Szőnyiné Szerző Katalin

1974 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Legánÿ Dezső által vezetett Magyar Zenetörténeti Osztályán helyezkedett el tudományos ösztöndíjas gyakornokként. 1976-tól ugyanott tudományos segédmunkatárs, 1979-től 1983-ig pedig tudományos munkatárs volt. Fő munkája – a készülő öt kötetes Magyarország Zenetörténete című akadémiai kézikönyv sorozat előmunkálataként – Liszt magyarországi tanítványai, köztük Mihalovich Ödön munkásságának feltárása, műjegyzékének elkészítése, továbbá 32 éven át tartó zeneakadémiai intézménytörténeti munkásságának bemutatása volt. 1980-tól kezdte el a magyar zenei sajtó történetének módszeres kutatását az első magyar zenei szaklap, a Zenészeti Lapok (1860-1876) annotált bibliográfiai feltárásával. Ugyanebben az évben – majd 1982-ben ismét – a weimari Goethe-Schiller Archívumban végzett Liszt-kutatásokat.

1982-ben a Himnusz és a Szózat Hungaroton-nagylemezen történt megjelenését követően félórás tudományos ismeretterjesztő műsort készített a Magyar Rádió felkérésére a hanglemez anyagáról. A műsor 1982 májusában hangzott el a Kossuth Rádióban, és olyan nagy érdeklődést keltett, hogy augusztusban „közkívánatra" meg kellett ismételni.

1983 februárjában értesült arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében csoportos leépítés keretében őt is elbocsájtják. A következő három évben (1986-ig) a MTA Tudományos Minősítő Bizottságának tudományos továbbképzési ösztöndíjasaként a Zeneakadémia Könyvtárába és az újjáalakuló Liszt Múzeumba kihelyezett kutatóként a XIX. századi magyar zenei sajtótörténettel, továbbá Liszttel és magyar kortársaival kapcsolatos forráskutatásokkal foglalkozott. 1985 áprilisában állami ösztöndíjjal egy hónapra a Zenei Sajtó Nemzetközi Forrásrepertóriuma (RIPM) európai központjába, Pármába utazott, ahol feltárta Liszt Ferenc és a Ricordi-cég tulajdonában lévő milánói zenei lap, a Gazzetta Musicale di Milano kapcsolatának történetét.

1986-tól 1989-ig az Editio Musica Budapest felelős zenei szerkesztőjeként kapott állást és tudományos közreadóként bekapcsolódott a kiadónál folyó Liszt-összkiadás munkálataiba.

1989 májusában – meghívásra – előadást tartott az Amsterdami Egyetem Zenetudományi fakultásán, valamint a Zeneműkiadó számára 19. századi hollandiai Liszt-forrásokra vonatkozó kutatásokat folytatott. 1993-ban, majd 1995-ben egy-egy hónapos állami ösztöndíjjal Bécsben Erkel Ferenc és a reformkori bécsi sajtó, valamint Johannes Brahms Magyar táncainak Brahms kottatárában található forrásait feltáró kutatásokat végzett.

1989 júniusától 1994 januárjáig az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának tudományos munkatársa volt. 1991-ben a franciaországi Le Mans-ban Haydn és az Esterházyak című 7 termes kiállítás zenei forgatókönyvírója és rendezője volt. 1993 elején felkérést kapott a Széchényi Könyvtártól a centenáriumi Erkel-kiállítás megrendezésére. A Budai Vár Corvina-termeiben megnyílt, gazdag képzőművészeti és irodalomtörténeti forrásokkal kiegészített, fél éven át nyitva tartó kiállítás nagy szakmai és közönségsikert hozott. (Képzőművészeti tanácsadó: Belitska-Scholtz Hedvig, irodalmi tanácsadó: Wyx Borbála.)

1994 januárjától 2008. december 31-ig (nyugalomba vonulásáig) Szőnyiné Szerző Katalin az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának osztályvezetője, főkönyvtárosa volt. E másfél évtizedes vezetői tevékenysége alatt érte el legjelentősebb szakmai eredményeit. Többek között kezdeményezte és levezette a 19. századi Magyar Nemzeti Színház muzeális kottatárának könyvtári és tudományos rendezését. Erkel Ferenc kéziratainak és a komplementer nemzeti színházi források digitalizálásának megszervezésével – a MTA Zenetudományi Intézetével és a Rózsavölgyi céggel közös pályázat lebonyolításával – hozzájárult az Erkel-összkiadás korszerű tudományos forrásbázisának megteremtéséhez, a Bátori Mária, a Hunyadi László, a Bánk bán tudományos közreadása megjelenéséhez. Mindeközben a Zeneműtár világhírű Haydn-gyűjteménye és a Schubert-, Erkel-, Liszt-, Goldmark-kéziratok őreként számtalan hazai és külföldi zenei kiállítás rendezője, társrendezője volt. 2007-ben a Magyar Kultúra Napjára az Országos Széchényi Könyvtár Ereklyetárában kiállítást rendezett a magyar Himnusz történetéről. – Gyarapítási munkája részeként a Zeneműtár hangarchívumának 1956 októberében elpusztult lemezállománya pótlásával, magángyűjtemények tervszerű felvásárlásával, továbbá egy japán kormányzati segéllyel elnyert komplex stúdió-berendezés kiépítésével lehetővé tette az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül megvalósítható korszerű Nemzeti Hangarchívum felállítását. A könyvtári zenei tájékoztatás referenseként a Zeneműtár kézirataiból számos elfelejtett zenemű újkori hazai és külföldi bemutatóját kezdeményezte, többek között sokat tett Michael Haydn remekművének, a Zeneműtár Esterházy-gyűjteményében őrzött c-moll Requiemnek (MH 559) a Záborszky Kálmán által betanított és vezényelt 1996. november 8-i zeneakadémiai világpremierje megvalósulásáért. Zenei diplomáciai tevékenysége részeként 2005. december 2-án a MÁG művészeti igazgatójának bevonásával kezdeményezte és az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége részvételével lebonyolította Herceg Esterházy Antal alkalmi kiállítással összekötött Széchényi könyvtári látogatását, mely kiemelkedő jelentőségű esemény volt a hercegi család és a magyar állam közötti kapcsolatok ápolásában, a 2009-es bicentenáriumi Haydn-év együttműködési formáinak kialakításában.

Kutatói tevékenysége: Tudományos kutatóként Szőnyiné Szerző Katalin fő területe a 19. századi magyar zenetörténet, azon belül a zenei hungarizmusok – Brahms Magyar táncai forrásainak – feltárása, nemzeti dallamaink története, Erkel, Liszt és a magyarországi Liszt-kör, Mihalovich Ödön munkássága. Tanulmányokat írt a magyar zenei sajtó történetéről, a Zeneakadémia és a magyar nemzeti könyvtár Zeneműtárának történetéről, továbbá az Esterházy hercegi család mecenatúrájáról. A Bartók-filológiában fontosak azok a tanulmányai, melyeket Bartók színpadi műveinek szöveges forrásairól publikált. Tanulmányai, recenziói hazai és nemzetközi tanulmánykötetekben, folyóiratokban jelennek meg.

Szervezeti tagságai: Szőnyiné Szerző Katalin 1998-tól 2002-ig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei Szervezetének titkáraként, 2002-től 2006-ig elnökeként tevékenykedett. 1994-től 2008-ig ő látta el a nemzetközi zenei könyvtáros szervezet, az AIBM OSZK képviseletét. Tagja továbbá a Liszt Társaságnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Szekciójának, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak. Az Erkel Társaságban elnökségi tag, 1995-ben a Magyar Haydn Társaság ötletadója, 1996-ban egyik megalapítója és elnökségi tagja. 2006 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja.

[2016]