logo
logo
Vidák István profilképe

Vidák István

nemezművész, néprajzi gyűjtő, pedagógus, a Népművészet Mestere

Budapest, 1947. szeptember 11.
Az MMA rendes tagja (2014–)
Népművészeti Tagozat
Vidák István életrajza

Életrajz

Vidák István 1947. szeptember 11-én született Budapesten. Filmrendezőnek készült, de a Színház- és Filmművészeti Főiskolára származása miatt nem vették fel. A Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolán kezdte meg tanulmányait 1971-ben, ám már ekkor nyilvánvaló volt számára, hogy nem egy gyárban vagy tervezőirodában akar elhelyezkedni, hanem a művészet és a kétkezi alkotómunka területén.

1970-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, Nagy Marival aki 1971-ben kötött házasságuktól kezdve a mai napig alkotó- és gondolkodótársa lett. Közös életüket Gödöllőn kezdték el, abban a házban laktak, ahol valaha Nagy Sándor festőművész is alkotott, így híven az ő művészi örökségéhez is, a Gödöllői Művelődési Házban számos népi mesterség tanítását szervezték meg.

Vidák István az 1970-es évek elején tagja, majd egyik legfontosabb szereplője, szervezője lett a később Nomád Nemzedéknek nevezett népművészekből, iparművészekből, írókból, zenészekből, építészekből, néprajzkutatókból álló csoportnak, akik a magyar néphagyományt és a tárgyalkotó népművészetet nem statikus múzeumi látnivalónak tekintették, hanem azt feldolgozva élettel akarták telíteni, és úgy akarták lényegét megérteni, hogy maguk is elkészítették a tárgyakat, megépítették a házakat, eljátszották a zenéket. Egyik alapítója volt a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának és annak szellemiségét átvéve feleségével számos magyarlakta területen végzett kutatómunkát, gyűjtötte a vesszőmunkákat, a gyékény feldolgozásának hagyományát, a textilkészítés különböző falun és városon élő változatait, a gyermekjátékok formáit, illetve 1979-től már célirányosan és legelmélyültebben a nemezkészítés technikáját, az ahhoz kötődő szokásokat, az anyag magyar őstörténeti vonatkozásait.

Bánszky Pál művészettörténész kezdeményezésére 1982-ben megnyílt Kecskeméten a nemzetközi szinten is egyedülálló Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, melynek szakmai vezetésére Vidák Istvánt és feleségét kérte fel. Az akkor már háromgyermekes család (István fiuk 1977-ben született, Annamária lányuk 1980-ban, Rózsa lányuk pedig 1981-ben) Kecskemétre költözött és egy új szakasz kezdődött életükben. A Szórakaténuszban 1997-ig tartó munka időszakában több fontos állomást ki kell emelni: mindenekelőtt kidolgozásra került a múzeum és műhely működésének koncepciója, így olyan oktató-és alkotóműhely jött létre, mely az egész országból vonzotta a látogatókat és a tanulni vágyókat, legyenek azok gyerekek vagy felnőttek. Az összegyűjtött néprajzi anyagot és a módszertani anyagokat Vidák István feleségével 1980-tól kezdve folyamatosan, leginkább önálló kötetek formájában publikálta. A játékkészítés, a kosárfonás, a szövés, fonás és a nemezkészítés témakörében a Vidák-Nagy szerzőpáros munkái alapműveknek számítanak napjainkban is. 1984-ben, dacára a vasfüggöny okozta elzártságnak, megszervezte a világ első Nemzetközi Nemezművészeti Világtalálkozóját, melyet 1985 és 1988 között három nemzetközi nemezművészeti alkotótábor követett Kecskeméten és Székekpusztán. Ezek a szakmai találkozók lehetőséget biztosítottak a Vidák-Nagy-féle módszer nemzetközi elterjedésének, a személyes kapcsolatok pedig a későbbi külföldi tanulmányutakat alapozták meg. Utóbbiak közül jelentősek a grúziai, az albán, az indiai, a türkmenisztáni, törökországi, kirgizisztáni, mongóliai és iráni utjai, de az észak-európai és balkáni múzeumok és nemezelő műhelyek is az úti célok között szerepeltek.

Vidák István kutató-alkotó munkássága mellett igen fontos kiemelni oktatói tevékenységét. A gödöllői, majd a kecskeméti kézműves oktatásokon túl 1987 és 1997 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán részt vett óraadóként a tanárképző programban, mint ahogyan Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán is a pedagógusképzésben. A Közép-Finnországi Művészeti Intézetben (1990-2000 között több alkalommal), valamint svájci és németországi kézműves tanfolyamközpontokban is oktatott. Az iskolai órákon túl folyamatosan tartott előadásokat tudományos konferenciákon és tudományos ismeretterjesztő pódiumokon.

A tudományos életben és a népművészek közösségeiben ugyanúgy aktív szerepet vállalt, mint a képző- és iparművészeket tömörítő szervezetekben: 1986-tól tagja volt a Művészeti Alapnak, valamint máig tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1995-től tagja a Nemzetközi Nemezművészeti Társaságnak, illetve 2000 óta a Német Nemezművészeti Társaságnak. Mint aktív néprajzi gyűjtő 1986 óta a Néprajzi Társaságba és a Kőrösi Csoma Társaságba is felvételt nyert. Alapítója a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének. 2012-ban a Magyar Művészeti Akadémia Népművészet Tagozata rendes tagjává választotta. A nemezművészet területén a hagyományokhoz szorosabban kötődő irányvonal (használati eszközök, lakberendezési tárgyak, különböző típusú jurták, nemezsátrak stb.) mellett jelentős az újító, modernizáló, a kortárs művészettel rokonítható munkássága is. Új technikák (pl. a nemez selyemmel, pamuttal, bőrrel való kombinálása) kidolgozása és új területek felfedezése (pl. divattárgyak) fémjelzik művészi pályája utóbbi szakaszát. Alkotómunkája eredményeit az 1970-es évek eleje óta húsznál több önálló kiállításon és számos közös tárlaton mutatta be – kezdetben leginkább a vessző, gyékény- és famunkákat, 1982-től pedig túlnyomórészt a nemezből készült alkotásokat.

Vidák István tevékenységét többféle szakmai, társadalmi elismerés is jelzi: Kosárkötő munkásságáért előbb 1974-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet adományozták számára, majd 1976-ban az Országos Népművészeti Kiállításon az arany plakettet nyerte el. Már a nemezmunkákért előbb 1996-ban, majd 2003-ban kapta meg a Gránátalma díjat. 2003-ban a Népművészet Egyesületek Szövetsége a Király Zsiga díjjal jutalmazta, majd 2004-ben ugyanezen szervezet Hagyományőrző díját is elnyerte. 2010-ben nemezművészként a Népművészet Mestere címet is megkapta. A Magyar Művészeti Akadémia rendes taggá való választásával ezt az életművet ismerte el, illetve támogatja a jelenleg is alkotó művészt, kutatót.

 

_________________________________

 

Életrajzi adatok

Vidák István

Budapest, 1947. szeptember 11.

Élete párja: Nagy Mari

 

Tanulmányok

1971-1974: Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskola

1980-1982: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Óvodapedagógia szak

2009: Jyväskylei Egyetem (Finnország), textilszakmai speciális szakvizsga, kéz és iparművészeti textil (A nemez mestere)

 

Munkahelyek/Oktatói tevékenység

1970-1972: Filmtudományi intézet

1982-1997: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

1987-1997: Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző szak

1987-1997: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola

1992-2000: Magyar Hagyomány Műhelye

1990-2000: Közép-Finnországi Művészeti Intézet, Petajavesi, Finnország

1990-2000: Kézműves Tanfolyamközpont, Thun, Svájc

1990-2003: Kézműves Tanfolyamközpont, Hohebuch, Németország

2014 óta Kecskeméten, „Napraforgó Népművészeti Műhely" néven közös műhelyt működtetünk Anna lányunkkal és István fiunkkal, mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei.

 

Művészeti szervezeti tagság

1973-1982: Fiatalok Népművészeti Stúdiója

1982–: Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alapító tagja

1986–: Néprajzi Társaság

1986–: Kőrösi Csoma Társaság

1986–: Művészeti Alap majd Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete

1995–: Nemzetközi Nemezművészeti Társaság

2000–: Német Nemezművészeti Társaság

2014–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

 

Életrajzi adatok

Nagy Mari

1948. április 8.

Élete párja: Vidák István

 

Tanulmányok

1982: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Óvodapedagógia

2009: Közép Finnország Jyväskyle Egyetem Textilszakmai speciális szakvizsga, kéz és iparművészeti textil. (A nemez mestere)

 

Munkahelyek

1966-1972: Malév-nemzetközi helyfoglalás

1982-1998: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely múzeumpedagógus, múzeumi tanácsos

Megbízott munkatársként:

1987-1997: Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Tanszék

1987-1997: Kecskeméti Tanítóképző Főiskola

1998-: Szellemi szabadfoglalkozású textilművész

 

Művészeti szervezeti tagság

1982-: Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület

1986-: Magyar Néprajzi Társaság, Kőrösi Csoma Társaság, Nemzetközi Nemezművészeti Társaság, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete

2016-: MMA nem akadémikus köztestületi tag

 

Művek

1979–2012 Magyarország, Erdély, Délvidék, Felvidék (Cseh)Szlovákia, Kárpátalja (Ukrajna) múzeumok, szakértők, fazekasok, kosárkötők, zenészek, táncosok, mesemondók, magyar kalaposok felkeresése.

1983–2012 Finnország, Svédország Norvégia, Dánia, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Svájc, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria (múzeumok, kutatók, nemezkészítők)

1987, 1997, 1998–2000 Türkmenisztán

1990–1999, 2014–2015 Törökország

1984-1990 Bulgária

1995 Albánia

1990–1993 Jugoszlávia-Koszovó

1990 Szlovákia

1999–2000 Grúzia

2005 Kazasztán

2001–2012 Kirgizia (minden évben)

2007–2015 India – Andra Prades, Radzsasztán, Gudzsarat

2013 Mongólia

2015 Irán kurd vidék, 2016 Irán Türkmen vidék

 

Önálló kiállítások

1991 Zalaegerszegi Galéria

1996 Kecskemét Ráday Múzeum

1997 Gödöllõi Galéria

2006 Győr Indó Ház Galéria

2007 Lajosmizse

2008 Gödöllő

2009, 2010,2011,2012,2013, 2015 Veresegyház

2010 Hajdúszoboszló

2012 Budapest

2015 Székesfehérvár

2016 Martfű

2016 Kiskunmajsa

2016 Siófok

2016 Kakasd

2017 Makó Hagymaház

2017 Budapest Pesti Vigadó - életmű kiállítás

2018 Szigetvár Művelődési központ

2019 Budapest FONÓ Budai Zeneház

 

Közös kiállítások

1982- Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület éves kiállításai

1995-2016 Budapest (Műcsarnok, Magyar Néprajzi Múzeum, Vigadó Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Népi Iparművészeti Múzeum, Várkert Bazár)

1996-2016 Kecskemét, több ízben a Kecskeméti Képzőművészek Szövetségével

1996 Szombathelyi Biennálé

1998 Dán Kulturális Intézet, Kecskemét

2004-2016 Népi Iparművészeti Múzeum, Kecskemét

1984,1995,1996, 2004 Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét

2001-2018 Szoboszlói Galéria

2015 Szolnok

2012-2016 Debrecen, Dunaföldvár, Kecel, Veresegyház, Balasagyarmat, Lajosmizse,Kiskunmajsa

2012, 2014, 2016, 2018, 2020, 2022 Békéscsaba, Kárpát-medencei Textiles Konferencia, kiállítás

2017 Budapest Várkert Bazár (NESZ)

2017 Kecskemét Bozsó Galéria, Országos Nemezművészeti Kiállítás 40 részt vevővel. (Saját szervezés, rendezés.)

2018 Budapest Műcsarnok (MMA Népművészeti Szalon Kéz-MŰ-Remek)

2019 Pesti Vigadó, Nemzetközi Nemezművészeti kiállítás 50 résztvevővel, Napkeltétől Napnyugtáig. (Saját szervezés, rendezés.) (A nemezművészet újrafelfedezésének 40. évfordulójára.)

2019 Nagykőrös (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)

2019 Kiskunfélegyháza (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)

2019 Cegléd (Duna - Tisza közi Népm. Egy.)

2020 Pesti Vigadó, „Himnusz" (MMA akadémikus és köztestületi tagjaival)

2020 Kecskemét (Kecskeméti Képzőművész Közössége)

2020 Békéscsaba, Kárpát Medencei Textiltalálkozó kiállítása (Kiemelt I. díj)

2020 Budapest Nemzeti Múzeum (Őstörténeti kiállítás keretében)

2021 „Kitesszük a szűrét" – IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázata - a Bihari Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével és a Hagyományok Házával együttműködve (Közösségi kiemelt első díj)

 

Önálló kiállítás külföldön

2010 Belgium, Antwerpen, Gent Miat Textilmúzeum

2017 New York, Magyar ház

2018 Új Delhi, India, Magyar Intézet

 

Közös kiállítások külföldön

Csehszlovákia-Prága, Pozsony

Svédország-Korrõ, Stockholm,

Németország-Berlin, Hoebuch, Karlsruhe, München,

Ausztria-Haslach

Norvégia- Hamar

Svájc-Chur

Finnország-Yüveskylä,

Olaszország-Tramonti, Pordenone,

Dänemark: Skive, Viborg

Belgium-Antwerpen, Gent-Miat Textilmúzeum

2014 Párizs Unesco Palota

2015 Kassa

 

Részvételünk nemzetközi nemez-szimpóziumokon

1984 Kecskemét, Magyarország (szervező)

1990 Korrö, Svédország

1992 Aarhus, Dánia

1995 Tilburg, Hollandia

1997 Landquart, Svájc

1999 Jyvaskyla, Finnország

2000 Grúzia

2000 Norvégia

2001 Kirgzia

2004 Magyarország (mi szerveztük)

 

Általunk szervezett főbb nemezművészeti rendezvények

1982- Saját alkotótáboraink évente

1984-2022 minden évben több alkalommal nemeztanfolyamok és nyári táborok.

1984 I. Nemzetközi Nemeztanácskozás (Szimpózium), Kecskemét

1985-1988 Nemzetközi nemezművészeti táborok Kecskemét- Székekpuszta

1995 I. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás

1996 II. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás és találkozó

2003 Kiskun nemezsátor készítése Jakabszálláson, kirgiz népművészek vezetésével

2004 VIII. Nemezművészeti Világtalálkozó Kecskemét - Lakitelek-Budapest

2004 III. Nemzetközi Nemezjáték és mesetakaró kiállítás Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

2004 „Télen fűt, nyáron hűt"- Nemzetközi Nemezöltözék kiállítás, Budapest Iparművészeti Múzeum 52 résztvevő

2004 Te, bárányok gyapjából való" nemzetközi nemeztakaró és művészeti objektumok kiállítás a Magyar nemzeti Galériában 120 részvevővel

 

Tanulmányutak a nemezművészet nyomában

1979-2018 Magyarország - Erdély-múzeumok, szakértők, magyar kalaposok felkeresése

1983 Szovjetunió, majd később többször (múzeumok, kutatók)

1983 Finnország, Svédország, Dánia, Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria (múzeumok, kutatók, nemezkészítők)

1987, 1997, 1998, 1999 Türkmenisztán

1990-2016 Törökország

1984-1990 Bulgária

1995 Albánia

1990-1993 Jugoszlávia-Koszovó

1990 Szlovákia

2002-2003 Grúzia

2005 Kazasztán

2001-2018 Kirgizia

2015 Mongólia – mongóliai kazakok, Irán kurd vidék

2016 Üzbegisztán, Irán Türkmen vidék

2007-2008-2009-2010-2011-2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 India – Andra Prades, Radzsasztán, Gudzsarat-Kacs félsziget

2017 India, Azerbajdzsán, Kirgizia

2018 India, Kirgizia, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

2019 Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

2020 India, Kalotaszeg,

2021 Kalotaszeg-Méra, Vista

2022 Bulgária