Török Ferenc
Kossuth-díjas és Ybl Miklós-díjas építész, a Nemzet Művésze
„Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg."
A fenti, ars poétikának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók. Az idézet világosan hirdeti az építész életfelfogását, amely a szorosan vett építészeti megbízásokon túlmutatva, az univerzumban ellátandó szerepről szól. Bizonyítható, hogy Török Ferenc egész pályáján keresztül folyamatosan kutatja, keresi az illeszkedések, a megfelelő megoldások alkalmazásának módját, módozatait. Ezen humánus szemlélettel párosulva alkotóművészi tehetsége avatja őt korunk egyik jelentős építészévé és közéleti személyiségévé.
A 20. század második felében induló építőművészi tevékenysége két tekintetben tér el pályatársaiétól: egyrészt építészgenerációk oktatása mellett folyamatosan tervez, másrészt építőművészeti működésében már akkor hangsúlyt kapott a templomtervezői tevékenység, amikor kevesen vállaltak ilyen munkát.
Török Ferenc egyetemi képzését Diploma-díj elnyerésével fejezte be, majd működését számos rangos díj fémjelzi. „Kimagasló értékű építészeti – különösen templomépítő - munkásságáért, iskolateremtő oktató és alkotó tevékenységéért" – hangzik a Kossuth-díj indoklása.
Az 1995-ben elnyert Kossuth-díj mellett az Ybl-díj (1982) a legrangosabb, de számára igen fontosak a tanári munkásságáért kiérdemelt Csonka Pál, Kotsis Iván, József nádor emlékérmek is.
Példaképei között említhető Medgyasszay István, akinek rárosmulyadi temploma a betonépítészet korai példája. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Weichinger Károly épületeivel pl. pécsi pálos templom, budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium, amely munkák szintén nagy hatással voltak rá. A kortárs nemzetközi építészet képviselői közül tanulmányútjai során ismerkedett meg Carlo Scarpa építészetével, valamint tanítványainak, Luigi Snozzi és Aurelio Galfetti épületeivel.
„Ők a kritikai regionalizmus irányzatának képviselői, amely hozzám is nagyon közel áll." – nyilatkozta Török Ferenc.
A 20. századi magyar építészet mezőnyéből elsősorban templomépítő tevékenységével tűnik ki pályatársai közül, habár neve jelentős számú épület – lakóház, kollégium, uszoda, művelődési központ, művésztelep és kiállítási épület – tervezőjeként is ismertté vált.
Szakrális építményei
Legelső templomai – Nagydobsza, Nemeshetés, Balatonfenyves – tégla- és betonépítészeti alkotások. Fordulópont az edelényi görögkatolikus templom, amely a magyar regionális építészet jelentős műve. Ennél a munkájánál a kő kapott hangsúlyos szerepet, amelynek különbözőféle megmunkálása, alkalmazása tette az architektúrát gazdaggá.
Római katolikus templom, Balatonfenyves (1974–1977)
A szakrális csarnoktér kialakítása a meglévő alappillérek figyelembevételével történt. A fő szerkezeti elemet a tégla körítőfalak és a hegesztett acél vázkeretek adják. A tető felső részén és a bejárati homlokzaton alkalmazott üvegfedés a napsütés függvényében változó fény- és színeffektusokat eredményez a templomtérben. A sekrestye a templom karzata alatt helyezkedik el. Ez az elrendezés biztosítja a csarnoktér impozáns egységét. A kórus feletti Krisztus feszület Tarr Miklós szobrászművész alkotása, a templomfőhomlokzata előtt magasodó Szent Erzsébet szobrot Tyll Aran szobrászművész készítette.
Római katolikus templom, Révfülöp (1977–81)
Egy nyaralóból kialakított kápolna bontását követően – a templomhoz vezető út menti szőlőre települt boros pincét megtartva – azonos alapterületre épült a templom. A vörös, helyi, faragott terméskő felhasználásával emelt épület tengelyében azonos anyagból felfelé keskenyedő többfunkciós pillér emelkedik, amely egyrészt a nyeregtető tartóeleme, másrészt felül ezen került kőből a kereszt megformálásra. A kereszt mögött kiképzett pillérnyílásban függ a harang. A pillér és az egyik sarkán lemetszett téglalap alaprajzú épület oldalfalai közötti homlokzatokat olyan fakeretezésű üvegfelületek fedik, amelyek nyithatóak, így igény szerint a belső és a külső tér összekapcsolása megoldható. A torony tövében álló Munkás Szent József szobra Tarr Miklós szobrászművész alkotása.
Római katolikus templom, Ábrahámhegy (1985–1988)
A község fésűs beépítési telkeinek egyikén – mint ház a házak között – helyezkedik el a bazilikális térelrendezésű, ácsolt fa tartószerkezetű templom. A templomhoz oldal irányban félkör alakú lépcsőzött „aréna" csatlakozik a nyári időszakban megnövekvő számú hívek elhelyezésére. Az „arénát" fa oszlopok kerítik, rajta a Keresztút állomásaival, amelyek Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotásai. A templombelsőt számos képzőművészeti alkotás díszíti: Udvardi Erzsébet, Deim Pál, Gyarmathy Tihamér, Somogyi Győző képzőművészek és Horváth Béla fafaragó népművész közreműködésével.
Szent Kereszt görögkatolikus templom és parókiaépület, Edelény (1977–1983)
Az észak-magyarországi kisváros kastélyával szemközt, a település magjában parkba illesztve nyert elhelyezést a templom és parókia. A telek közepén lévő harangfal-szerű toronnyal rendelkező épületegyüttes karakteres, rakacai kemény mészkőből készült – különbözően megmunkált formában használva ugyanazt az anyagot: a falak terméskő, a külső burkolat hasított kő, és a templom belsőtér padlózata csiszolt, márványhatású burkolat. A hangsúlyos harangfal mellett nyílik a bejárat az alacsony belmagasságú előtérbe. Innen jutunk a bizánci liturgiának kedvezően kialakított centrális templomtérbe, amelynek vertikális középtengelyében, a hívek felett hatszögletű nyíláson át áramlik be a nappali világítás. A templom szentképét áttört rácsozatú ikonosztázion választja el az Istenszülő Szűz Máriát és a tanító Krisztus ikonjától. A falak felső harmadát a hatszög alaprajz adta valamennyi oldalon Nemcsics Antal bizánci ihletésű táblaképei díszítik.
Vatikáni Nunciatúra, Budapest (1991), tervezőtárs: Balázs Mihály
Egy budai neobarokk villaépületet kellett oly módon átépíteni, hogy alkalmas legyen a Vatikáni Nagykövetség kettős – hivatali és rezidencia – szerepének betöltésére. A kőszerkezetű kiszolgáló épület pillérekkel tagolt, loggiás homlokzata és kertkapcsolata „toszkán" hangulatot áraszt, önálló egységként kapcsolódik az épülethez. A természetes igényt, hogy az egyházi állam képviseletén házi kápolna is épüljön, a tervező az egykori garázs átépítésével oldotta meg. A korszerű technikák, valamint kortársművészeti alkotások alkalmazásával megvalósult, egyszerű, funkcionális terű kápolna apszisa a felülvilágítás révén kapott különös, meghittséget sugárzó hangsúlyt.
Görögkatolikus templom, Nyíregyháza (1993)
Az északkelet-magyarországi régióközpont missziós területén, panelházak szomszédságában jött létre a határozott tömegekből építkező görögkatolikus egyházi épületegyüttes. A kötött alaprajzi rendszer tiszta képletű, hierarchikus felépítésből következik. A főtengelyes megközelítésben kettős oromzatos középfelnyíló kapuzat fogad, amely előtéren (a nartexen) keresztül vezet a templomtér átmeneti téregységén át a nyolcszögű kupolával fedett templomtérbe. Az oktogonális teret határoló faltestek elé filigrán oszlopok lépnek ki, közlekedő-zónát jelölve. A magas kiváltókra ragasztott fatartók által gyámolított cikkelyes kupola ül. Magasan fenn középen az oktogonális tambur kicsiny ablakain fény szűrődik be, amelyet a haránt irányú falakba metszett hármas ablakok egészítenek ki. A tégla falazatokat különböző mintájú, nagyságú és eltérő falazású tégla elemek gazdagítják.
Római katolikus templom, Felsőpakony (1994)
A szakrális geometria következetes, hagyomány szerinti alkalmazásának példája – Török Ferenc 1994-ben felszentelt, felsőpakonyi római katolikus plébániatemploma. Budapest délkeleti határaihoz közel, a közigazgatásilag Gyálhoz tartozó település szerkesztett utcakvadrátjának közepén, egy hatos útelágazás sarkán helyezkedő templomnak, valamint Török Ferenc kazincbarcikai templomának (1991-95) előképe, a magyarok római zarándoktemploma, a Santo Stefano Rotondo ókeresztény kerek temploma. A felsőpakonyi templom jellegzetessége, hogy a központi oltárt közrefogó centrális teret a hossztengellyel párhuzamos megemelt karzat szakítja át. A kör és axis, vagyis a kör négyszögesítésének akadémoszi problémájára keres új megoldást a felsőpakonyi építmény szerkesztése.
Magyar Szentek Temploma, Budapest (1994–1996), tervezőtárs: Balázs Mihály
Magyarország polgári kormánya úgy határozott, hogy 1996-ban Budapesten világkiállítást tartanak. A világkiállítás Petőfi-hídtől délre tervezett épületegyüttese, később a Budapesti Műszaki Egyetem használatába került volna. Az egyetemi campus északi részén jelölték ki a helyét Vatikán állam EXPO-pavilonjának, amely később az egyetemi lelkészségnek adott volna otthont. A templom és a hivatali részeket magába foglaló együttes terveit Török Ferenc és Balázs Mihály építészek készítették el. A kormányváltást követően a világkiállítás ügye lekerült a napirendről, és habár az egyetemi negyed felépült, annak tervei jelentősen módosultak. A magyar államiság 1100 évfordulóján felszentelt, összetett építészeti világgal rendelkező templom koncepcióját a centrális és a tengelyes tér-együttes adja. A tér hangsúlyos eleme a parafa lemezzel burkolt kupola, amely törtlemez gyűrűs szerkezetre épül, módot adva „öntött üvegszem" bevilágítók elhelyezésére. Az apszis arany háttere elé helyezett kereszt a korpusszal Somogyi-Soma László festőművész alkotása. A templomot lendületes ívű rámpa öleli körül, amelyre a terv szerint a – nem megvalósult – Keresztút került volna. A hagyományos anyagok: a különböző módon megmunkált kőfalak, téglafalak, faszerkezetek homlokzati és alaprajzi elrendezése a funkcionális tartalmakhoz igazodik. A templom alagsorát a katakombák hangulatát idéző urnatemető és temetkezési kápolna, valamint egy kis előadóterem foglalja el. A különálló téglafalazatú plébánia épület beépítési helyzete, annak összekötő híddal a templomhoz való kapcsolása a köztes tereket szakrális együttessé formálja.
Reptéri ökumenikus kápolna, Budapest–Ferihegy II. (1998), tervezőtárs: Major György
A hagyomány szerint az emberek útjuk előtt, vagy megérkezéskor imádsággal fordulnak a Teremtőhöz. Az imádság számára, – forgalmas helyen is, így a Budapest Liszt Ferenc (Ferihegy) 2 Repülőtér esetében is – leginkább a meghitt, nyugalmat árasztó hely lehet alkalmas. Az indulóterminál hatszögletű váróterének északi részén Török Ferenc és Major György építészek tervei szerint 1998-ban létrehozott kápolnához, az utasforgalmi szinttől elkülönítve, – a mozgólépcsővel elérhető galérián – külön folyosó vezetett. A finom szerkezeti részletekkel, nagyon igényes anyagokkal épített kápolnát sajnálatos módon a repülőteret üzemeltető konzorcium 2008-ban lebontatta, és a korábbi kápolna elemeit részben felhasználó új kápolna megnyitására csupán öt év múlva, 2013 decemberében kerülhetett sor.
Oktatói tevékenysége
Az egyetemen 1960-tól a Középülettervezési Tanszék tanársegédje, majd a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatója. A kötelező kétéves szakmai gyakorlatot a KÖZTI-ben – Gádoros Lajos műtermében – töltötte. Az egyetemre visszatérve a Középülettervezési Tanszék adjunktusa (1968), docense, tanszékvezető helyettese (1983). 1992-től a Rajz és Formaismereti Tanszék egyetemi tanára.
1997-ben szerzett DLA fokozatot. 1992-től tanára a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának. Tagja a BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának és Mestertestületének, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak.
1996 és 2000 között volt a Középülettervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Első lépésként megerősítette a tanszéki oktatócsoport minőségét, kiváló eredménnyel dolgozó Ybl-díjas építészek felvételével. Nagy súlyt helyezett a tanszék tudományos-alkotói munkásságának növelésére, elősegítette a DLA tudományos minősítések és a habilitációk megszerzését. A hallgatók konkrét helységek aktuális építészeti problémáinak feldolgozását, városépítészeti, illetve középületek tervezési feladatait kapták feladatul.
Kezdeményezése alapján 1999-ben az épülettervezés posztgraduális képzésének biztosítására előkészítette az Építészeti Akadémia beindítását. A Dékáni Tanács által jóváhagyott tervezet szerint, sikeres felvételi, kétévesre tervezett képzés és záró diploma megvédését követően É-1 vezetőtervezői minősítést nyerhetne a jelentkező.
Török Ferencet 2000-től súlyos betegség támadta meg, ami munkavégzését is korlátozta, minek következtében 2005-ben az egyetemi oktatással felhagyott. Tervezési munkákat azonban ellát, illetve hódolva fiatalkori kedvtelésének egyre többet rajzol. Rajzai több kiadványban és kiállításon is sikerrel szerepeltek.
Összegzés
Török Ferenc építészeti munkásságát tanári működésétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. A hiteles tanár, közéleti személyiség, humánus ember nem csupán tanítványai, pályatársai, de szinte valamennyi ismerőse számára egyaránt követendő példaképpé vált.
Épületeit, pályázatait nemzetközi és hazai folyóiratok publikálták. Tudományos munkája, gyakorló és oktató építészeti tevékenységre épül, – annak tapasztalatait összegzi könyvek, jegyzetek, tanulmányok és előadások formájában. Számos cikke, tanulmánya és előadása foglalkozik a közművelődési tér, a szakrális tér megváltozott társadalmi és funkcionális szerepével, az építészeti etika jelentőségével.
Szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. A regionális építészet mestereként tisztelt Török Ferenc mindig az adott helyhez, közösségi elvárásokhoz és körülményekhez illeszkedő művet hoz létre.
Vitathatatlan, hogy Török Ferenc iskolateremtő építész, aki – amíg oktatott évtizedeken át közvetlenül – hatott tanítványaira, míg ezt követően hatása – rajtuk keresztül – közvetve érvényesül. Megvalósult épületei bejárhatók, érzékelhetők, tervei, rajzai tanulmányozhatók, szakmai publikációi, tankönyvei olvashatók, azonban oktatói működésének hatását nehéz felmérni. Már most megállapítható azonban, hogy tehetséges növendékei – fokozódó mértékben – válnak a kortárs magyar építészet alakító tényezőivé és hogy nem túlzás arról beszélni, hogy Török Ferenc mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre.
Török Ferenc professzor több mint négy évtizedes építész-pedagógusi működése eredményeit amiatt lehet csupán később számba venni, mivel az általa útra bocsátott seregnyi tanítvány kiteljesedése még csak részben következett be.
[2015]