Szobolits Béla

SZOBOLITS BÉLA ÉLETRAJZI ADATAI

Nyékládháza, 1946. január 14.

Tanulmányok
1960–1964 Gábor Áron Kohóipari Technikum, Miskolc
1965-1968 Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, esztétika szakosító, Budapest
1976-1980 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, filozófia szak

Munkahelyek
1972–1974: Mafilm, játékfilm asszisztens
1975–1995: Mafilm II. telep, Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió, rendező
1995–: GOLDEN CONCH Kft. alapító, ügyvezető, rendező

Művészeti szervezeti tagságok
1975–: Magyar Film-és Televíziós Művészek Szövetsége (Filmművész Szövetség), tag
1998–2013 Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete, tag
2017–2021: Magyar Művészeti Akadémia, levelező tag
2021–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

SZOBOLITS BÉLA ÖNÉLETRAJZA
 

Elöljáróban
Egész életemre, gondolkodásmódomra nagy hatással volt az első tizenegy évem, így nem hagyhatom ki a szakmai életrajzomból sem.
1946. január 14-én születtem Nyékládházán, ahol apám erdészként a csemetekert vezetője volt. Akkor már túl voltak anyámmal egy Erdélyből történő menekülésen, ahová a 10 hónap és 10 napos frontszolgálat után nevezték ki erdésznek, majd az orosz csapatok bevonulása után menekülniük kellett. A menekülés viszontagságai következtében meghalt 3 hónapos kisfiuk.
Féléves koromban apámat kinevezték a Kemelyi erdő erdészének, így 11 éves koromig az erdő közepén lévő erdészházból jártunk a Hernád folyón át ladikkal a húgommal együtt Hernádkakba az ottani, 1-4. osztályos összevont iskolába, majd később Alsózsolcára.
Ezután a jobb iskoláztatásunk céljából Miskolc-Hejőcsabára költöztünk, apám a Miskolci Erdőigazgatóságon kapott állást.

Filmes érdeklődésem kezdete
Középiskolás éveim alatt (1960-64) a moziba járásnak nagy kultusza volt Miskolcon, akkor láttam három olyan fekete-fehér filmet, amelyeket a mai napig meghatározónak tartok a filmes érdeklődésem kialakulásában. Fellini: Édes élet, ill.: 8 ½, valamint Antonioni: Az éjszaka. Később, már Budapesten, az akkori Filmmúzeumban volt egy „hangalámondásos” vetítéssorozat a cseh újhullám filmjeiből. Ezek a filmek szó szerint a reveláció erejével hatottak rám!

Filmes szakmai életrajzom
A Kőbányai Amatőr Filmklubban kezdtem el filmeket készíteni 8 mm-es, majd 16 mm-es filmekre. Ezek kisjátékfilmek voltak. A klub vezetője akkor Palásthy György filmrendező volt.
Évekkel később felvettek egy, a MAFILM pályázatán meghirdetett állásra; szerencsém volt, mert két esztendeig rendezőasszisztensként dolgozhattam egy fantasztikus szakember, Bánk László, a „Kapitány" mellett.
Ezt követően azért, hogy önállóan, a saját elképzelésem szerint tudjak filmeket készíteni, átkértem magam a MAFILM II.-es Telepére (Később: Magyar Mozi- és Videofilmgyár), a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióba.
Itt, rögtön az első 4 perces híradó – amelyet Bács- Kiskun megyében, a tanyai magnós oktatásról készítettem – nívódíjat kapott a stúdiótól, így ettől kezdve sima úton haladt a filmes „karrierem". Főleg szatirikus filmhíradókat készítettem, ezek közül sokat átvett a FOX Nyugat-német Filmhíradó is. Több, un. egytémás, tízperces filmhíradót is forgattam. Mindezeken túl, 17 percben limitált dokumentumfilmeket is rendeztem. Közben, külsősként dokumentumfilmeket készítettem a Magyar Televízióban. Köztük három, számomra nagyon kedves pedagógusnapi filmet: A Velkei család (1984), „Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz." (1985), „Például a Deák téri iskola…" (1986) Valamint néhány kis színest Vitray Tamás „Csak ülök és mesélek" c. műsorába, illetve több 10-20 perces filmet a „Háló", és a „Théma" c. tévés műsorokba.
A filmgyárban közben lehetőségem volt az un. egészestés dokumentumfilmek rendezésére is. Egészestés dokumentum- és játékfilmjeim listája a filmográfiában olvasható.

Személyes látásmódom a filmkészítésben
Amennyiben a téma megengedi, szeretem a dolgok fonák oldalát ábrázolni, közel áll hozzám a szatíra műfaja.
Angolul írok és beszélek, középfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Az ELTE BTK-n szereztem bölcsész diplomát, filozófia szakon. A szakdolgozatomat a Bázisközösségekről írtam.
Hobbim a jazz zene. Magam is tagja vagyok (trombitán játszom) egy tradicionális jazzt játszó együttesnek.

VÁLOGATOTT FILMOGRÁFIA
(A felsorolt filmek kettő kivételével − „Sorra, rendre”, ill.: „Nálunk minden halott egyforma” − mind bemutatásra kerültek a hazai televíziókban.)

1977 TÁVOLODÓBAN 17'
Dokumentumfilm a tanyavilágban élőkről.

1977 PARASZTCSILLAGÁSZ
Miskolci Filmfesztivál Híradó Kategória díja, 1977

1980 LÉPÉSHÁTRÁNY 17'
Dokumentumfilm egy Berekfürdőről Budapestre elszármazott csöves bácsiról, aki verseket ír, a kukákból kiszedett újságokból, könyvekből naprakészen tájékozott a világ dolgairól. A rendőrök közveszélyes munkakerülésért gyakran beviszik, de nem tudnak vele mit kezdeni, így kiengedik. A filmet megvette a Svájci Televízió.
Film-és TV-kritikusok díja, 1981

1980 „SORRA, RENDRE" 50' (Gulyás Jánossal)
Balázs Béla Stúdiós dokumentumfilm a Bács-Kiskun Megyei, 80-85 év körüli veteránokról, akiket Kecskeméten, a pártbizottság épületében hívtak össze egy ünnepségre. Az elmondott kritikáik alapján megsejthető a rendszer közeli összeomlása. 
Filmfőigazgatói Nívódíj, 1980

1981 MACSKAKÖRÖM 24' 
A szatirikus dokumentumfilm a Magyar Macskabarátok- és Tenyésztők Országos Egyesületének viharos közgyűlését mutatja be, keresztbe vágva a macskakiállításuk mézes-mázos, a külvilágnak mutatott mosolygós képsoraival. Mivel az egyesület vezetősége a film betiltását követelte a bíróságtól, ezért négy (!) éven át pereskedtek a stúdióval. Minden pert megnyert a rendező és a stúdió, így utána a mozik műsorra tűzhették a nagy port kavart filmet.
Miskolci Filmfesztivál Nagydíja, 1983
Filmkritikusok díja,  1984

1985 BALATONFÜRED
Rendelt film a városról.   

1986 KIKOSARAZVA 25'
A portréfilm Glatz Árpád kosárlabdaedzőt mutatja be, akinek - habár az ország egyik legjobb edzőjének tartják -, nincs helye a hazai kosárlabda-sportban, mert maximalizmusra törekszik, nemzetközi színvonalra, amit viszont nem támogatnak a sportág vezetői.
Nemzetközi Sportfilm Fesztivál nagydíja, 1987

1988 MAKACS ÁLMOK 90'
A 90 perces dokumentum-játékfilm a hét évtizedes hagyományokkal rendelkező rábagyarmati amatőr színjátszó körről, a közösségről, generációkról, az elvágyódásról szól.  
A japán televízió három alkalommal is vetítette a „Makacs álmok"-at.
Yamagatai Nemzetközi Filmfesztivál nagydíja, 1991

1988 KIZÁRT A PÁRT… I-III. 175'
A három részes, 175 perces film a négy reform-kommunista  -  Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László  -  1988. áprilisi, pártból való kizárásának a történetét dolgozza fel.
A film verbális anyagát azonos címen megjelentettük könyv formájában is.

1989 AKI NEKISZALADT A DEMOKRÁCIÁNAK… 95'  
A 95 perces dokumentumfilm Miskó István tiszakécskei tanácselnök öngyilkosságának az előzményeit dolgozza fel, különös tekintettel a rendszerváltás előtt hirtelen bekövetkezett sajtószabadságra.
Film-és TV-kritikusok díja, 1990

1990 HÁROMKIRÁLYOK 33'
A 33 perces kisjátékfilm, a bibliai háromkirályok parafrázisa, aktuális, itthoni környezetben. A film szinte teljesen szöveg nélküli, a szituációk, képek, hangulatok, és a zene révén mesélem el a meglepő végű történetet. (1992-ben, negyven év után (!) az első magyar filmes delegációt ketten „alkották" Bacsó Péterrel Romániában. Több vetítést is szerveztek számukra, Bukaresten kívül pl. Brassóban is. Bacsó Pétertől a Sztálin menyasszonyát vetítették, Szobolits Bélától pedig a Háromkirályokat.
A Bombay-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb 60 perc alatti játékfilm kategóriadíja, 1992

1992 TÁJKÉP CSATA KÖZBEN 117'
A dokumentumfilm az ún. Médiaháború eseményeiről, szereplőiről szól.

1992 METSZET
Portréfilm Lezsák Sándorról

1993 MALÉTER I-III. 174'
A három részes film Maléter Pál '56-os forradalomban betöltött szerepét, történetét mutatja be.

1994 RENDSZERVÁLTÓK. ORBÁN VIKTOR
Portréfilm Orbán Viktorról, a rendszerváltásban betöltött szerepéről.

A GOLDEN CONCH Kft.-ben készült filmek:

1996 SZOLGÁLUNK ÉS VÉTÜNK 95'
A film - három, nagyjából egyidejű feljelentés kapcsán - olyan kényszervallató civil ruhás fiatal rendőrökről szól, akik a nyomozás felgyorsítása ürügyén teljesen vétlen, ártatlan embereket vetnek alá súlyos kényszervallatásnak. Ezzel lelkileg megalázva őket, valamint súlyos testi sérüléseket okozva. A bírósági tárgyalásból is mutat a film részleteket, valamint bemutatja a rendező az ítélethirdetést, amikor is bűnösnek mondja ki őket a bíróság.
28. Magyar Filmszemle Kategóriadíja, 1997

1996 A PÜSKI HÁZASPÁR 75'
Kettős portré Ilus néniről, és Sanyi bácsiról, a legendás könyvkiadó házaspárról.

1996 MUNKÁSŐRÖK 1957-1989 
A film a munkásőrség történetét dolgozza fel, riportalanyok megszólaltatásával.

1997 A MUNKÁSOSZTÁLY A KAPITALIZMUSBA MEGY 84'
A film a Szekszárdi Húsipari Vállalat privatizációját, tönkretételét, és a dolgozók munkanélkülivé válásának a történetét mutatja be.

1998 A GYÓGYSZER/GY/ÁRAK TITKAI…
Mitől olyan drágák a gyógyszerek? A film ennek az okait kutatja.

1999 NÁLUNK MINDEN HALOTT EGYFORMA 52'
Nagyon sok olyan szegény ember van Magyarországon, akik nem tudják eltemettetni hozzátartozóikat. Az ő kálváriájukról, a hivatal packázásairól szól a film.

2000 IRÁNYTŰ POKOLJÁRÓKNAK 96' – Bartis Ferenc portréfilmje
Bartis Ferenc erdélyi születésű költő tíz évet raboskodott Ceausescu börtöneiben, egy, a házsongárdi temetőben elmondott hazafias verséért, amit nagy tömeg előtt, '56 őszén szavalt el. A börtönévek után kiutasították Romániából. A filmben elkísérjük a hazalátogató költőt, bejárjuk vele a régi helyszíneket, a börtönt is, megismerkedünk a még élő, egykori társakkal is.

2001 OTTÓ
Portréfilm Frech Ottó fafaragóról, akit az 1956-os Forradalom után több éves börtönbüntetésre ítéltek, holott sosem fogott fegyvert a kezébe, viszont az ország több pontján hazafias verseket szavalt, élelmiszert osztott.

2002 KISISKOLÁSDI
A film a Bükk lábánál fekvő Mályinka kisiskolájáról szól, bemutatva az igazgatónő küzdelmét a fontos pedagógiai és közösségépítő szerepet betöltő, ám anyagi okok miatt megszüntetésre ítélt intézményért.

2002 „SÍRSZ MAGYARORSZÁGÉRT? SÍRJÁL!" I.-II. 141'
1999-től kezdve három éven át követtük nyomon a zámolyi romák történetét, ami egy gyilkosság kapcsán elmérgesedett országos üggyé vált. Forgattak Strasbourgban is, valamint egy olyan több gyerekes cigány családdal, akik hazatértek Zámolyra.

2003 SZÉKELKE
A film azt a három magyar falut, ill. a falvak lakóinak az életét mutatja be, akik Székelke központtal Belgrádtól délre, a Duna bal partján élnek. Európában legdélebbre ez a három, magyarok lakta falu található.

2005 MIÉRT?! EGY TRAGIKUS SZERELEM TÖRTÉNETE 62'
A film Kovács Erzsi táncdalénekesnő, és Szűcs Sándor, az Újpesti Dózsa labdarúgójának tragikus szerelméről szól, akit a közös disszidálási kísérlet után, 1950-ben kivégeztek.
38. Magyar Filmszemle „Kimagasló Művészeti Teljesítményéért" –  Oklevél, 2006

2005 MAGUNKRÓL
A film egy olyan jól működő VIII. kerületi óvoda életét mutatja be, ahol a gyerekek 70 %-a cigány származású.

2006 104 AVAGY „…DE KÖNYÖRGÖM TISZTELETTEL!" 104'
A dokumentumfilm a mentősök életét mutatja be.

2008 SZÉTLOPKODOTT ORSZÁG 73'
Az utóbbi években, az ország állapotának a romlásával egyenes arányban, szinte megállíthatatlanul terjed a köztéri bronzszobrok, valamint az erdők ellopása. Konkrét, felháborító eseteket mutatunk be a filmben.

2009 A SZEGÉNYSÉGRŐL HÁROM TÉTELBEN 78'
I. Szegénység II. Mélyszegénység III. Összegzés 20 év után
A rendszerváltáskor – elsősorban a gyárak bezárása miatt – másfél millió (!) ember veszítette el az állását Magyarországon. Mára már elviselhetetlenek azoknak a családoknak a helyzete, akik sajnos már a gyerekeiket sem tudják rendesen élelemmel ellátni.

2015 VARÁZSPÁLCA Portéfilm Medveczky Ádám karmesterről.

2016 MISSZIÓ – FILM A RÁKELLENES LIGÁRÓL

2016 FEJEZETEK MAGYARORSZÁG SZOVJET MEGSZÁLLÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL (Buglya Sándorral és Balogh Zsolttal)

2017 ERŐVEL, SZÍVVEL
Serfőző Simon költő, íróról az MMA támogatásában