nemezművész, néprajzi gyűjtő, pedagógus, a Népművészet Mestere
Életrajz
Vidák István 1947. szeptember 11-én született Budapesten. Filmrendezőnek készült, de a Színház- és Filmművészeti Főiskolára származása miatt nem vették fel. A Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolán kezdte meg tanulmányait 1971-ben, ám már ekkor nyilvánvaló volt számára, hogy nem egy gyárban vagy tervezőirodában akar elhelyezkedni, hanem a művészet és a kétkezi alkotómunka területén.
1970-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, Nagy Marival aki 1971-ben kötött házasságuktól kezdve a mai napig alkotó- és gondolkodótársa lett. Közös életüket Gödöllőn kezdték el, abban a házban laktak, ahol valaha Nagy Sándor festőművész is alkotott, így híven az ő művészi örökségéhez is, a Gödöllői Művelődési Házban számos népi mesterség tanítását szervezték meg.
Vidák István az 1970-es évek elején tagja, majd egyik legfontosabb szereplője, szervezője lett a később Nomád Nemzedéknek nevezett népművészekből, iparművészekből, írókból, zenészekből, építészekből, néprajzkutatókból álló csoportnak, akik a magyar néphagyományt és a tárgyalkotó népművészetet nem statikus múzeumi látnivalónak tekintették, hanem azt feldolgozva élettel akarták telíteni, és úgy akarták lényegét megérteni, hogy maguk is elkészítették a tárgyakat, megépítették a házakat, eljátszották a zenéket. Egyik alapítója volt a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának és annak szellemiségét átvéve feleségével számos magyarlakta területen végzett kutatómunkát, gyűjtötte a vesszőmunkákat, a gyékény feldolgozásának hagyományát, a textilkészítés különböző falun és városon élő változatait, a gyermekjátékok formáit, illetve 1979-től már célirányosan és legelmélyültebben a nemezkészítés technikáját, az ahhoz kötődő szokásokat, az anyag magyar őstörténeti vonatkozásait.
Bánszky Pál művészettörténész kezdeményezésére 1982-ben megnyílt Kecskeméten a nemzetközi szinten is egyedülálló Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, melynek szakmai vezetésére Vidák Istvánt és feleségét kérte fel. Az akkor már háromgyermekes család (István fiuk 1977-ben született, Annamária lányuk 1980-ban, Rózsa lányuk pedig 1981-ben) Kecskemétre költözött és egy új szakasz kezdődött életükben. A Szórakaténuszban 1997-ig tartó munka időszakában több fontos állomást ki kell emelni: mindenekelőtt kidolgozásra került a múzeum és műhely működésének koncepciója, így olyan oktató-és alkotóműhely jött létre, mely az egész országból vonzotta a látogatókat és a tanulni vágyókat, legyenek azok gyerekek vagy felnőttek. Az összegyűjtött néprajzi anyagot és a módszertani anyagokat Vidák István feleségével 1980-tól kezdve folyamatosan, leginkább önálló kötetek formájában publikálta. A játékkészítés, a kosárfonás, a szövés, fonás és a nemezkészítés témakörében a Vidák-Nagy szerzőpáros munkái alapműveknek számítanak napjainkban is. 1984-ben, dacára a vasfüggöny okozta elzártságnak, megszervezte a világ első Nemzetközi Nemezművészeti Világtalálkozóját, melyet 1985 és 1988 között három nemzetközi nemezművészeti alkotótábor követett Kecskeméten és Székekpusztán. Ezek a szakmai találkozók lehetőséget biztosítottak a Vidák-Nagy-féle módszer nemzetközi elterjedésének, a személyes kapcsolatok pedig a későbbi külföldi tanulmányutakat alapozták meg. Utóbbiak közül jelentősek a grúziai, az albán, az indiai, a türkmenisztáni, törökországi, kirgizisztáni, mongóliai és iráni utjai, de az észak-európai és balkáni múzeumok és nemezelő műhelyek is az úti célok között szerepeltek.
Vidák István kutató-alkotó munkássága mellett igen fontos kiemelni oktatói tevékenységét. A gödöllői, majd a kecskeméti kézműves oktatásokon túl 1987 és 1997 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán részt vett óraadóként a tanárképző programban, mint ahogyan Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán is a pedagógusképzésben. A Közép-Finnországi Művészeti Intézetben (1990-2000 között több alkalommal), valamint svájci és németországi kézműves tanfolyamközpontokban is oktatott. Az iskolai órákon túl folyamatosan tartott előadásokat tudományos konferenciákon és tudományos ismeretterjesztő pódiumokon.
A tudományos életben és a népművészek közösségeiben ugyanúgy aktív szerepet vállalt, mint a képző- és iparművészeket tömörítő szervezetekben: 1986-tól tagja volt a Művészeti Alapnak, valamint máig tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1995-től tagja a Nemzetközi Nemezművészeti Társaságnak, illetve 2000 óta a Német Nemezművészeti Társaságnak. Mint aktív néprajzi gyűjtő 1986 óta a Néprajzi Társaságba és a Kőrösi Csoma Társaságba is felvételt nyert. Alapítója a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének. 2012-ban a Magyar Művészeti Akadémia Népművészet Tagozata rendes tagjává választotta. A nemezművészet területén a hagyományokhoz szorosabban kötődő irányvonal (használati eszközök, lakberendezési tárgyak, különböző típusú jurták, nemezsátrak stb.) mellett jelentős az újító, modernizáló, a kortárs művészettel rokonítható munkássága is. Új technikák (pl. a nemez selyemmel, pamuttal, bőrrel való kombinálása) kidolgozása és új területek felfedezése (pl. divattárgyak) fémjelzik művészi pályája utóbbi szakaszát. Alkotómunkája eredményeit az 1970-es évek eleje óta húsznál több önálló kiállításon és számos közös tárlaton mutatta be – kezdetben leginkább a vessző, gyékény- és famunkákat, 1982-től pedig túlnyomórészt a nemezből készült alkotásokat.
Vidák István tevékenységét többféle szakmai, társadalmi elismerés is jelzi: Kosárkötő munkásságáért előbb 1974-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet adományozták számára, majd 1976-ban az Országos Népművészeti Kiállításon az arany plakettet nyerte el. Már a nemezmunkákért előbb 1996-ban, majd 2003-ban kapta meg a Gránátalma díjat. 2003-ban a Népművészet Egyesületek Szövetsége a Király Zsiga díjjal jutalmazta, majd 2004-ben ugyanezen szervezet Hagyományőrző díját is elnyerte. 2010-ben nemezművészként a Népművészet Mestere címet is megkapta. A Magyar Művészeti Akadémia rendes taggá való választásával ezt az életművet ismerte el, illetve támogatja a jelenleg is alkotó művészt, kutatót.
_________________________________
Életrajzi adatok
Vidák István
Budapest, 1947. szeptember 11.
Élete párja: Nagy Mari
Tanulmányok
1971-1974: Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskola
1980-1982: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Óvodapedagógia szak
2009: Jyväskylei Egyetem (Finnország), textilszakmai speciális szakvizsga, kéz és iparművészeti textil (A nemez mestere)
Munkahelyek/Oktatói tevékenység
1970-1972: Filmtudományi intézet
1982-1997: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
1987-1997: Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző szak
1987-1997: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola
1992-2000: Magyar Hagyomány Műhelye
1990-2000: Közép-Finnországi Művészeti Intézet, Petajavesi, Finnország
1990-2000: Kézműves Tanfolyamközpont, Thun, Svájc
1990-2003: Kézműves Tanfolyamközpont, Hohebuch, Németország
2014 óta Kecskeméten, „Napraforgó Népművészeti Műhely" néven közös műhelyt működtetünk Anna lányunkkal és István fiunkkal, mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei.
Művészeti szervezeti tagság
1973-1982: Fiatalok Népművészeti Stúdiója
1982–: Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alapító tagja
1986–: Néprajzi Társaság
1986–: Kőrösi Csoma Társaság
1986–: Művészeti Alap majd Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
1995–: Nemzetközi Nemezművészeti Társaság
2000–: Német Nemezművészeti Társaság
2014–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
Életrajzi adatok
Nagy Mari
1948. április 8.
Élete párja: Vidák István
Tanulmányok
1982: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Óvodapedagógia
2009: Közép Finnország Jyväskyle Egyetem Textilszakmai speciális szakvizsga, kéz és iparművészeti textil. (A nemez mestere)
Munkahelyek
1966-1972: Malév-nemzetközi helyfoglalás
1982-1998: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely múzeumpedagógus, múzeumi tanácsos
Megbízott munkatársként:
1987-1997: Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Tanszék
1987-1997: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola
1998-: Szellemi szabadfoglalkozású textilművész
Művészeti szervezeti tagság
1982-: Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület
1986-: Magyar Néprajzi Társaság, Kőrösi Csoma Társaság, Nemzetközi Nemezművészeti Társaság, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
2016-: MMA nem akadémikus köztestületi tag
Művek
1979–2012 Magyarország, Erdély, Délvidék, Felvidék (Cseh)Szlovákia, Kárpátalja (Ukrajna) múzeumok, szakértők, fazekasok, kosárkötők, zenészek, táncosok, mesemondók, magyar kalaposok felkeresése.
1983–2012 Finnország, Svédország Norvégia, Dánia, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Svájc, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria (múzeumok, kutatók, nemezkészítők)
1987, 1997, 1998–2000 Türkmenisztán
1990–1999, 2014–2015 Törökország
1984-1990 Bulgária
1995 Albánia
1990–1993 Jugoszlávia-Koszovó
1990 Szlovákia
1999–2000 Grúzia
2005 Kazasztán
2001–2012 Kirgizia (minden évben)
2007–2015 India – Andra Prades, Radzsasztán, Gudzsarat
2013 Mongólia
2015 Irán kurd vidék, 2016 Irán Türkmen vidék
Önálló kiállítások
1991 Zalaegerszegi Galéria
1996 Kecskemét Ráday Múzeum
1997 Gödöllõi Galéria
2006 Győr Indó Ház Galéria
2007 Lajosmizse
2008 Gödöllő
2009, 2010,2011,2012,2013, 2015 Veresegyház
2010 Hajdúszoboszló
2012 Budapest
2015 Székesfehérvár
2016 Martfű
2016 Kiskunmajsa
2016 Siófok
2016 Kakasd
2017 Makó Hagymaház
2017 Budapest Pesti Vigadó - életmű kiállítás
2018 Szigetvár Művelődési központ
2019 Budapest FONÓ Budai Zeneház
Közös kiállítások
1982- Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület éves kiállításai
1995-2016 Budapest (Műcsarnok, Magyar Néprajzi Múzeum, Vigadó Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Népi Iparművészeti Múzeum, Várkert Bazár)
1996-2016 Kecskemét, több ízben a Kecskeméti Képzőművészek Szövetségével
1996 Szombathelyi Biennálé
1998 Dán Kulturális Intézet, Kecskemét
2004-2016 Népi Iparművészeti Múzeum, Kecskemét
1984,1995,1996, 2004 Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét
2001-2018 Szoboszlói Galéria
2015 Szolnok
2012-2016 Debrecen, Dunaföldvár, Kecel, Veresegyház, Balasagyarmat, Lajosmizse,Kiskunmajsa
2012, 2014, 2016, 2018, 2020, 2022 Békéscsaba, Kárpát-medencei Textiles Konferencia, kiállítás
2017 Budapest Várkert Bazár (NESZ)
2017 Kecskemét Bozsó Galéria, Országos Nemezművészeti Kiállítás 40 részt vevővel. (Saját szervezés, rendezés.)
2018 Budapest Műcsarnok (MMA Népművészeti Szalon Kéz-MŰ-Remek)
2019 Pesti Vigadó, Nemzetközi Nemezművészeti kiállítás 50 résztvevővel, Napkeltétől Napnyugtáig. (Saját szervezés, rendezés.) (A nemezművészet újrafelfedezésének 40. évfordulójára.)
2019 Nagykőrös (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)
2019 Kiskunfélegyháza (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)
2019 Cegléd (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)
2020 Pesti Vigadó, „Himnusz" (MMA akadémikus és köztestületi tagjaival)
2020 Kecskemét (Kecskeméti Képzőművész Közössége)
2020 Békéscsaba, Kárpát Medencei Textiltalálkozó kiállítása (Kiemelt I. díj)
2020 Budapest Nemzeti Múzeum (Őstörténeti kiállítás keretében)
2021 „Kitesszük a szűrét" – IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázata - a Bihari Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével és a Hagyományok Házával együttműködve (Közösségi kiemelt első díj)
Önálló kiállítás külföldön
2010 Belgium, Antwerpen, Gent Miat Textilmúzeum
2017 New York, Magyar ház
2018 Új Delhi, India, Magyar Intézet
Közös kiállítások külföldön
Csehszlovákia-Prága, Pozsony
Svédország-Korrõ, Stockholm,
Németország-Berlin, Hoebuch, Karlsruhe, München,
Ausztria-Haslach
Norvégia- Hamar
Svájc-Chur
Finnország-Yüveskylä,
Olaszország-Tramonti, Pordenone,
Dänemark: Skive, Viborg
Belgium-Antwerpen, Gent-Miat Textilmúzeum
2014 Párizs Unesco Palota
2015 Kassa
Részvételünk nemzetközi nemez-szimpóziumokon
1984 Kecskemét, Magyarország (szervező)
1990 Korrö, Svédország
1992 Aarhus, Dánia
1995 Tilburg, Hollandia
1997 Landquart, Svájc
1999 Jyvaskyla, Finnország
2000 Grúzia
2000 Norvégia
2001 Kirgzia
2004 Magyarország (mi szerveztük)
Általunk szervezett főbb nemezművészeti rendezvények
1982- Saját alkotótáboraink évente
1984-2022 minden évben több alkalommal nemeztanfolyamok és nyári táborok.
1984 I. Nemzetközi Nemeztanácskozás (Szimpózium), Kecskemét
1985-1988 Nemzetközi nemezművészeti táborok Kecskemét- Székekpuszta
1995 I. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás
1996 II. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás és találkozó
2003 Kiskun nemezsátor készítése Jakabszálláson, kirgiz népművészek vezetésével
2004 VIII. Nemezművészeti Világtalálkozó Kecskemét - Lakitelek-Budapest
2004 III. Nemzetközi Nemezjáték és mesetakaró kiállítás Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
2004 „Télen fűt, nyáron hűt"- Nemzetközi Nemezöltözék kiállítás, Budapest Iparművészeti Múzeum 52 résztvevő
2004 Te, bárányok gyapjából való" nemzetközi nemeztakaró és művészeti objektumok kiállítás a Magyar nemzeti Galériában 120 részvevővel
Tanulmányutak a nemezművészet nyomában
1979-2018 Magyarország - Erdély-múzeumok, szakértők, magyar kalaposok felkeresése
1983 Szovjetunió, majd később többször (múzeumok, kutatók)
1983 Finnország, Svédország, Dánia, Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria (múzeumok, kutatók, nemezkészítők)
1987, 1997, 1998, 1999 Türkmenisztán
1990-2016 Törökország
1984-1990 Bulgária
1995 Albánia
1990-1993 Jugoszlávia-Koszovó
1990 Szlovákia
2002-2003 Grúzia
2005 Kazasztán
2001-2018 Kirgizia
2015 Mongólia – mongóliai kazakok, Irán kurd vidék
2016 Üzbegisztán, Irán Türkmen vidék
2007-2008-2009-2010-2011-2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 India – Andra Prades, Radzsasztán, Gudzsarat-Kacs félsziget
2017 India, Azerbajdzsán, Kirgizia
2018 India, Kirgizia, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország
2019 Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország
2020 India, Kalotaszeg,
2021 Kalotaszeg-Méra, Vista
2022 Bulgária
Adatkezelési tájékoztatóSütitájékoztató