Pályakezdés, tanulmányok

1976-ban született Budapesten, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium speciális spanyol tannyelvű osztályában érettségizett. Már gyermekként érdeklődött a művészetek iránt és vonzotta a közélet is; még a gimnáziumi, vagy a bölcsészeti egyetemi tanulmányai kezdetekor is opera-, és magánénekesi tanulmányokat folytatott, illetve gyermekkorától tagja volt iskolái kórusainak.

Szociológusi (politika- és jogszociológia specializációval) (PPKE Bölcsészettudományi Kar), filozófia szakos bölcsész (ELTE Bölcsészettudományi Kar) és tanári (ELTE Bölcsészettudományi Kar és ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar), valamint nemzetközi tanulmányok szakos (Európa szakirányon) (Institut européen des hautes études internationales, Nizza, Franciaország, németországi és olaszországi részképzésekkel), illetve közgazdász (MBA) (PTE Közgazdaságtudományi Kar) diplomái mellett politikatudományi doktori, továbbá filozófiatudományi doktori fokozatokat szerzett summa cum laude minősítéssel (PTE), továbbá a művészettudomány területén habilitált doktorrá avatták a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME).

Szociológusi, filozófia szakos bölcsész és tanári, valamint nemzetközi kapcsolatok szakos, illetve közgazdász képzései mellett magyar nyelv és irodalom, továbbá esztétika szakos tanulmányokat is folytatott.

Ösztöndíjasa volt a magyarországi jezsuiták felnőttképzési programjának, a Faludi Ferenc Akadémiának, valamint ösztöndíjasa a PPKE BTK Prohászka Ottokár Szakkollégiumának.

Könnyen teremtett és teremt közösséget, valamint az intézményalapítás-közeli helyzeteket jól felismeri: ezt bizonyítja a Hallgatói Önkormányzati (HÖK) mozgalomban való részvétele is. Az újraalapított katolikus egyetemen alakult egy hallgatói-oktatói közösség, ahol vállalta a felkérést, majd más történelmi egyházak felsőoktatási intézményein működő, vagy akkor alakuló hallgatói önkormányzatok képviseleteinek együttműködését szervezte; majd koordinálta több mint egy esztendőn át, közösen a református egyetem akkori hallgatói vezetőjével, Bertalan Judittal, 1995–1996-ban.

Az intézményalapítások, közösségszervezések mellett egyetemi hallgatói kora óta oktat.

Oktatói tevékenység

Egyetemi hallgatói kora óta oktat: a kilencvenes évek közepétől 2001-ig demonstrátorként évfolyam-előadásokat tartott vallásszociológia témában a PPKE BTK-n, 1997 és 1999 között a Deák Téri Evangélikus Gimnázium filozófia tanára; a második évezred első éveiben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ifjúság- és oktatásügy kapcsolata téma) és az ELTE Tanítóképző Karán (ifjúságpolitika témában) vendégelőadó volt.

Külföldi tanulmányai után – 2006 és 2011 között időszakosan, illetve párhuzamosan – a Miskolci Egyetem (EU intézmény- és jogrendszer, illetve európai egység eszmetörténete témákban), az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (vallásszociológia és –filozófia), a Nyugat-Magyarországi Egyetem (filozófia) és a PPKE (vallásszociológia, valamint nemzetközi NGO-k témáiban) megbízott oktatója volt; az ELTE Bölcsészettudományi Karán, doktoranduszként (politikafilozófia témában) tartott előadást. A fent említetteken intézményekben ellátott vizsgáztatói, szakdolgozati témavezetői, opponensi feladatain túl a Veszprémi Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, továbbá az ELTE Tanárképző Karán külső konzulens, a Zsigmond Király Főiskolán gyakorlatvezető feladatokat is ellátott, illetve az Edutus Főiskolán is társkonzulensként segített hallgatói diplomamunkát.

2011-től a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének felkért előadója volt. A graduális és posztgraduális képzések kurzusain és a doktori iskolában tartott előadásainak témái a kultúra – az oktatás, illetve a művészet – és a jog, valamint a filozófia elméleti és gyakorlati kapcsolódási pontjait tárgyalták, több szakdolgozat külsős témavezetője volt; a PTE Interdiszciplináris Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Iskola témakiírója. 2013-tól címzetes egyetemi docensként, majd 2015-től címzetes egyetemi tanárként a PTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola témavezetője, a doktori iskolában előadásokat tart politikafilozófia, oktatásügy, kultúrpolitika, valamint művészetelmélet témákban. Három sikeres doktori fokozatszerzés során – amelyeknél a disszertációk művészeti és jogi, valamint eszmetörténeti témájúak – volt társ-témavezető. 2020-tól a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán filmtörténeti és vizuális médiaismereti kurzusokon oktat; 2021-től a PTE Filozófia Doktori Iskolának is témavezetője.

2014-től a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, majd a Bölcsészettudományi Kar adjunktusa, kezdeményezi, majd – rektori felkérésre – kidolgozta a Művészeti igazgatás – Művészetmenedzsment szakirányú továbbképzési szak koncepcióját, kialakította a szakos tantárgyi struktúrát, illetve a kurzusok és szemináriumok jelentős részének tematikáját, amelynek a szak indulása óta, 2016-tól, a szak koordinátora, 2018-tól az Egyetem docenseként szervezi és irányítja a kétszemeszteres képzést, segítve a szakdolgozati munkát, szervezi a nagyszámú külsős oktató felkérését, a vizsgáztatást, az államvizsgákat, tagja a záróvizsga bizottságoknak. A képzésen művészetmenedzsment és művészetigazgatás, magyarországi művészeti intézményrendszer, társadalom- és eszmetörténeti, művészetfilozófiai és -szociológiai, továbbá kultúra- és művészelméleti témákat oktat; 2021 szeptemberétől a KRE egyetemi tanára.

Ezen képzési tartalmat köztisztviselői továbbképzésként is akkreditáltatta, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának szakmai programjaként.

Évek óta gyakorlatvezetője – 2020-ban és 2021-ben felkért előadója – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, a 2020/21-es tanévben vendégtanárként a Moholyi Nagy Művészeti Egyetemen előadást tartott graduális hallgatóknak filmigazgatás-filmtörténet témában, továbbá felkérésre doktoranduszok egyéni felkészülését is támogatja külső konzulensként.

2021 januárjától a Széchenyi István Egyetem Design Campus Kompetencia Központ kutatóprofesszora, kapcsolódóan – felkérésre – részese doktori fokozatszerzési eljárásnak;ugyanezen év szeptemberétől az intézmény egyetemi tanára.

Vendégelőadóként – oktatásügyi, művészeti és művészetelméleti tematikákban – a határon túli magyar felsőoktatási intézményekben is tartott előadásokat: 2015-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és 2016-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán; továbbá az elmúlt években több külföldi főiskola és egyetem előadója volt, de nemzetközi szakmai kapcsolataihoz kötődően több külföldi egyetemen tartott előadást (a Kínai Népköztársaságban, az Orosz Föderációban, valamint Moldovában).

Szakmai pályafutása során több időszakban is részt vett a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács munkájában, valamint a Magyar Rektori Konferencia Tehetséggondozási Állandó Bizottságának munkájában.

Több mint két évtizedes távlatban szervez konferenciákat, és tart előadást hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken.

Művészeti vonatkozású – idegen nyelvű – előadásai, beszédei elhangzottak, példálózva: a párizsi UNESCO-székházban, a magyar kortárs művészet bemutatásakor, 2014 júniusában a Tradition et invention – Exposition d'art contemporain hongrois/Tradition and Invention – Hungarian Contemporary Art Exhibition (magyarul a Hagyomány és lelemény – Kortárs magyar művészeti kiállításon francia nyelven); Pekingben – 2015 szeptemberében – a The second Chinese-Hungarian Media Forum (a II. Kínai-Magyar Médiafórumon a Művészet és telekommunikáció című szekcióban angol nyelven); Münchenben, 2016 szeptemberében a Münchner Künstlerhausban a Vollendete Zukunft/Futur II/„Befejezett jövő" című magyar képzőművészeti kiállításon (német nyelven); illetve 2017 márciusában a XIX Festival Internacional de Cortometrajes y Animación de Barcelona – Mecal Pro 2017 19 th MECAL Pro Animation and Short Film Festival (azaz a XIX. Barcelonai MECAL Pro Animációs- és Rövidfilmfesztiválon, spanyol nyelven) nyitóelőadásaként.

Több tanulmány és kötet, amelynek szerkesztője, (társ)szerzője volt tananyagként, vagy ajánlott irodalomként volt megjelölt hazai felsőoktatási képzésekben. Írásaiból, könyveiből, általa szerkesztett kötetekből többet felsőoktatási intézményekben szakirodalom.

Intézményvezetői és oktatói feladatellátása mellett több mint húsz éve kutat, valamint kutatásokat szervez, irányít, szerkesztőként dolgozik.

Kutatási terület, publikációs tevékenység

Szakmai-tudományos kötet társszerzője 2000-ben volt először. Kutatási területébe egyaránt beletartozik az oktatásügy, az ifjúságügy, a tudománypolitika, a kultúr- és művészetpolitika, művészetigazgatás és a művészetmenedzsment; a művészetelmélet – a filozófia, illetve a magyar és európai eszmetörténet mellett –hangsúlyossá vált.

Rendszeresen publikál; folyóiratokat (a Magyar Művészet, valamint a Valóság), köteteket és kiadvány-sorozatokat (a sorozatok címei: MMA Ösztöndíjas Tanulmányok; Fundamenta Profunda; Documenta Artis; Kor – Kultúra – Kapcsolódás; Pars Pro Toto) szerkeszt.

Számos tanulmánya, kötete jelent meg. Legutóbbi kötetében, a 2019-ben megjelent a Túl művészeten, túl emberen címűben a monografikus rendbe válogatott és szerkesztett írások a magyarországi művészeti élet – elmúlt bő fél évszázadban lezajlott, a meghatározónak tekintett – folyamatait leíró, bemutató szak- és közpolitikai elemzéseken túl, magyar eszmetörténeti, valamint az „embert formáló" művészetről szóló szellemtörténeti vizsgálódásait tárják az olvasó elé.

Filmes alkotói tevékenység

2011 tavaszán–nyarán részese a Magyar Művészeti Akadémia portrésorozata (MMA-portrék) alapkoncepciójának kidolgozásának, majd az elmúlt évtized során a – több mint 225 epizódból álló sorozat szakmai szerkesztésében vállal feladatot. Számos egyedi művészeti filmalkotás, valamint a Pastorale koncertsorozat filmes változatának szakmai kezdeményezője, vagy kreatív ötletgazdája; filmművészeti és ‑elméleti szakkönyvek kiadásának, filmművészet és média témákban megvalósult konferenciák kezdeményezője, szerepet vállalva a megvalósításban; mindezek mellett a Magyar Művészeti Akadémia megalakulása óta koordinálja a művészi köztestület audio-vizuális és média tevékenységét, a kapcsolattartást a médiumokkal.

Formálója volt a Médiaszolgáltatás- Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), illetve a Nemzeti Filmalap (NFI) és a művészeti köztestület közötti megállapodásoknak, ellátta az MMA és a Médiatanács közötti szakmai kapcsolattartást. Kezdeményezője volt az MMA – szakmai együttműködések keretei között megvalósuló – filmfelújítási és digitalizálási programjainak, a köztestület szakmai jelenlétét biztosító jogszabály-változtatásnak, aminek eredményeként az MMA delegáltat küldhet a Nemzeti Filmiroda Art Bizottságába, valamint a Közszolgálati Testületbe.

Több film megvalósításban alkotóként is részt vett. Az ötletei és kezdeményezése alapján elkészült filmek: A szellem arisztokratája-70 éve hunyt el Bánffy Miklós (37 perces dokumentumfilm, forgatókönyvíróként és rendezőként jegyzi); a Táncközösség című film 2020-ban, amely a Győri Balettről szól (ennek forgatókönyvírója és társrendezője volt). Forgatókönyvírója volt a Nem herceg, partizán akartam lenni… című Kiss János portrénak. A Moholy-Nagy 125 riportfilm, Moholymotion című 125 másodperces animáció, valamint az ezekhez kapcsolódó számos megemlékező-elemző interjút és videóüzenetet tartalmazó „filmcsomag" koproducere. 2021-ben az Erdély – Ég és föld között című ismeretterjesztő-sorozat koproducere és a forgatókönyv szövegének gondozója; a Színpadon túl - Színház és 1956 című dokumentumfilm társforgatókönyvírója; a "Ha a játék valósággá változik" - Harag György élete és színháza című dokumentumfilm szakértője.

2020-ban a 7. Savaria Filmszemle és az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál képzőművészeti zsűritagja, 2021-ben 8. Savaria Filmszemle, valamint a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál zsűriinek tagja, továbbá a Memento dokumentum- és ismeretterjesztő Filmfesztivál, továbbá 2022-ben a 9. Savaria Filmszemle zsűrijének tagja volt.

2020–2021-ben a Nemzeti Filmintézet dokumentumfilm bírálóbizottságának, 2021-től Nemzeti Filmintézet dokumentum- és ismeretterjesztő film bírálóbizottságának elnöke.

Szerkesztői munka

2003–2007 között az Új Ifjúsági Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2011-től a Valóság című folyóirat szerkesztője, 2012-ben – párhuzamosan – a Kommentár című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2017-től a Valóság című folyóirat főszerkesztő-helyettese, 2018-tól főszerkesztője. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT társadalomtudományi folyóirata, a Valóság nemcsak a történelem, a nyelvtudomány, a jogtudomány, a szociológia vagy éppen a filozófia, illetve a művészetek témaköreiből merít, hanem probléma-érzékeny cikkeket is közöl, például a zöldenergia, a robottechnika, a viselkedés- és környezetkultúra, az ökológiai és demográfiai krízisek témáiban is.

A Magyar Művészet című folyóirat alapításának kezdeményezője, koncepciójának egyik kidolgozója, majd indulásától, 2013-tól 2021 novemberéig a periodika társfőszerkesztője. A Magyar Művészet összművészeti művészetelméleti lap, amely az esszé műfaját részesíti előnyben. A folyóiratban a tematikus blokkokba szerveződő művészetelméleti írások mellett kisebb rovatok is helyet kapnak. Ezek egyike a magyar művészetbölcseleti és esztétikai irodalom klasszikusainak műveiből közöl részleteket.

Társ-sorozatszerkesztője volt számos művészetelméleti, művészetszociológiai, művészetfilozófia kiadványnak, az alábbi könyvsorozatokban: MMA Ösztöndíjas tanulmányok, Fundamenta Profunda, Documenta Artis, Kor – Kultúra – Kapcsolódás, Műhelytanulmányok, valamint a Pars pro toto.

Közszolgálati pályafutása

2001–2002 között a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott főosztály- referatúra vezetője, majd 2002–2006 között a Magyar Országgyűlés Hivatalának köztisztviselője. 2006–2010 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki főtanácsadója, illetve vezető tanácsosa, valamint az MTA Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottság titkára. 2010–2011 között a Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Polgármesteri Hivatal Emberi Erőforrások Főosztályának vezetője. 2011 novemberétől két ötesztendős cikluson át a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára volt. 2021 novemberétől a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója.

Közéleti tevékenysége

1997–1998-ban a törvényben nevesített felsőoktatási hallgatói képviselet választmányának, majd elnökségnek tagja, 1999–2000-ben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke.

1999-ben nem kormányzati kezdeményezője az ifjúsági párbeszédrendszer megújításának, részt vesz az átfogó ifjúságkutatás (Ifjúság2000), valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia előkészítésében. Az ekkor zajló felsőoktatási intézményi integráció során kezdeményezésére a hallgatói önkormányzatok intézményi képviseleti joga, valamint az országos hallgatói képviselet finanszírozottsága törvényi rendelkezések útján megerősödik. Ugyancsak 1999-ben, valamint a következő esztendőben részt vesz a diákhitel magyarországi intézményének bevezetését előkészítő és meghatározó szakmai munkában, a diákigazolványokat, a kreditrendszert, a nyelvvizsga-kötelezettséget, a külföldi ösztöndíjas részképzéseket érintő szabályok pontosításában, valamint a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer kialakításában. 1999 és 2002 között a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának tagja.

A testület 1999-es megalakulását követően – 2002-ig – a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának elnöke.

1999–2003 között a legjelentősebb hazai ifjúsági kulturális rendezvénysorozat, a Fesztivál a határon szervezőbizottságának tagja, majd főszervezője volt (2011-től két éven át a Tranzit néven újraindult rendezvénysorozatot gondozó Kommentár Alapítvány kuratóriumi elnöke).

2002 májusa és novembere között a polgári körök – Hajrá Magyarország! Mozgalom – kommunikációs vezetője, majd ezt követően – külföldi ösztöndíjáig, 2003 őszéig, szakértőként – a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezését, a Fidesz és a KDNP szervezetközi együttműködését segíti.

2007 és 2009 között a törvényben nevesített doktoranduszképviselet, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökségi tagja, majd főtitkára, 2010-ben elnöke.

A doktoranduszok képviseletében 2008–2009-ben a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi tagja volt, ahol dr. Kováts Flóriánnal – az MMA társadalmi egyesület titkárával – a Bartók, Kossuth, Petőfi csatornanevek brand-ben megmaradásáért – eredményesen – harcolt.

2009 és 2012 között a kulturális szervezetek delegáltjaként dolgozott a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsában. 2011-es alakulásától – 2021 végéig – tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (három ciklusban a testület soros elnöke); 2016-ig a kulturális szervezetek, majd ugyanitt a Magyar Művészeti Akadémia képviseletében látta el delegálti feladatait.

2012–2019 között Visegrád Városának független alpolgármestere. Visegrádon ebben az időszakban javaslatára és segítségével újraindult a Makovecz Imre nevéhez köthető építésztáborok évenkénti találkozóinak sorozata; továbbá olyan – az országos médiumokban is hírként megjelenő – konferenciáknak volt kezdeményezője és főszervezője, mint nemzetünk a Visegrádhoz kötődő kiválóságainak – Grosschmid Béni, illetve a Zsitvay Tibor, továbbá Bánffy Miklós – személye és emléke előtt tisztelgő rendezvények, ezek nemcsak a visegrádi érdeklődők számára voltak nyitottak és ismeretterjesztő jellegüknél fogva hasznosak, de szakmai szervezetek tagjai, vezetői is a városba látogattak, továbbá olyan közéleti szereplők is elfogadták meghívását, mint dr. Kövér László házelnök, vagy prof. dr. Vékás Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akkor hivatalban lévő alelnöke.

2013 és 2016 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórumának – a tárca felkérésére – Tanulás, életpálya, önálló egzisztencia munkacsoport vezetője.

2015-ös kezdetétől 2018-ig szakértője, szerzője a Professzorok Batthyány Köre, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége együttes kezdeményezésének, az Idők Jelei munkafolyamatnak.

2017–2020 között a Magyar Kajak-Kenu Szövetség stratégiai munkacsoportjának állandó meghívottja.

Az autonóm művészeti köztestület megalakulását több mint egyéves előkészítési munka előzte meg, amelynek részese volt, szerepet vállalva az MMA-ról szóló törvény előkészítésében, az alakuló közgyűlés szervezésében, elfogadásra előkészítve a köztestületi alapszabályt. 2011 novembere óta, az alapítástól a művészeti köztestület főtitkáraként a művészek, a magyar kultúra érdekeit képviselte. Meghatározó szerepet vállalt a művészeti köztestület építkezési időszakában: többek között kidolgozója a köztestületi elismerésrendszernek, valamint a művészeti életpályát adó támogatásoknak, illetve a kulturális szervezeteket megszólító akadémiai pályázati kiírásoknak; a Nemzet Művésze díj szabályrendszerének. Koncepcióalkotó kezdeményezője a nem akadémikusi köztestületi tagság intézményének, az akadémiai hároméves ösztöndíjprogramnak, a művészjáradéknak, az MMA kutatóintézetének, majd a részleteket leíró kodifikációs és belső szabályozási munkák vezetője; később a Kutatóintézet tudományos tanácsadó testületében szerepet is vállalt. Formálja az MMA határon túli és nemzetközi tevékenységét, kialakítva a köztestület intézményes kapcsolatait. 2011-2017 között professor emeritus Fekete Györggyel létrehozzák az akadémiai intézménycsaládot.

Dr. Kucsera Tamás Gergely 2018-tól az MTVA Tőkéczki László-díj kuratóriumának tagja, amellyel a közmédia azon dolgozóinak munkáját ismerik el, akik hozzájárulnak a közszolgálati kódex és a nemzeti közösség értékteremtéséhez. Az elismeréssel állítanak emléket Tőkéczki László Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának, a Valóság korábbi főszerkesztőjének.

2018-tól az Este… című műsor társszerkesztő-társműsorvezetője, házigazdaként. A Kossuth rádión hallható műsorok (sugárzás időpontja, vendég neve):

2018.10.12. - Keresztes Ilona

2018.12.11. - Rost Andrea

2019.03.29. - Mezey Katalin

2019.05.08. - Bagladi Erika, Mosonyi Szabolcs

2019.06.04. - Solymosi-Tari Emőke

2019.07.01. - Bolvári-Takács Gábor

2019.08.05. - Ertl Péter

2019.10.09. - Rófusz Ferenc (1.)

2019.10.10. - Rófusz Ferenc (2.)

2019.10.28. - Fülöp József

2019.11.18. - Juhász Judit

2019.12.09. - Kiss János (1.)

2020.01.17. - Vörös Győző

2020.02.17. - Csernyus Lőrinc

2020.08.06. - Kiss János (2.)

2020.09.15. - Káel Csaba

2020.11.27 - Maróth Miklós

2021.02.12. – Kollarik Tamás

2021.02.25. - Szegő György

2021.09.16. - Vidnyánszky Attila

2021.09.20. - Stumpf István

2022. 02.16. - Stumpf István (2.)

2019-2021 között a Közszolgálati Testületnek, 2020-ban és 2021-ben a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának volt a tagja. 2022-től az Európai Unió konzultatív szervének az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a III. oldala (az úgynevezett: Sokféleség Európája oldal) magyar delegáltjának állandó helyettesítője.

Az MMA levelező tagjaként 2020-ban a Közszolgálatiság – média – Kultúra elnevezésű, 2021-ben a Molnár Tamás 100, 2022-ben a Művészet/Elmélet című konferenciának volt a főszervezője.

2021-ben a 7. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé (Szombathely) zsűritagja.

A „hullámtörő" címmel portréfilm készült róla a Szerelmes földrajz című sorozat epizódjaként.

Az MMA főtitkáraként

„Méltóság nélkül nem lehet fenntartani egy társadalmat." – Dr. Kucsera Tamás Gergely

2011-ben tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi alapítását előkészítő szakértői testületnek; 2011. november 5-én megválasztották, majd azt követően 2016-ban újraválasztották, tíz évig volt a köztestület főtitkára.

Főtitkárként az MMA köztestületi megalapítása után – a 2011-et követő évben – a szervezeti működés megalapozásán dolgozott, majd a folyamatos fejlesztési időszak következett.

2018-ban az MMA Titkársága új otthonba, az Andrássy úti Irodaházba költözött, ahol koordinatív, intézményfenntartói munkafolyamatok fenntartása a fő feladata. Kezdeményezte és kidolgozta a szervezeti működés hatékonyabbá tétele céljából a titkársági kollégák egyéni és csoportos fejlesztését, szakmai és nyelvi képzéseken való részvételüket.

Szerepet vállal a művészeti köztestület hazai építkezési és nemzetközi kapcsolatteremtési feladataiban, és jelenleg a fenntartás mindennapjaiban. Több stratégiai döntést is kezdeményezett. Egyik kidolgozója a Nemzet Művésze Díj szabályrendszerének. Az elképzelés kidolgozásakor – Fekete György elnök irányítása mellett – Sára Sándor és Finta József akadémikussal működött együtt, és 2014 novemberében átadták az első elismeréseket, valamint javaslata alapján jött létre – a művészjáradékkal párhuzamosan – a kultúráért felelős miniszter által adományozható életpálya-elismerés is.

Kezdeményezte az Akadémia elméleti lapjának, a Magyar Művészet című folyóiratnak a létrejöttét, a művészjáradék bevezetését, a nem akadémikusi köztestületi tagság intézményét, és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA MMKI) megalakulását, amelynek a tudományos tanácsadó testületében is szerepet vállalt. Az MMA MMKI célja, hogy a jelen alkotásai, társadalmi jelenségei felől közelítse meg a klasszikus kérdéseket is; így az intézet feladata a művészeti pozíciók, a kritikai szempontok, valamint a művészeti intézményrendszer vizsgálata elméleti és gyakorlati segítségnyújtással.

Ahogy erről korábban mondta: a kortárs magyar összművészeti akadémia kutatóintézetének feladata, hogy ne Kodálytól jussanak el Dubrovayig, hanem éppen fordítva. Ez szokatlan látásmód az elsősorban történeti megközelítésben gondolkodó-működő intézmények és szakemberek körében. Ahogy a jelen magyar művészetelméletéről és a kultúraközvetítés gyakorlatáról, valamint az ezekkel kapcsolatos állami felelősségről így fogalmaz: „Számos elmaradásunk van, amelyeket pótolni kell, mert remek dolog merengeni Petőfi Sándorné született Szendrey Júlia irodalmi munkásságán egy állami intézményben – és ebből kampánnyal megerősített kutatási programot csinálni. Ám […] ugyanott egy bő évtized elteltével is dobozokban állt Határ Győző hagyatéka. Az államnak a finanszírozáshoz támpontokat és fenntartói preferenciákat is adnia kell az intézményei működtetéséhez." Vallja, hogy a művészetelmélet a gyakorlat felől indulva jut el teoretikus megállapításokig, ennek fordítottja a művészetfilozófia szellemi útja.

Javaslatára alakult meg a kilencedik tagozat a művészeti köztestületen belül, amely a művészetelmélettel foglalkozó akadémikusokat gyűjti egybe.

Szorgalmazója volt az önálló MMA Kiadó létrejöttének, amely tevékenységi körében, gazdasági társasági szervezeti formában erősebb jelenlétet tud fenntartani a magyar könyvkiadás és -terjesztés területén.

2014 és 2020 között a hét alkalommal megvalósult Párbeszéd a magyar színház jövőjéről konferencia sorozatának köztestületi szakmai felelőse, társszervezője, kapcsolódóan főtitkári bizottságot működtetett a hazai előadóművészet kérdéskörének áttekintésére.

Kezdeményezte, kidolgozta és szakmai vezetője volt az MMA hároméves ösztöndíj rendszerének 2013-ban, amelynek előképe a 2014-2015-ben megvalósult – az MMA és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóközpontja által közösen meghirdetett – eszmetörténeti ösztöndíjas program volt. 2017-ben az ösztöndíjrendszer részletszabályait dolgozta ki, 2018-ban és 2019-ben a végrehajtás eljárásrendjét kidolgozó-fejlesztő munkacsoportot koordinálta. Az MMA által létrehozott művészeti életpályamodell további elemeinek, valamint az akadémiai díjrendszernek az ötletgazdája, kidolgozója.

Irányította továbbá az MMA együttműködéseit, ez a munka magába foglalta a civil, a szakmai, a kormányzati és a külföldi partnerek egyre táguló körével való kapcsolatfelvételt és -tartást. Ilyen volt például a kapcsolattartás a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, a Magyar Bor Akadémiával vagy kiemelkedik a Magyar Mecénás Plusz Program – amelynek ötletgazdája – és a Magyar Igazságügyi Akadémia kulturális estjei is.

A köztestület részéről koordinálta a Harag György-, illetve a Mészöly Miklós-emlékév előkészítését, a Lugossy Mária és Bohus Zoltán akadémikus házaspár szellemi hagyatékának gondozását támogató előterjesztéseket; 2020–2021-ben Kő Pál „Lujos" mohácsi munkásságának megőrzését támogató főtitkári bizottságot működtetett.

Részese volt az MMA irodalmi és filmművészeti lexikonjai, továbbá a művészetfilozófiai kötetsorozat elindításának.

A Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia közötti együttműködés kidolgozója: míg korábban a kollégiumok delegáltjainak fele kormányzati, fele szakmai küldött volt, most harmadnyi kormányzati, harmadnyi szakmai és harmadnyi köztestületi delegált részese az együttműködésnek, a művészeti kollégiumok száma megnőtt, a köztestület érdemi beleszólással bír a források strukturálásában.

Az MMA-t képviseli a Közszolgálati Testületben, részt vállalva a Közszolgálati Kódex érvényesülésének ellenőrzésében, a médiaszolgáltatás közszolgálati céljainak és alapvető elveinek folyamatos megvalósulását segítve.

A kultúrdiplomáciában is erősödő Akadémia képviselőjeként – többek között – részt vett az Elfolyó idő sorozat szöuli és tokiói kulturális intézet megnyitójának művészeti előkészítésében, a Cshongdzsui Iparművészeti Biennálén Dél-Koreában és az Izraeli Magyar Kulturális Évadban. Az MMA alapító örökös elnöke, Makovecz Imre életmű-kiállításának három kontinensen való bemutatását koordinálta éveken keresztül, hasonlóképpen tette ezt a magyar animáció évszázadát bemutató kiállítássorozat esetében is. Tárgyalásai során kezdeményezte Nagy László szmoljani emlékházának felújítását, amit a bolgár partner azóta már megvalósított. Két alkalommal részt vett a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, aminek később védnöke is volt. Emellett az NMHH Médiatanácsával közös delegációt alkotva vett részt San Franciscóban az Öböl-környéki magyarságnak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrző ünnepi rendezvényein. 2016-ig előkészítette az MMA akadémiaközi megállapodásait, a lengyel partnerakadémián kívül a kínai társintézménnyel, továbbá a szlovén, és a macedón partnerintézményekkel is eredményesen lefolytatta a tárgyalásokat, 2012-től folyamatosan ugyancsak részese volt az MMA Kárpát-medencei kulturális jelenlétének.

Munkássága elismerései

Tevékenységét több díjjal is elmerték. A PTE 2013-ban címzetes egyetemi docensi elismeréssel méltatta. A művészethez kapcsolódó elméleti, oktatói, szervezői munkájáért 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia örökös tiszteleti főtitkáráról, néhai dr. Kováts Flóriánról elnevezett Kováts Flórián-emlékérmet adományozott dr. Kucsera Tamás Gergelynek. A PTE 2015-ben címzetes egyetemi tanári címmel méltatta. A Magyar Állam 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerte el a több mint húsz esztendős kulturális szerepvállalását. 2018-ban a kultúráért felelős miniszter dr. Kucsera Tamás Gergelyt két évtizedes és sokoldalú kultúraszervező tevékenysége mellett végzett kiemelkedő kulturális, valamint művészetigazgatási gyakorlati, illetve művészetelméleti szakírói, továbbá oktatói, szerkesztői munkásságáért Bánffy Miklós-díjjal ismerte el.

Dr. Áder János köztársasági elnök az államalapítás ünnepén – 2021. szeptember elsejével – egyetemi tanárrá nevezte ki dr. Kucsera Tamás Gergelyt.

2021-ben a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a civil szervezet legrangosabb elismerésével, a NOE-díjjal ismerte el tevékenységét; ugynezen év novemberében a Hit és Hűség - Sinkovits Imre emlékezet-díjat is odaítélték Kucsera Tamás Gergely egyetemi tanárnak.

[2021]

Párhuzamos életutak