„A népművészet hagyománya – mindnyájunkat összekötő ív, az egyediből, az egyszemélyesből a mindenkit érintő törvényszerűt bontakoztatja ki, az élet rendjének azt a szigorú logikáját, amely engem, az esetlent, a sérthetőt, az elpusztíthatót nem csupán önmagam szűk létére döbbent rá, de eltölt az összetartozás, a folyamatosság biztonságérzetével." (Péterfy László)