Szabó Tamás János
Ybl Miklós-díjas építész
Az építészet lényege a hely értelmes kitöltése, egy pontosan körülhatárolt funkciónak szánt tér megfelelő kialakítása, a környezetben való viselkedés. A tervező nem elsősorban homlokzatot komponál, hanem terek összefüggő rendszerét, tömegek és arányok harmonikus viszonyát alkotja meg. Ehhez rendeli a ház külső burkát, a homlokzatot.
Szabó Tamás János tervezői metódusát ezek az elvek vezetik. A hely jellegéből kiindulva végiggondolja a megrendelő igényeit, az épület feladatát, az adott telekre és funkcióra vonatkozó szabályozók kötöttségeit, és azt vizsgálja, hogy mindezek vonatkozásában hogyan tud a leendő ház a legmegfelelőbben viselkedni: hogyan képes kommunikálni a használókkal és a környezetével, milyen módon jeleníti meg a maga korát és a hely történeti összefüggéseit. A jelennek tervez, de nem múló divatokat követ; meggyőződése, hogy egy ház akkor jó, ha nem merev keretet kínál, hanem képes hozzáidomulni a konkrét használathoz és megfelelő inspirációt ad. Üzenetek helyett összefüggéseket jelenít meg, ezért nem jeleket, hanem tömegek kapcsolatát olvashatjuk le az épületeiről, a kint és a bent viszonyát, a használat és a megjelenés harmóniáját. Meggyőződése, hogy az építész feladata nem csupán mérnöki vagy képalkotói tevékenység, hanem egyfajta univerzális alkotás; a jól megtervezett ház kifejezi a maga korát, a környezet múltját, a használat értékét; sokoldalú, eleven lényként kommunikál. Épületeinek jellegzetes vonása a transzparencia: megmutatják a belső terek gazdag, folyton változásban lévő életét. Nem elválasztják, hanem összekötik a kint és a bent világát. Homlokzatai ezért gyakran megnyílnak, az üvegfalak hártyaként védik a belsőt, de azt nem határolják el a külsőtől. Ez a mozgalmas, áttetsző, folyamatosan kommunikáló, nagyfokú nyitottságot sugárzó karakter, ez az eleven működésre való fókuszálás már az első önálló terveitől kezdve meghatározza Szabó Tamás János épületeit.
Bellevue Plaza (ma Uniqa Plaza), Budapest, 1998 (tervezőtárs: Plájer János)
1998-ban, egyik első önálló munkájával komoly sikert aratott. A pesti Belváros egyik reprezentatív pontján, az egykor Hild József tervezte Cziráky-palota (később Ybl átépítése nyomán Nemzeti Casinóként működött) telkén, a Kossuth Lajos utca – Szép utca sarkán a hatvanas években épült, 12 emeletes Hungarotex székházat a betonváz megtartásával elegáns irodaházzá alakította át. Párkánymagasságát a szomszédos épületekéhez igazította, és a Kossuth Lajos utcára néző homlokzattal olyan térfalat alkotott, amely folytatja a környező épületek eklektikus karakterét, de kortárs anyagokba és arányrendszerbe, dinamikus tömegszervezésbe ültette át annak összképét. Az árkádokkal és passzázzsal áttört földszint tervei nyomán a város részévé lett, a manzárdszint erőteljes megemelése és a sarok toronytömeggel való kihangsúlyozása mozgalmasságot vitt az épületbe. A belső kert finom részletei az irodaház funkció átértelmezését hozzák. A felső szintek megdöntése ellensúlyozza az épület magasságát, a tetőterasz látványos „ötödik homlokzatot" alkot, amely a dúsan telepített növényzet révén az utcáról is érzékelhető. Kellemes, mozgalmas tömegformálás, a homlokzat lyuk-architektúraként való kezelése, átláthatóság és változatos formák additív alkalmazása: az első nagy munkában már ott vannak mindazok a jegyek, amelyek Szabó Tamás János későbbi műveit egyedivé, markánsan felismerhetővé teszik.
WestEnd MÁV utascsarnok, Budapest, 1999
A WestEnd szinte városrésznyi komplexumának vizuális nyitánya a Nyugati pályaudvar oldalszárnyához vezető bejárat, amely mögött, az Eiffel-csarnok terét jelentősen kibővítve és a Váci út felé vezetve, új fejépület jött létre. Közvetlen szomszédságában a bevásárlóközpont földszinti főbejárata nyílik, a kettő a városi tér szintjén kapcsolódik össze. A bevásárlóközpont homlokzati téglaarchitektúrája látványos térfalként vonul végig a Váci út mentén, a MÁV csarnok egyes homlokzati felületei ehhez az anyaghasználathoz kapcsolódnak. A bevásárlóközpont lendületes előtetőjének formája is visszaköszön a fejépület döntött tetőszerkezetében, de a formai analógiák nem mennek tovább. A MÁV utascsarnok racionális alaprajza, szellős térstruktúrája a funkcióhoz igazodik, üveghomlokzata átláthatóvá teszi és az épület vizuális képe helyett magát a célt, a mindennapi nagy forgalmat avatja főszereplővé. Kívülről dinamikus gesztusokkal formált, vonzó megjelenésű nagyvárosi csomópont, belülről átláthatóan szervezett tér. Könnyedén kapcsolódik az Eiffel-csarnok századfordulós atmoszférájához, de a WestEnd kortárs építészetéhez is.
Társasházak Budapest XIII. kerületében, 2004-2008
A budapesti 13. kerület megújulásának kulcsa az ipari funkciók áthelyeződése után egy élhető, vonzó lakókörnyezet létrejöttében rejlett. A 21. század első évtizedében nagyszabású fejlesztések indultak a területen, és mára jól látható az eredmény: a lakásállomány felértékelődött, a környék nyugodt, keresett Duna-menti lakóövezetté vált. Jelentős szerepe van a folyamatban Szabó Tamás János sok lakást befogadó társasházainak is (Premier Ház, 2004; Center Ház, 2005; Ikon Ház, 2006; Fókusz Ház, 2006). Ezek közös jellemzője a nőtt városokra jellemző sokféleség és tagoltság, a merev térfal helyett dinamikusan megmozgatott homlokzatok alkalmazása. A nagy tömegű, 7–8 emeletes társasházak ezáltal önálló kis lakókörnyezetekké alakultak, formai gazdagságuk izgalmas térkapcsolatokat eredményez. A földszint árkádos áttörése bevezeti a városi forgalmat a ház terébe; a látványos sarokmotívumok, a zöldtető, a teraszok mozgalmas ritmusa, a széles tetőteraszok összképe rendkívül vonzóvá teszi az épületeket. Az utca felé nyitottságot sugalló, de befelé gazdag világot sejtető tömbökben változatos méretű és komfortfokozatú lakásokat alakítottak ki. A Premier Ház törtvonalú utcai frontja és színes osztóbordái játékos hatásúak, az Ikon Ház felső homlokzatának burkolatváltásai, illetve a felső szintek vázszerkezete légiessé teszi az egyébként jelentős tömegeket. Aszimmetrikus részletek, könnyed ritmus, dinamikus tömegképzés jellemzi a társasházakat, ami a kerületben újfajta, markáns karakterű, igényes lakókörnyezetet eredményez.
Új vásárcsarnok, Debrecen, 2008 (tervezőtárs: Dienes Szabolcs)
Az új debreceni piac épülete megjelenésében nem kapcsolódik a város építészeti hagyományaihoz, de térszervezésében és hangulatában mégis a klasszikus városi agóra életét idézi meg. Kifejezi a maga korát, a városhoz ezer szállal kötődő működését, miközben tömege szoborszerűen uralja a teret. Tudatosan nem archaizál, ehelyett a piac mai fogalmát jeleníti meg: találkozóhely, kommunikációs forma.
Épületként viselkedik, mint egy vásárcsarnok, ugyanakkor lefedett szabad tér, mint egy hagyományos piac. Ezt a kettősséget a tervezői koncepció úgy oldja fel, hogy a teret határoló felületek – a falak, ablakok, vagy a tető – üvegszerkezetek, transzparens hártyák, melyek elmossák a határt kint és bent között. A ház nem térfalakat képez, hanem tagolja a környező teret, additív tömegszerkesztése maga is kis városként hat. A csarnokot két oldalról körülvevő ún. spanyollépcsők fölvezetnek a döntött síkú, lendületes vonalú tetőre, amely szinte lebeg a tömb fölött. A lebegés hatását fokozza az is, hogy a két irodaszárny átszúrja a tetőt, így emelkedik fölé. Egyikük tetején egy óra még erőteljesebben hangsúlyozza a toronyszerűséget. A lapos tömeg világos tónusa, a fehér tetőlemez és az iroda-tornyok terrakotta hatású burkolata mozgalmas összképet ad. A belső tér világos, neutrális anyagai (kő, porcelán) a kétszintes piactér szellős, könnyed atmoszféráját erősítik. A felülvilágítóval fedett központi passzázs és az emeleti galéria átlátható, könnyen befogadható térszerkezetet alkot, amelynek legerősebb karaktere a nyitottság, a rend és a semleges viselkedés: itt nem az építészeti részleteken van a hangsúly, hanem a mindennapi használaton, a piaci forgatag gazdag kommunikációs és vizuális élményvilágán.
Fórum Kulturális és Bevásárló Központ, Debrecen, 2009 (tervezőtársak: Finta József, Péter Gábor)
A debreceni bevásárlóközpont a városközpont hangsúlyos eleme, látványos formai párhuzamban a szintén Szabó Tamás János által tervezett fedett piacépülettel. Ahogyan a piacépület, úgy a Fórum is radikálisan szakít a város korábbi lapos, mezővárosi eredetről tanúskodó beépítési karakterével, és magas tömbökből, átlós síkokból, messze kinyúló vázszerkezetből komponált, erősen tagolt komplexumként jelenik meg, amely még egy henger formájú színháztömböt is befogad a hozzá kapcsolódó tetőkerttel. A központi tömeg a két végére helyezett bejáratok között teljes hosszban végigfutó többszintes, üvegtetejű passzázs, fedett bevásárlóutca. A ritmikusan megmozgatott, átlátásokkal és feltűnő arányokkal érvelő külsővel szemben a belső tér kialakítása racionális, szikár, egyszerű, itt a boltok színessége, a forgalom élteti a látványt. Míg kívül meglepő szögváltások, ferde síkok és változatosan formált tömegek, belül szimmetria és rend uralkodik, az építészeti megformálás a háttérbe húzódik a használat mindig változó, aktuális látványelemei mögött. A henger formájú, függőleges bordákkal osztott színháztömb egyelőre üzemen kívül van, várhatóan 2017-re fejezik be a gépészeti és belsőépítészeti kialakítását. A hosszan elnyúló tetőkert a város kedvelt közösségi színtere lett.
K&H Bankcsoport székháza, Budapest, 2012 (tervezőtársak: Kulcsár Zoltán, Péter Gábor)
A Millenniumi Városközpont déli végén álló épületben kialakított K&H Bank székház megtöri a Városközpont többi épülete által alkotott, merevebb térfalat, amely elzárja a Dunát a Soroksári úttól. Az épületsort lezáró tömb könnyedsége feloldja a Városközpont merevebb karaktere és a Nemzeti Színház, illetve a Művészetek Palotája karakteres megjelenése közötti vizuális váltást. A vízszintes fehér bordák az egyes szintek között, illetve a visszahúzott földszint fölött végigfutó fehér lemez megkettőződik a tető vonalában, hálóként fogja egybe az áttetsző üvegtömbök kompozícióját. A tömegek dinamikus megmozgatása, a szimmetriák elkerülése a természet tömegképző folyamatait idézi, ugyanakkor a fehér keret stabilitást ad a kompozíciónak. Erősen tagolt üveghomlokzata szakít a banképületek korábbi elzárkózó, masszív falak mögé vonuló attitűdjével, ehelyett nyitottságot, párbeszédre való készséget sugall. A több rétegben egymás mögött sorakozó üvegfalakon keresztül bizonyos pontokon a hosszanti homlokzat teljesen átlátható, a Soroksári úttól a Dunáig; ráadásul finom fénytöréseket hoznak létre, tovább fokozva az optikai hatást.
Belül szintén izgalmas térélmény fogad. A tömb teljes magasságában megnyíló, természetes fényben fürdő átriumok üvegfalainak köszönhetően az emeleti irodák is a közös tér részeivé válnak, szinte az egész tömeg átláthatóvá válik, ugyanakkor a jó arányú tértagolással, a kiszolgálóblokkok benyúló tömegeivel lehatárolt egységek jönnek létre. A térben megjelenő fémszerkezet plasztikai minőséget mutat fel. Az épület egyedisége azonban nem csupán a nyitottság gazdag építészeti eszközökkel való kifejezésében rejlik. Ilyen méretű egybefüggő légtömeg megfelelő temperálása csak energiatudatos, magas színvonalú gépészeti megoldásokkal tervezhető meg. A székház jól temperált belső tere, a hűtő-fűtő álmennyezet és a klímahomlokzatok, a felnyitható felületek által biztosított természetes légáramlat központi rendszer által vezérelt, ahogyan a sok természetes fényt ellensúlyozó árnyékolókat is. Az épület megújuló energiaforrásokat hasznosít, olyan magas szinten, hogy elnyerte a LEED nemzetközi energiahatékonysági és környezetvédelmi minősítést.
GE, Zenon oktatási központ, Oroszlány, kivitelezés alatt (tervezőtársak: Kulcsár Zoltán, Péter Gábor)
A General Electrics oroszlányi oktatóközpontja a víztisztító technológiákat gyártó üzem megrendelésére készült. Látogató- és oktatócentrumot fogad be, amely megjelenésében, összhatásában és működési rendszerében egyben a cég „arcát" is hordozza.
Az épületegyüttes egyik eleme, a „földből kinövő" portaépület a gyáregyüttes kapuja, a megérkezés tere. Expresszív formálásának köszönhetően átmenet az épület és a terepalakulat között. A tört vonalú, sátrat imitáló, karcsú oszlopokkal alátámasztott tető fehér sávval keretezett, finom mozdulattal borul a talaj fölé, alatta gépkocsibehajtót és üvegfallal megnyíló portarészt alakítottak ki. A kétszintes, fehér szálcementtel és üvegfalakkal határolt oktatási centrumot a telken már ott álló épület öble fogadja be, szoborszerű tömbje szinte lebeg a talaj fölött, üvegtetővel kapcsolódik a meglévő két tömbhöz, ezáltal egyfajta átkötő szerepet kap. A földszinten fogadótér és sporttermek, az emeleten 110 fős konferenciaterem és egy nagyobb tárgyaló kapott helyet, mindkettő teljes üvegfallal nyílik kifelé, ezáltal a lebegő érzés még erőteljesebb. A plasztikus formálás a 21. századi technológiát a környezetre való nyitottsággal és nagyfokú játékossággal ötvözi.
Ludovika Campus kollégiuma, 2015 (tervezőtársak: Kulcsár Zoltán, Péter Gábor)
Az orvosi egyetem komplexumához tematikusan jól kapcsolódik a Nagyvárad tér túloldalára ide telepített új Ludovika Campus. Az egységek telepítése is ésszerű: ja Nagyvárad tér felé nem az oktatás tömbje, hanem a kollégium nyit kaput, így a diákok élete közvetlenül be tud kapcsolódni a város forgalmába. Az épület megformálása ezt a kapu-szerepet emeli ki. A két tört vonalú ívet mutató H-betű szárai a tér felé nyílnak szét, tág bejárati zónát alkotva. Innen szűkülve vezeti az út a hallgatókat az épület bejáratához. Ebből a nézetből az épület egy fehér keretbe foglalt, lendületes ívet mutat a város felé, amelynek horizontális homlokzati tagolását szépen ellenpontozzák a függőleges, színekkel kiemelt osztóbordák. A két előrenyúló szárny homlokzati lyukarchitektúráját az ezeket összekötő középső elem elegáns, transzparens üvegfelülete oldja. Így kívülről is leolvasható a funkcionális rend: a szárnyakban a lakóegységek, középen a közösségi terek kaptak helyet. A koncepció fő törekvése a kapcsolatteremtés: elszigetelt lakószobák helyett valódi közösségeknek kíván otthont adni, amihez természetesen tartozik hozzá a közös időtöltés megfelelő helye. Az aulát két oldalról is üveghomlokzatok zárják, így a természetes megvilágítás alapvető élmény, sőt egy belső átrium, illetve a parkra nyíló hátsó bejárat révén szép átmenetet képez a külső és a belső tér között. A földszint egész hosszában végighúzódik egy három önálló részre osztható oktatóterem, ezen a szinten kaptak helyet a hallgatói önkormányzat, illetve a kollégium vezetésének irodái és a kiszolgáló helyiségek is. A földszinti másik bejárat közvetlenül az Orczy-kertre nyílik, a fejlesztési programban soron következő sportlétesítmények és a park teljes rendezése ezáltal kivételes életformát kínál a diákoknak a sűrűn beépített városrészben. Magas színvonalú, jól kommunikáló, jól használható terekkel bíró kollégiumi épület született, amelynek formai-szerkezeti párja lesz a Campus most készülő, új oktatási épülete.
*
Az életmű közepéről nézve világosan kirajzolódik Szabó Tamás János építészeti kvalitásának néhány alapvető jellegzetessége, mindenekelőtt a környezet jelen problémáinak, a városi kontextus összefüggéseinek racionális megértése. Ebből fakad terveiben számos olyan megoldás, amelyek a múlt tiszteletben tartásával a jelenre, illetve a jövőre fókuszálnak.
[2016]