmű (Turul-rekonstrukció) – bronz
1989 Budapest XII., Farkasréti temető, Amerigo Tot-síremlék (Homo faber) – mészkő
1989 Budapest I., Szent György tér, Sándor-palota, Tavaszünnep, Vénusz diadalmenete – kő dombormű-rekonstrukció
1989 Budapest XVIII., Thököly út, Pogány Frigyes Két Tannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium, aula, Arkhimédész és az ifjú – bronz
1989 Kazincbarcika, Derkovits tér, Derkovits Gyula – bronz
1989 Zsámbék, Romtemplom, Möller István-emlékkő – mészkő
1989 Fischbach (Ausztria), dombormű – márvány
1990 Budapest XXII., Rózsakert utca-Tűzliliom utca, Rózsa (Lakner László művének köztéri elhelyezése) – bronz
1990 Székesfehérvár, Fő utca 6., Ady Endre utca 2., Mátyás király-emlékmű – mészkő, bronz (a Díszkút a Szónok szobrával és a Krónikaíró címerével 1992-ben, a gyűrűt tartó holló, a Geometria és Aritmetika címere és az Asztronómia alakja 1993-ban készült el)
1990 Kiskunhalas, Kölcsey utca, Felsővárosi Általános Iskola előkertje, A kamasz Radnóti – bronz, márvány
1990 Tök, Művelődési Ház, A II. világháború áldozatainak emléktáblája – mészkő
1991 Canberra, Magyar Nagykövetség, Szokratész – mészkő
1991 Balatonszemes, Rózsakert, Latinovits Zoltán – bronz
1991 Gárdony, Posta utca–Gárdonyi Géza utca, A II. világháború áldozatainak emlékműve – mészkő
1991 Zsámbék, Magyar utca, Nyugdíjasok Háza, A II. világháború áldozatainak emlékműve – mészkő
1994 Miskolc, Városház tér, Gróf Széchenyi István – mészkő
1994 Szekszárd, Alsó temető, Korpusz (Budavári Barnabás síremléke) – mészkő
1997 Vác, Posta-park, A II. világháború áldozatainak emlékműve – bronz
1997 Szeged, Rerrich Béla tér, '56-os emlékmű – caravec mészkő
1997 Budapest VIII., Fiumei úti temető, Antall József-síremlék – bolgár mészkő
2000 Iváncsa, Fő tér, Millenniumi díszkút (Kamaszok) – bronz, kő, 300x400 cm
2000 Budapest IX., Bajor Gizi park, Nemzeti Színház, Díszkapu – mészkő, 680x580x100 cm
2000 Szeged, Széchenyi tér, Klebelsberg Kunó – mészkő
2000 Budapest V., Veress Pálné utca, Magyar Külkereskedelmi Bank, Széchenyi István – bronz
2001 Esztergom, Vár, Északi Rondella, Szent István megkoronázása – mészkő
2001 Budapest VII., Kertész utca 36., Fészek Művészklub kertje, Ady Endre – majolika
2002 Kisbér, Lovarda tér, Kossuth Lajos – mészkő, 180 cm
2003 Mátészalka, Almáskert utca 1., Kastélyszálló, Vörösmarty Mihály – gipsz
2003 Debrecen, Nagyerdő, 1956-os emlékmű – carrarai márvány, 350 cm; Ø 100 cm
2004 Balatonfüred, Deák Ferenc sétány, Deák Ferenc – mészkő, 330x400x84 cm
2004 Nagyoroszi, Drégely vára, Szondi György – mészkő, 250x200x100 cm
2006 Budapest I. Fátyol utca-Várkert rakpart, Elek apó kútja (Benedek Elek-emlék) (Gergely Istvánnal) – szikla, bronz
2007 Budapest I., Szabó Ilonka utca, Mansfeld Péter-emlékmű – mészkő
2007 Székelyudvarhely, Élet (Györfi Sándorral) – bronz, gránit
2008 Veszprém, Megyeháza tér, Brusznyai Árpád-emlékmű – mészkő,280x270x500 cm
2009 Sopronpuszta, Áttörés – mészkő, 500 cm; -200 cm; 15 x 150-210 cm
2009 Zsámbék, Zichy tér
2010 Gyermely, Általános Iskola, Tanítás – bronz dombormű
2011 Balatonszemes, temető, Bujtor István-síremlék – márvány
Művek közgyűjteményekben
Budapest, Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum
Szeged, Móra Ferenc Múzeum
Szombathely, Szombathelyi Képtár
Egyéni kiállítások
1967 Műcsarnok Kamaraterem (Sváby Lajossal), Budapest
1970 József Attila Megyei Művelődési Központ, Salgótarján
1972 Egy megbízás története, Eötvös Klub, Budapest
1972 Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterme (Kondor Bélával és Pásztor Gáborral), Budapest
1973 Petőfi Irodalmi Múzeum (Sváby Lajossal), Budapest
1974 Móra Ferenc Múzeum, Kupolacsarnok, Szeged
1974 Fővárosi Művelődési Ház (Birkás Ákossal), Budapest
1975 A múlt szellemóriásai, Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét
1977 Hommage à Ady Endre, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1977 Visszaélések és import, Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét
1977 Visszaélések és import, Kisgaléria, Hajdúszoboszló
1979 A Földműves, Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét
1982 Művelődési Ház, Tök
1985 Art 85 Kunstmesse, Basel (Svájc) (Csíkszentmihályi Róberttel és Újházi Péterrel)
1985 Műterem, Műcsarnok (Körösényi Tamással és Török Richárddal), Budapest
1985 Szélfútta facsoport – Ferencsik-síremlékterv, Sopron, Káptalanterem
1986 Műterem, Dunaújváros, Uitz Terem (Körösényi Tamással és Török Richárddal)
1986 Toronto
1990 ~ műhelyében, Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum, Budapest
1991 Rajz és szobor, Csongrádi Galéria (Kő Pállal)
1995 Lámpás Kisvendéglő és Galéria, Zsámbék
1995 Katholische Akademie Hamburg (Németország)
1996 Kapoli Múzeum, Padlás Galéria, Balatonlelle
1996 „Restrikciós kiállítás", Lámpás Kisvendéglő és Galéria, Zsámbék
1999 Vízivárosi Galéria (Párkányi Raab Péterrel), Budapest
1999 Oberschützen (Felsőlövő) Kulturcentrum (Ausztria)
1999 ~ Galéria (Budapest III. kerület, Bokor utca 6.) (Párkányi Raab Péterrel és Filep Sándorral)
2000 Szatmári Múzeum, Mátészalka
2002 Petró Galéria, Nagykanizsa
2002 Koller Galéria (Varga Imrével), Budapest
2006 Kerektemplom Galéria, Balatonfüred
2009 Vitalitas Galéria, Szombathely
2012 Klauzál Gábor Budafok Tétény Művelődési Központ (Bócsi Krisztiánnal), Budapest
Adatkezelési tájékoztatóSütitájékoztató