Sztano Hédi: Balázs-Bécsi Gyöngyi múzeumpedagógus, tanító

Kallós Zoltán annak idején nem is választhatott volna jobb utódot a Kallós Alapítvány elnöki tisztére, mint Balázs-Bécsi Gyöngyit. Egyénisége ötvözete a szelídségnek, a határozottságnak és a melegszívűségnek. Veretes, szép, igényes magyar beszéde példája annak, hogy az anyanyelvet egy idegen, sokszor ellenséges nyelvi környezetben is meg lehet őrizni, ha valaki tudatosan törekszik rá. Tudatossága nemcsak a magyar nyelv használata, művelése terén jellemzi, de pedagógiai munkájában is meghatározó. Nehéz, életre szóló feladattal bízta meg Kallós Zoltán, mely nem kevesebb, mint a szórványban élő, és beolvadni kényszerülő magyar vagy félig magyar gyermekek nevelése a magyar hagyományos kultúra eszköztárával. Persze, nincs egyedül, vannak társai, munkatársai, de a feladatot mégis ő kapta, ő volt a kiválasztott. Mára felnőtt a feladathoz, és Kallós Zoltán szellemi és tárgyi örökségéhez méltón képviseli és irányítja a Válaszúti Kallós Alapítványt.

Indulás, indíttatás

Balázs-Bécsi Gyöngyi Ceausescu Romániájában született, és ez egy életre meghatározta és megerősítette magyar identitását. A kommunista diktátor faluromboló politikája szüleit is érintette, akik a mezőségi Feketelak falujából kényszerűen Szamosújvárra költöztek. A kisvárosi légkör és Kolozsvár viszonylagos közelsége sem akadályozta meg azonban a 3 gyermekes családod abban, hogy a falusi közösséggel, a kiterjedt rokonsággal továbbra is tartsák a kapcsolatot. A kalákában végzett fáradságos, de mégis lélekvidító közös munkák, együtt töltött ünnepek meghatározó emlékei, élményei Gyöngyinek: „…a szénagyűjtést, a kapálást, a kukoricaszedést kalákában végezte a család összes tagja. Az év fénypontjai az egyházi ünnepek voltak, amikor rendre mindenkinél ünnepeltünk, vendégeskedtünk, kántáltunk."

Számára a falusi életforma nem néprajzi tanulmányokból ismert idegen világ, hanem megtapasztalt, valóság, s a kétkezi munka a törekvő, szorgalmas élet természetes velejárója.

„…A családban sosem hallottam azt, hogy fáradt vagyok. Azt igen, hogy mindennek megvan az ideje és a rendje, és azt akkor el kell végezni, ha van kedve, ha nincs kedve megtenni az embernek."

Ifjúkori hatások

1980-1984 között a szamosújvári Petru Maior Szakképzési Líceumba járt és tizenévesként, amikor csak tehette bejárt a kolozsvári táncházba. Az út mellett mindannyiszor láthatta az egykori Kallós-kúria elhanyagolt épületét, mely Gyöngyi távoli rokona, Kallós Zoltán népzenekutató családjának egykori birtokán állt. „…Ahányszor átmentünk Válaszúton, vonattal vagy autóbusszal szüleim megmutatták a Kallós birtokot és meséltek róla. Gondolatban elképzeltem a kúriát, a körülötte lévő gondozott kertet úgy, ahogy Vilma néni (Kallós Zoltán édesanyja) mesélt róla"

Tanítói pályája, néprajzi gyűjtőmunka

Férjhez menetele után a ceausescu-i éra tanügyi szabályozása szerint a fiatal pedagógusokra (is) az ún. „kihelyezés" várt, mely szerint kötelezően születési vagy lakhelyüktől meglehetősen távol kezdhették el gyakorolni hivatásukat. Így került sok pályakezdő erdélyi magyar fiatal Moldvába; többek közt Gyöngyi férje is, akit fiatal felesége is követett. „…Tanulmányaink végeztével, férjemmel Moldvába költöztünk, mert őt oda helyezték ki tanítani. A Moldvában eltöltött idő alatt tartottuk a kapcsolatot Kallós Zoltánnal, hiszen az ő irányításával találtuk meg azokat az embereket, akik segítettek nekünk a túlélésben."

A diktatúra bukása után immáron a kis család is visszaköltözött Szamosújvárra és végre Gyöngyi is gyakorolhatta pedagógusi hivatását: Széken hat évig, Ördöngösfüzesen kettőig, Szamosújváron egy évig, Válaszúton pedig 9 évig. Kallós Zoli bácsi példáját követve ott, ahol éppen volt, igyekezett közösséget kovácsolni a népdal, néptánc, népi játékok segítségével. A tanítás mellett a falvakban igyekezett felgyűjteni a helyi népdalokat, szokásokat, hagyományokat Kallós Zoltán tanácsai és biztatása mellett.

A Téka Alapítvány létrehozása, népdal, néptánctanítás, közösségszervezés

Férjével együtt Szamosújváron komoly közösségi életet szerveztek a magyar fiatalság körében. Népdalokat, néptáncot tanítottak és létrehozták a Téka Alapítványt, mely nemcsak a néphagyományok oktatását vállalta fel, de létrehozta a Kaláka táncsoportot is, melyet Kallós Zoltán anyagilag és szakmailag is támogatott. Amikor a '89-es „változások" után Kallós Zoli bácsi visszakapta a válaszúti romos kúriát, akkor a Téka Alapítvány fiataljai, Gyöngyi vezényletével - a nevükhöz méltóan - kalákában segítették az épület rendbehozatalát és az induló táborok programjainak megvalósulását.

A Kallós Zoltán Alapítvány

1992-ben Kallós Zoltán létrehozza a nevével fémjelzett Alapítványt, mely nem kisebb feladatot tűzött ki célul, mint egy múzeum kialakítását Kallós magángyűjteménye számára. Az Alapítvány másik célja pedig az volt, hogy a nyári táborok programjainak, a zene- és táncoktatásnak, kézműves oktatásnak, családos táboroknak megfelelő helyszínt biztosítson. Ehhez Zoli bácsi maga köré gyűjtötte azokat az értelmiségi fiatalokat, akikben látta az erőt, rátermettséget, elkötelezettséget és munkabírást. „…kiválogatta maga mellé a csapatot. Vagyonát átadta az intézménynek, élete munkáját rábízta a csapatra. Megmutatta az irányt, magasra emelte a mércét, így számunkra, számomra nem volt választás, fel kellett nőni a feladathoz, hozzá." írta Gyöngyi, aki 1994-től kapcsolódott be a Kallós Alapítvány tevékenységeibe.

Szervezte a népművészeti táborokat, anyanyelvi és honismereti táborokat szórványvidéki

I-IV. osztályos gyerekeknek; Ifjúsági hangszeres népzene és néptánc tábort; Nemzetközi népzene és néptánc tábort, kézműves foglalkozások oktatását, Nagycsaládosok népművészeti táborát.

2007-ben Kallós Zoltán Balázs-Bécsi Gyöngyit nevezte ki az Alapítvány elnökének.

„…A meglepetés után félelem kerített hatalmába. Félelmem abból adódott, hogy kételkedtem magamban. Valóban én vagyok a megfelelő ember?... De Ő megnyugtatott, jó lesz, majd Ő segít nekem. ,,Én is tanító voltam, te is tanító vagy. Az elég."- mondta és máris éreztem azt, hogy a népi kultúra szeretetén túl van még egy kapcsolódási pontunk, a tanítóság, ami nem munkahelyet jelent, hanem hivatást."

A válaszúti Szórványkollégium létrehozása

1999-ben Gyöngyi szívós kitartása és Kallós Zoltán ismertsége segítségével 25 év kihagyás után újra megindult elemi iskolai szinten az anyanyelvi oktatás Válaszúton. A környező, falvakban még szórványban élő magyarok között járva, őket meggyőzve, a törvényileg még megengedett legkisebb létszámmal Gyöngyi elindította az iskolát.

Mostanra nemcsak új épületekkel bővült az iskola, de a tanulók száma is bőven száz fölött van.

1999-től a felnőttképzés is beindult pedagógusoknak, fiataloknak, gazdálkodóknak és ugyanebben az évben, Borbély Jolán etnográfus támogatásával Gyöngyi beindította a 10 évig működő válaszúti játszóházvezetői tanfolyamot is.

2013-ban elindult a hangszeres népzene és népdaloktatás Kolozsváron, a Kallós Zoltán Népzeneiskola keretein belül. Ebben az évben még egy fontos dolog történt, mégpedig a Nagysármási Szórványkollégium beindítása. A 2014-es év sem telt eseménytelenül, mert ekkor indult el a mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton, mely a Felsőtökön létrehozott tangazdasággal vált teljessé.

„Felnőni a feladathoz"

Balázs-Bécsi Gyöngyi mindezek mellett az elképesztő szervezői munkát igénylő történések, fejlesztések mellett elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének Néprajz-antropológia-muzeológia szakát; Budapesten a Hagyományok Háza 120 órás, szakgyakorlattal is kiegészülő játszóház foglalkozásvezetői tanfolyamát. Mivel hiszi, hogy a Válaszúti Kallós Alapítvány munkatársai csak úgy lehetnek hitelesek, ha ők maguk is sokoldalúan jártasak a népművészet különböző területein, Gyöngyi is tovább képezte magát szűkebb pátriája a Mezőség hímzéseit oktató elméleti és gyakorlati 60 órás szakképzésen, melynek a válaszúti Mezőségi Kézműves Műhely adott helyet. Meggyőződése, hogy nemcsak a gyermekek, de a felnőttek oktatása, az úgynevezett felnőttképzés is rendkívül fontos előremozdító a kisebbségi létben megélt magyarságtudat kialakításában, megőrzésében. Kallós Zoltán gazdag hagyatékát vándorkiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal népszerűsítik. Iskolákba, nyári táborokba „viszik ki" a tudást, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken igyekeznek megismertetni a különböző korosztályokkal a magyar népi műveltségben felhalmozódott, értékes tudásanyagot.

Balázs-Bécsi Gyöngyi igazi pedagógus, akinek a hivatása és a vele egybefonódó Kallós Zoltán Alapítvány élete értelmét adja. Szerény, szelíd munkása ő a nemzetnek, aki a szórványban élő magyarság megmaradásán és értékes hagyományos tudásának fennmaradásán munkálkodik. Mert meggyőződése, hogy Kallós Zoltán szavai könyörtelenül igazak a kisebbségi sorsban élő magyarságra, miszerint „…Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk".

[2022]