Somogyi Győző

Életrajz

Somogyi Győző 1942-ben született Budapesten. Házukat 1944-ben bombatalálat semmisítette meg, új otthonuk 1945-ben, majd 1956-ban is telitalálatot kapott. A család egy Jászapáti melletti tanyára menekült, itt érték a meghatározó kisgyermekkori falusi élmények. Négyéves korától szüntelenül rajzolt, ollóval papírkatonákat vágott ki, maketteket, terepasztalokat készített, és háborúsdit játszott. Általános iskolai tanára, Reményi Gyula irányította a Képző és Iparművészeti Gimnáziumba, ahol festő szakon érettségizett 1960-ban. Háromszor felvételizett sikertelenül a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Ez időszak alatt először, mint segédmunkás, majd ipari tanuló, végül szakmunkás dolgozott a Kossuth Nyomdában, ahol különféle grafikai eljárásokkal ismerkedett és próbálkozott. Esténként a Vasutas Képzőművészeti Körben rajzolt, festett.

Érettségi után tagja lett Szilágyi Ernő zsidó filozófus „Ötök" nevű tanítványi körének. Szilágyi Ernő hatására érdeklődése a filozófia, vallás és zene felé fordult. Ebben az időben kezdett a kör többi tagjához hasonlóan, rendszeresen templomba járni. Budapest valamennyi felekezetének templomát látogatta. Jézus és a keresztény hit ekkor ragadta meg. Nyáron a baráti kör egy hónapot Tihanyban töltött, pénztelenül, éjjel a falu szalmakazlaiban tanyázva. Itt született meg a Tihanyi Királyság, egy eszmei birodalom, mely hadügyminiszterének és polgárának tartja magát Somogyi a mai napig. 1962-ben az Ötök beiratkozott a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémiára civil hallgatónak. Somogyi délutános műszakban dolgozott a nyomdában, hogy az előadásokat látogathassa. 1964-ben beköltözött a szemináriumba, mint az Esztergomi Főegyházmegye harmadéves papnövendéke. Annak ellenére, hogy elhatározta, végleg felhagy a művészettel és a papírhadseregekkel, a teológián is folytatta a rajzolást. 1967-ben pappá szentelték, 1968-ban summa cum laude doktori címet szerzett egyháztörténetből. A vizigót egyháztörténet vázlata című szakdolgozatát rajzokkal illusztrálta. Mivel munkáspapnak készült, a nyári szünidőkben segédmunkásként (éjszakai rakodó, lovász) dolgozott, majd hét éves lelkipásztori működése alatt is fizikai munkából élt. Lábatlanban, Dunakilitiben, Budapest Külső-Ferencvárosban és Józsefvárosban, mint káplán, egyháztörténeti kutatásai mellett, dolgozott téeszben, postai rakodóként, építőipari szövetkezetben. Markó György nevű nyomdásztól megtanulta a szitanyomást, és kialakította saját grafikai stílusát.

A hetvenes évek közepén rendezett első nyilvános kiállításai meghozták a szakmai elismerést Somogyi Győző számára. Felvették a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületbe, a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészek Szövetsége tagjai közé. Grafikáit közölte az Élet és irodalom, a Művészet és a Vigília. 1977-ben elnyerte az Országos Grafikai Biennálé Nagydíját. 1975-ben egyházi elöljárója betegállományba küldte, ami a papi szolgálatból való diszkrét elbocsájtást jelentette. Ezt követően szabadfoglalkozású művészként dolgozott és vezetett képzőművészeti kört kilenc éven át Budapesten. Nyugat-európai, autóstoppos utazásai során eljutott Ausztria, Svájc, Németország, Olaszország, Franciaország múzeumaiba, ahol élményeket gyűjtött és örökített meg. Utazásainak másik fontos célpontja Erdély és a magyar vidék volt, ezek hatása máig érezhető alkotásain. 1971-ben utolsó munkahelyén megismerkedett és barátságot kötött Erdély Miklóssal, mely kapcsolat Erdély haláláig (1986) fennmaradt. Közelről megismerte a kialakuló magyar neoavantgárd törekvéseit és szereplőit. Az utazások és ezek a tapasztalatok megerősítették abban a hitében, hogy az ő útja a művészetben az új törekvésekkel szemben, a tradíció irányába vezet. Bráda Tibortól és Gajzágó Sándortól megtanulta a tojástempera technikát, majd 1980-tól egy görögországi utazás hatására festeni kezdett. 1973 óta évente 6-8 önálló kiállítást rendez szerte az országban, kis falusi kultúrházaktól nagy kiállítótermekig. Bemutatkozott Nyugat-Európában is több helyen, de úgy találta, hogy munkáit félreértik, ezért a külföldi kiállításokkal felhagyott. Grafikái itthon – és a szovjet uralom alatti országokban – sok barátot és sikert hoztak. 1988-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Az elismerő kritikák többsége azonban groteszk, politikai üzenetnek értelmezte a grafikákat. A festményeket a '80-as évektől liberális dogmatikává merevedő hivatalos kritika elutasította, miközben hatalmas közönségsikert arattak. Az ideológiai csaták Somogyit nem befolyásolták, inkább megerősítették választott útja folytatásában. 22 éves korától a politikai rendőrség által számon tartott „célszemély" volt. Mint munkáspap és ifjúsággal foglalkozó lelkész, teológus korától, 1964-től megfigyelés alatt állt. Besúgókat állítottak rá és lehallgatták, jelentések készültek róla. 1975-ben megvásárolt egy romos parasztházat a Balaton-felvidéki Salföld faluban. Három éven át helyi gyerekeknek rajzszakkört, művésztelepet és egy kis művészeti fesztivált szervezett. Ezzel a tevékenységével kivívta a párt és a rendőrség haragját, akik zaklatni kezdték, újabb besúgókat állítottak rá, útlevelét bevonták, műtermét lehallgatták, 1979-ben ki akarták tiltani Veszprém megyéből. A rendőrségi zaklatásoknak 1990-ben, a rendszerváltás vetett véget. 1979-ben a Pannónia Filmstúdió meghívására animációs rajzfilmet készített Gőzhajóval Pest-Budára 1846-ban címmel.

1975-85 között beutazta a Kárpát-medencét, és helyszíni vázlatok alapján 10 év alatt megrajzolta a Nagy Térképet, a Kárpát-medence szubjektív madártávlati képét. Alapító tagja volt az 1980-ban létrejött Duna Körnek és SZETÁ-nak (Szegényeket Támogató Alap). Részt vett ezeknek az éveknek az ellenzéki mozgalmaiban. Műtermében szamizdat lerakat működött. Történelmi kutatásai – amelyekkel soha nem hagyott fel – ezekben az években a magyar hadiviselet felé fordultak. Színes rekonstrukciós rajzok százait készítette, állította ki és publikálta. Első könyvei Barcy Zoltán szövegével 1986–87-ben jelentek meg (A szabadságharc hadserege és Magyar huszárok), melyeket egyre újabbak követtek. E kutatásokért kapta 1983-ban a Március 15. Díjat. A hadtörténeti és hadviselet kutatások vezettek 1985-től a katonai hagyományőrzéshez. Ez a mozgalom, melynek nyomán huszárcsapatok százai alakultak a Kárpát-medencében, Somogyi Győző rajzait és könyveit használta mintának, ugyanakkor inspirálta a művészt. 1986-ban feleségével Salföldre költözött, lovakat, szamarakat, rackajuhokat kezdett tenyészteni. Háza huszármúzeum, lovas oktatóközpont, huszárcsapatok székhelye és találkozóhelye lett. Maga is huszár őrmesterként szolgál. 1992-ben megalakította a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesületet, 1999-ben a Salföldi Kopjásokat, 2000–2006 között, mint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alelnöke tevékenykedett. Hét éven át rajzolta és kézzel írta a Futár című katonai hagyományőrző újságot. Ezt a munkásságát Mednyánszky-díjjal és a Honvédelemért kitüntető cím I. osztályával ismerték el.

1979-ben egyik alapítója, majd azóta is titkára a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságnak, melynek Káli Híradó című újságját kézzel írja és rajzolja. Gyűjti és rajzain, festményein megörökíti a Balaton-felvidék hagyományos népi építészetének emlékeit, melyeket könyvekben, újságcikkekben, riportokban népszerűsít. Tervez és épít vakolatdíszes épülethomlokzatokat. Környezetvédő tevékenységét 1994-ben Pro Natura Díjjal jutalmazták. Műemlék parasztházában, 1979 óta feleségével nyári táborokat rendeznek fiataloknak. 1995-ben Veszprém Megye Érdemrendjével tüntették ki. E szerteágazó tevékenységet Somogyi egyetlen művészi életmű és életforma összetartozó részeinek tekinti. 1996-ban, tízévi munkával elkészült a Magyar Hősök arcképcsarnoka, a száz nagy magyar katonát ábrázoló portrésorozat, majd 2000-ben az Árpád-ház szentjeinek huszonhat képe. 2000 és 2005 között festette meg az ötvenkettő királyportréból álló, Magyar Királyok arcképcsarnoka sorozatot. Mindhárom sorozat könyv alakban is megjelent. 1996-ban a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címet, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának és a Veszprémi Művész Céhnek.

[2014]

Művek közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Keresztény Múzeum, Esztergom

Katona József Múzeum, Kecskemét

Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Balassa Bálint Múzeum, Esztergom

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Trianon Múzeum, Várpalota

Egyházi Gyűjtemény, Ják

Jurisics Miklós Vármúzeum - Városi Múzeum, Öregtorony (Zwinger Bástya),

Kőszeg

Kaposvári Önkormányzat, Kaposvár

Szent Márton plébánia, Szent Márton Látogatóközpont, Szombathely

Műtárgyjegyzék

2010 Fonyódi kikötő - tojástempera, vászon 100x60 cm

2012 Cserháton – tojástempera, vászon 100x50 cm

2014 Szürke bika – tojástempera, vászon 70x50 cm

2015 Cserháton 2. – tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Aszófő és Tihany – tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Sárga Badacsony - tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Matyó Madonna II. – tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Zánkai panoráma – tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Hegyestű kecskékkel – tojástempera, vászon 100x50 cm

2015 Kaktusz virág – tojástempera, vászon 20x30 cm

2016 Szövőtábor Salföldön -tojástempera, vászon 100x50 cm

2016 Fenyő Gyergyóban – tojástempera, vászon 100x50 cm

2016 Raffay Dávid családja – tojástempera, vászon 100x50 cm

2017 Móri csata – tojástempera, vászon 100x100 cm

2017 Szamarak kőfal előtt – tojástempera, vászon 60x40 cm

2017 Cigányasszonyok – tojástempera, vászon 70x50 cm

2017 Csopaki szőlők – tojástempera, vászon 50x100 cm

2018 Jegenyefa – tojástempera, vászon 100x35 cm

2018 Brettner Margit 1898 – tojástempera, vászon 40x30 cm

2018 Korényi Dalma 1960 – tojástempera, vászon 40x30 cm

2018 Somogyi Mária 1922 – tojástempera, vászon 40x30 cm

2018 Krein Terézia – Bauer Ferenc 1989 – tojástempera, vászon 70x50 cm

2018 Nagy piros feszület – tojástempera, vászon 100x100 cm

2018 Svájci táj II. – tojástempera, vászon 200x60 cm

2018 Eufória – tojástempera, vászon 40x30 cm

2018 Báthori István bevonulása Krakkóba – tojástempera, vászon 86,5x167 cm

2019 Rafael főangyal – tojástempera, vászon 70x50 cm

2019 Petrezselyem – tojástempera, vászon 30x40 cm

2019 Piros kalapos lány – tojástempera, vászon 40x30 cm,

2019 Napraforgó II. – tojástempera, vászon 30x40 cm

2019 Kereszt, fatábla aranyozás – tojástempera, vászon 70x40 cm

2019 Eucharisztia szárnyasoltár, fatábla aranyozás tojástempera, vászon 40x40 cm

2019 Salföldi kopjások – tojástempera, vászon 200x50 cm

2019 Szőlőhegy – tojástempera, vászon 200x50 cm

2020 Molnár Péter családja – tojástempera, vászon 70x50 cm

2020 Bieber házaspár – tojástempera, vászon 50x40 cm

2020 Salföldi főutca szamárfogattal – tojástempera, vászon cm

2020 Golgota – tojástempera, vászon 70x50 cm

2020 Somogyi házaspár – tojástempera, vászon 40x30 cm

2020 Hornyák Margit – Somogyi József – tojástempera, vászon 40x30 cm

2020 Oea felső temploma – tojástempera, vászon 50x70 cm

2020 Balaton őrangyal aranyozás – tojástempera, vászon 200x50 cm

2021 A Phoenix – tojástempera, vászon 70x50 cm

2021 Udvaron csacsifogattal – tojástempera, vászon 100x50 cm

2021 Rackajuh sárga háttérrel – tojástempera, vászon 50x40 cm

2021 Karancslapujtő 1979 – tojástempera, vászon 100x50 cm

2021 Badacsony VII. – tojástempera, vászon 100x60 cm

2022 Máthé János – tojástempera, vászon 40x30 cm

2022 Tuzson János – tojástempera, vászon 40x30 cm

2022 Székely Mózes – tojástempera, vászon 40x30 cm

2022 Kiss Sándor – tojástempera, vászon 40x30 cm

2022 Nagy Kálmán – tojástempera, vászon 50x40 cm

2022 Bodzafa – tojástempera, vászon 70x50 cm

2019 Salföldi főutca III. – tojástempera, vászon 100x50 cm

2022 Rafael főangyal – tojástempera, vászon 70x50 cm

Egyéni kiállítások

1973 Derkovits Klub, Budapest

1974 Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest

1975 Stúdió Galéria, Budapest

Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár

1977 Veres Péter Általános Művelődési Központ, Balmazújváros

Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár

Bracht Galerie, Amberg, Német Szövetségi Köztársaság

Klubkönyvtár, Zalaszentmihály

József Attila Könyvtár, Miskolc

1978 Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged

Városi Művelődési Központ, Komló

Jókai Mór Művelődési Központ, Budaörs

Jókai Klub, Budapest

1979 Kossuth Filmszínház Kiállítóterme, Mohács

Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ, Veszprém

Batsányi János Művelődési és Oktatási Központ, Tapolca

1980 Helikon Galéria, Budapest

Eötvös Klub, Budapest

Magyar Kulturális Intézet, Szófia, Bulgária

1981 József Attila Könyvtár Kiállítóterme, Miskolc

Galerie beim Minoritensaal, Graz, Ausztria

Galerie Unterm Dach, Offenbach, Németország

1982 Képcsarnok, Szekszárd

EMG Klubház, Budapest

1983 Produzentengalerie, Zürich, Svájc

International House, World Trade Center, New Orleans, USA

Dél-balatoni Kulturális Központ, Siófok

Csokonai Művelődési Központ, Komárom

1984 Liget Galéria, Budapest

Kórház Galéria, Kiskunhalas

Ifjúsági Park, Veszprém

Fiatal Művészek Stúdiója, Budapest

Erzsébetvárosi Galéria, Budapest

Almássy téri Szabadidőközpont, Budapest

Tihanyi Múzeum, Tihany

Lemberg-kastély, Mór

1985 Kecskeméti Galéria, Kecskemét

Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely

1986 Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg

Erzsébetvárosi Galéria, Budapest

1987 Dömösi Galéria, Dömös

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár

Collegium Hungaricum, Bécs, Ausztria

Báthory István Általános Iskola, Veszprém

1988 Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár

Erzsébetvárosi Galéria, Budapest

Budapest Galéria, Budapest

1990 Révfülöpi Galéria, Révfülöp

Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár

Petőfi Múzeum, Aszód

1991 Nagy László Városi Művelődési Központ, Ajka

Ladányi Galéria, Püspökladány

Vár, Sandomierz, Lengyelország

1992 Ernst Múzeum, Budapest

Tapolcai Galéria, Tapolca

A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Stuttgart, Németország

1993 Dombóvári Galéria, Dombóvár

Dél-balatoni Kulturális Központ, Siófok

Pécsi Galéria, Pécs

Kaposfüredi Galéria és Szoborpark, Kaposvár

Színház Klub, Keszthely

1994 Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház, Sümeg

1995 Nagyatádi Művelődési Ház, Nagyatád

Petőfi Színház, Sopron

1997 Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Iskolagaléria, Dunakeszi

1998 Magyarok Háza, Budapest

Mezőgazdasági Tájmúzeum, Dég

Református Ótemplom, Pápa

Városi Mozi, Tapolca

1999 Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd

2000 Magyarok Háza, Budapest

Városi Múzeum, Gödöllő

Katona József Múzeum, Kecskemét

Bernáth Aurél Galéria, Marcali

2001 Pannónia Galéria, Sopron

Xántus János Múzeum, Győr

Jurisics Miklós Vármúzeum - Városi Múzeum, Öregtorony (Zwinger Bástya), Kőszeg

Ceglédi Galéria, Cegléd

2002 Művészetek Háza - Pincegaléria, Szombathely

Tihanyi Bencés Apátság, Tihany

2003 Zirci Galéria, Zirc

Ernst Múzeum, Budapest

2004 Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Keresztény Múzeum, Esztergom

Trianon Múzeum, Várpalota

2005 Hermann Ottó Múzeum - Sárospataki Képtár, Sárospatak

Városi Színház, Körmend

Duna Múzeum, Esztergom

2006 Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

Szatmári Múzeum, Mátészalka

Csók István Galéria, Budapest

Manréza Hotel, Dobogókő

2007 Lovasi napok, Lovas

Helikon Kastélymúzeum, Keszthely

Szent István Bazilika, Budapest

Szent Márton Plébánia, Szombathely

2008 Városi Színház, Körmend

Komédium Színház, Budapest

Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza

Vármegye Galéria, Budapest

Balassa Bálint Múzeum, Esztergom

Kolozsvári Magyar Opera, Kolozsvár, Románia

Bárczay-kastély, Felsőzsolca

Duna Televízió, Budapest

Kass Galéria, Szeged

Simon István Művelődési Ház, Bazsi

2009 Műterem Galéria, Debrecen

Könyves Kálmán Művelődési Ház és Könyvtár, Tarcal

Vetési Albert Gimnázium, Veszprém

Csepel Galéria - Művészetek Háza, Budapest

Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola,

Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény, Zsámbék

Babits Mihály Általános Iskola, Esztergom

Művelődési Ház és Könyvtár, Bezenye

Gizella Királyné Múzeum, Veszprém

Közösségi Ház, Velence

Klebelsberg Kunó Középiskolai Kollégium, Kaposvár

Török-ház, Alsóörs

Kapoli Múzeum és Galéria, Balatonlelle

Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa

Forrás Galéria, Budapest

Kisfaludy Galéria, Balatonfüred

Balatonszepezdi Népfőiskola, Balatonszepezd

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged

REÖK-palota, Szeged

Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, Románia

2011 Közművelődési Közösségi Ház, Taliándörögd

Művészetek Háza, Kőszeg

Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa

2012 Művelődési Ház, Dombóvár

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, Szombathely

Feketeházy János Magyar Ház, Vágsellye

Török-ház, Alsóörs

Credo- ház, Vác

Nemzeti Történelmi Emlékpark, Ópusztaszer

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, Balatonalmádi

Városi Művelődési Ház és Könyvtár, Balatonlelle

Tóparti Galéria, Révfülöp

Pajta Galéria, Salföld

Stefánia Galéria, Honvéd Kulturális Központ, Budapest

Tihanyi Bencés Apátság, Tihany

Szent István Művelődési Ház, Székesfehérvár

2013 Pannon Egyetem, Veszprém

Gorka Géza Kerámiamúzeum, VerőceMagyar Építőművészek Szövetsége, Budapest

2010 Xántus János Múzeum, Győr