Égre emel, földből épít…

Rudolf Mihály DLA (Doctor of Liberal Arts) építész immár négy évtizede végzi értékmentő és értékteremtő munkáját, a városi léptéktől a belsőépítészeti részletrajzokig újraéleszti építészeti hagyatékunkat. Tereivel az anyag átalakítását, átlényegítését példázza, korunk szellemi elszegényedése, üres dagályossága közben úgy ad otthont közösségeknek, hogy sokrétű, árnyalt térstruktúrákkal és azok hangsúlyos kézműves részleteivel megtanítja a teremtésben elfoglalt helyük újbóli működtetésére, összeköti őket eredetük eleven erőivel.

1955. június 26-án született Szekszárdon. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, ahol a város történelmi múltja nagy hatással volt rá. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, és 1979-ben diplomázott. Markáns, meghatározó ember a Bercsényi Kollégiumban, filmvetítések, táncházak, koncertek szervezői közt volt, majd a Bercsényi 28-30 című építész újság főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Mesteriskolásként már Miskolc volt otthona – a Bodonyi Csaba tervezte egyedülálló kísérleti épület, a Kollektív Ház lett lakhelye. Itt is folytatta/felvállalta a közösségépítő szerepet diavetítéses úti-beszámolók, zenei rendezvények szervezőjeként. A 30 fős fiatal építészközösség szellemi mikroklímája folyamatosan érlelődött, munkájukat nemzetközi figyelem is kísérte. Csete György- és Makovecz Imre műhelye mellett a Miskolci Építész Műhely lett az újabb kori magyar építészet emblematikus, meghatározó pontja. „Miskolci Műhely lényegében a kritikai regionalizmus hazai előőrse volt, kontextualista, térteremtő, humanista, a településtervezésben organikus szemléletű, de mindezek szabad, egyéni értelmezésével."[1]. Gondolkodásuk nyomán születtek a történetileg hiteles és őszinte, települési szinten is vizsgált, hosszútávon, érzékenyen végiggondolt fejlesztések. Szellemi vezetője/alapítója Plesz Antal és elsőgenerációs tanítványai, Bodonyi Csaba és Ferencz István voltak. Mesteriskolásként melléjük került Rudolf Mihály, építészszemléletét elsősorban tőlük tanulta. Az ÉSZAKTERV (Északmagyarországi Tervező Vállalat) nagyipart kiszolgáló gépezetében friss diplomásként sokszor míves, apró házakat rajzolhatott. Ekkor készült a harsányi ravatalozó, a felsőzsolcai városháza, a hejőcsabai református parókia, a gibárti kápolnaépület – mind-mind kézműves igényességgel.

Mesteriskolai pályázatként 1984–85-ben a mezőkövesdi Hadas településrésszel foglalkoztak, amelyért első díjat kaptak. Az eredményt sajátos munkamódszerükkel, a kétbeltelkes településszövet vizsgálata-megértése-megőrzése nyomán érték el, folytatásként vállalati nagy munkaként készítették el Mezőkövesd város Rendezési Tervét. Ez a tervezés, a telkenkénti helyszínelések, az újszerű feladatok élménye alapozta meg az 1990-es önálló tervezőiroda létrejöttét. A HADAS ÉPÍTÉSZ IRODA – Francia-Magyar Kft. egy „négyesfogatot" jelent, Rudolf Mihály mellett Bede István, Horváth Zoltán (Figura) és Szőke László alkotta. Kisebb egyéni munkák tervezése közben rendszeresen indultak tervpályázatokon, 1994-ben a Margit-szigeti Domonkos kolostor terve, 1995-ben Miskolc belváros I-II. ütem RRT készült el.

Hét év után külön útra léptek mind a négyen, így 1996-ban HADAS MŰTEREM Kft. néven lett Rudolf Mihálynak is saját, önálló építészirodája [2]., ahol folyamatosan fiatal munkatársakat, tanítványokat fogadott. Bekapcsolódott az egyetemi oktatásba, majd 2002–2008 között a Kós Károly Egyesülés tagja lett, a Vándoriskola frissdiplomás építészeit is foglalkoztatta műtermében. Irodájában a Miskolci Építész Műhely immár negyedik generációjaként ma is sok fiatalt indít el a pályán, érzékennyé teszi látásmódjukat a szervesen egymásra épülő történelmi korokra, a hely szellemének kutatására, és példát ad a hagyomány szeretetteljes újraalkotására, a részletek kidolgozásának hangsúlyára. Égerszögön (Abaúj-, Gömör megyében) feleségével művésztelepet alakítottak ki egy öreg porta felújításával, felélesztésével – közösségépítő szándékkal nyári táborok, évközi kis konferenciák helyszíneként is működtetik.

2003–2010 között Felsőzsolca város főépítésze volt, záró feladata az árvízi újjáépítés, amiért több díjat, kitüntetést kapott. Tokaj város főépítésze 2015-től, ahol Bodonyi Csaba 25éves munkájának szerves folytatását vállalta fel. Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyeréséért jelenleg régi-új fejlesztésekről álmodik 12 tokaji helyszínen, többek között Makovecz Imre 1992-es Sevillai Expo épületének megépítéséről a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, a részleges rekonstrukcióra javasolt vízi vár szomszédságában. Széles látókörét mutatja, hogy mindemellett a teljes borvidék mozgósítását tűzte ki célul.

Munkáinak egyre nagyobb száma a világörökségi védettségű Tokaj-hegyaljai borvidékhez kötik, Sárospatakon 2002 óta folyamatosan jelen van. A Tokaj-Hegyaljai Világörökségi Tervtanács tagjaként Tokaj, Tarcal és Mezőzombor településeknek főépítészi felelőse, amely nem önkormányzati megbízatást takar, hanem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által felállított szakmai kollégium [3] érdemi munkáját.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara elnökségi tagja, majd 2005-től elnöke lett, azóta folyamatosan újraválasztják. Jelenlétével megelevenítette a kamara helyi szervezetét, székhelyéül megszerezte a miskolci Kós Házat, ahol kezdeményezésére rendszeres kamarai kiállítások, neves vendégek előadásai mozgósítják a megye tagságát, (a korosztályok között is) erősítik a szakmai kapcsolódásokat.

2001-ben Miskolc város nívódíját kapta, 2002-ben Alkotói díjat, 2003-ban városépítési díjat, 2004-ben Ybl épíészeti díjat. Doktori védése 2007-ben Pécsett történt. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2015 januárjában megtartotta székfoglaló előadását, ahol az architektúráról, mint isteni minőség jegyében álló ősi tektonikus rendről beszélt a diósgyőri és füzéri várak rekonstrukciója és a sárospataki Várnegyed beépítési terve kapcsán. 2016-ban Pro Architectura díjat kapott. 2016-tól az MMA Műemléki Bizottságának tagja.

Szakmai hitvallásának jellemzése terveinek, megvalósult munkáinak tükrében:

Miskolc Toronyalja, saját lakóház, 1990–1997

Az Avas északi oldalában kacskaringózó utcán, a református műemlék templom és temetőkert szomszédságában saját otthonaként egy öreg ház felújításába kezdett, egy hátsó bejárati kereszttömeggel és egy délceg lakótoronnyal történt kibővítése finom részletekkel gazdagon tagolt kisvárosi karaktert eredményezett. Az éveken át készült épületegyüttesre egymás után rakódtak a kézműves rétegek: a tető csúcsdísze, a bádog lefolyó fali konzolja, a homlokzati festett szekkó és festett nyíláskeretezések, a faspaletták. Mindegyik egyfajta spontán, őszinte építészet jegyében, de saját stílusához következetesen ragaszkodva, igényes, művészi fokon. A belső terekben hasonlóan ötletesen, sok-sok ütemben történt minden szeglet megformázása, felöltöztetése és kihasználása – a hatgyermekes családi élet igényei szerint.

Miskolc-Tetemvár, Deszkatemplom újjáépítése, 1998–2000

Szeghalmy Bálint tervei alapján 1937-ben épült református templom szándékos gyújtogatás áldozata lett. Szakmai összefogással készült el az újjáépítés építészeti (Műépítész Kft.) és belsőépítészeti (Hadas Műterem Kft.) terve. Rudolf Mihály irányításával a rekonstrukció bútorzata újra centrális elrendezésűvé tette a liturgikus teret, egyúttal a meglévő karzatot kiegészítette két új karzattal. Az üszkös fadarabokon megmaradt fűrészelt-fogazott minták rajzolata nyomán álmodta vissza a fába csipkézett-hímzett szakrális teret, a kovácsoltvas abroncs leveles vasalatait, a mennyezet egyedi lámpáit és a rangot adó színesüveg ablakokat.

Miskolc, Nyilas Misi Ház, Református Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ, a volt Oroszlánossy-Tőrös Ház rekonstrukciója, 2003–2011 (Társtervező: Bede István)

Miskolc egyik legősibb utcájában, a református templom szomszédságában áll az a módos épület, amelyet a Miskolci Belvárosi Református Gyülekezet Rudolf Mihály építész tervei alapján tett rendbe. Az egykori földszintes homlokzat erős plasztikáját helyreállítva, majd két új szintet (egy rangos nagyterem és a tetőtéri szállás helyiségeit) fölé építve jött létre az épületkerámiákkal és Napos-Holdas-Életfás szekkókkal, igefelirattal felöltöztetett utcai fogadó felület. Kovácsoltvas cégér és zászlótartó között egy hangsúlyos új tölgyfa kapuzaton át lépünk a fakockával burkolt kapualji előtérbe, majd újabb fali feliratfestések (a csarodai református templom festett indáit megidéző keretezésében) segítik tájékozódásunkat az épületben. A gyilokjárós kerítéssel, szabadtéri szószékkel, fedett színpaddal megújult udvar fontos helyszíne lett a város kulturális életének.

E rég letűnt történelmi korok épületeit az építész sajátjaként kezeli, helyreállítja térkapcsolatait, majd szeretettel tovább növeszti – míves részletekkel felöltöztetve visszaadja tekintélyüket. Kós Károly kézműves minőségi szemléletét példázza munkássága. A társművészetek és díszes iparos mestermunkák állandó kísérői épületeinek, azokkal egybe látja, láttatja terveit: tömbkő faragványok, festett falképek, feliratok, épületplasztikák, szobrok világa ez. Nem öncélú esztétizálás, hanem tudatos cselekvő folyamat – az építész célja, hogy visszahozza a kort, amikor még létezett az építésnek, az életnek a szakrális kozmológiából eredő tudománya. A teremtmény Teremtésben elfoglalt helyének visszaállítása a tét.

Miskolc, Történelmi Avas rekonstrukció, 2002–2006. (Társtervező: Szőke László)

Több mint 900 pince- és borház-fejépület található bájos rendetlenségben a műemlék református templom- és temetőkert feletti északi meredek partoldal párhuzamosan kacskaringózó pincesori kis sikátorain, ahol a hetvenezer éves leletek az őskőkori ember nyomait mutatják. Szabályozási tervét a HADAS ÉPÍTÉSZ Kft. hatalmas helyszíni munkával, átfogó vizsgálati anyaggal készítette elő. Településtervezési módszertanuk a terület történetiségének megismeréséből indult ki, majd az egykori erővonalak helyreállításával és az újabb funkciók hangsúlyainak beillesztésével újraértelmezte, egyben tudatosította a városrész szerepét. A telkenkénti szabályozás finoman rétegzett megoldásai az egyedi karaktert erősítik.

Szőke László településtervezővel közösen készültek a településtervezési munkái, akár a Miskolc-Diósgyőr, Várkörnyék fejlesztési tervpályázata 2004-ben. A történelmi magterület tervi javaslataiban visszaállították a vizesárokkal körbevett királyi udvarházat egykori hídjaival, kapuzataival együtt és az éltető, kiszolgáló funkciókat: Lovagi Tornák Tere [4], piactér, mesterségek utcája, malomárok, halastó stb. Újraértelmezték a műemlék Várkerület közlekedési rendjét, ezzel kisebb egységekbe rejtik a turistaforgalom parkolóit.

Sárospatak, Szent Erzsébet Ház, Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény és Könyvtár, 2002–2007. (Társtervező: Kovács Ágnes)

Kuklay Antal művészettörténész, római katolikus pap, kanonok úr irányításával történt az 1906-ban épült egykori katolikus iskolaépület felújítása és átalakítása, hogy az életútján összegyűjtött egyházi értékek (könyvek, liturgikus tárgyak, faragott tömbkövek) végleges otthonra találjanak az államosításból visszaigényelt épületben. A középkori Rotunda és a mai Bazilika tőszomszédságában, ezen Bodrog-parti telek udvara alatt 5-6 méternyire feltételezhetőek az egykori királynői (fa)palota maradványai, ahol 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András leánya született. E rangos helyen Rudolf Mihály tervezésében számos új rendezvénytér létesült: a földszinti könyvtárterem, múzeumi bolt és kiállító térsor, az emeleti konferenciaterem és látványraktárak, a pinceszinti és udvari kőtár, a Szent Erzsébet rózsáival újraálmodott folyóparti teraszos kert színpada és nézőtere.

Ahogy a főbejárat feletti ablak osztótagozatán rovásírás hirdeti Szent Erzsébet kérését „Tegyétek boldoggá az embereket!", éppígy az épület teljes felülete kézműves megmunkálásra került a méret-azonos mintaívek szerint: főhomlokzati szekkó-díszítés a Szent Korona zománcképeinek motívumkincseivel, régi-új ablakok jellegzetes kovácsoltvas rácsozatokkal és új vakolatarchitektúrával, lépcsőházi fogadótér fakocka járófelülettel, festett ornamentális faliképekkel, Székely Orsolya egyedi üveglámpáival, kovácsoltvas lépcsőkorláttal, folyosói falak festett helyiség-feliratokkal. A belsőépítészet elsősorban tölgyfa bútorzatot jelent (mind az irodákban, mind a közösségi fogadó terekben), amelyeket művészi tűzzománc rátétek és egyedi faragott tagozatok díszítenek.

Ahol a térhasználat helyreáll, az segíti a közösséget megtalálni önnön működési erőit, hangsúlyait. Ózdon az Altiszti és Munkás Olvasó Egylet Színházát, Felsőzsolcán a Bárczay kastélyt, Sárospatakon a Várnegyed Szent Erzsébet Házát Rudolf Mihály építész irányításával újították fel. Mind-mind a közösségi élet fontos motorjává, színtereivé váltak.

Miskolci Egyetem, 400 fős előadóterem, 2003.

Ferencz István mestere után Rudolf Mihály is megbízást kapott az egyetemtől egy új nagyelőadó létesítésére, id. Janáky István tervezte két épületszárny közötti udvar beépítésére.

Archaikus, időtlen tömeg, kortalan belsőépítészet, nemes anyaghasználat, visszafogott mozdulatok, tekintély és nyugalom jellemzi az eredményt. Selmecbányai és soproni ízekkel, részletekkel az ott tanult bányamérnök ősei előtt is tiszteleg.

Miskolc-Tapolca, Kohányi villa, 2005. (Társtervező: Szamosi Endre, belsőépítész: Tompos Lajos)

A mediterrán völgy meredek saroktelkén egy fiatal megbízónak készült a szabadon álló, terepbe ültetett épület. Ősi vár, mai erőd – telepítésével a bronzkori vároldal felé fordul, azzal vállal folytonosságot. Nem színpadias gesztus ez, hanem belső felismerés a régi világ gyorsan foszló jelenlétéről, tudatos beavatkozás annak megállítására. Gazdagon tagolt tömegével, rangos anyaghasználatával, világos színeivel egy oldott, derűvel átszőtt udvarház jött létre – Észak és Dél géniuszának egyensúlya. A tégla és kő falazatok játéka, egymásra rétegzettsége és a nyílások aritmiája a homlokzatképzés legmarkánsabb elemei jókedvű alkotásról árulkodnak. A lelkiismeretes tervezői művezetések és a jó mesteremberek összmunkája ennél a háznál is szerencsésen együttállt az igényes megbízói háttérrel.

Sárospatak, Várnegyed beépítési terve, 2008. (Társtervező: Szőke László)

I. András felesége, Anasztázia kijevi hercegnő óta lett királynői székhely Sárospatak. A középkori főutca és az egykori gázló (mára közúti híd) metszéspontján egy sziklás, erős védponton épült ki a település központja, majd a belső- és külső vár. E Várnegyedben (Szentnegyedben) jelenleg pusztán 13 ember él, turistaszezonon kívül sokszor teljesen kihalt. A beépítési terv célja lett a középkori főutca nyomvonalát, az egykori orsós teret (egyben a Vártemplom körüljárhatóságát) visszaállítani, és az épületszövet sűrűsödését megteremteni az újjáépített Rotundával, a zarándokokat fogadó épületekkel és a turizmust kiszolgáló, kisvárosi léptékű, kétszintes kézműves műhelyekkel (emeleti lakószinttel, kis lakóudvarral).

A gépjármű-forgalom korlátozása mellett a gyalogos közlekedés megelevenítésére új belső összekötő utak, átjáró udvarok születtek, a déli várárok felett átkötő gyaloghíd a Hustác városrész belvároshoz kapcsolódását segíti. A célforgalom számára a terv a várfalon kívül délről (meglévő) és északról biztosít parkolási helyet, utóbbi a műemlék Vártemplom (Bazilika) melletti új zarándokfogadó nagy parkban lenne a szükséges kiszolgáló épületekkel. Ennek létrejöttét olyan ésszerű beavatkozással kezdeményezték, mint a híd felől érkező kamionforgalom közlekedési rendjének felülírása (két nagy 90 fokos kanyar átvágásával), ezzel a Vártemplom környezetének felszabadítása. A történelmi belváros fejlődéséhez elengedhetetlen új erővonalakat húznának a településszövetbe.

Sárospatak, Makovecz Imre tér, 2010–2013. (Társtervező: Kovács Ágnes, kerttervező: Simon László)

Makovecz Imre 1983-ban felavatott U-alakú organikus kulturális épületét tengely-szimmetrikusan szembe építették Kismarty-Lechner Jenő és Varga László 1912-ben elkészült, felső-magyarországi pártázatos stílusú, U-alakú Tanítóképző épületével. A két rangos épület udvarát a főutcára bevezető főút, a főiskola kerítése és egy terebélyes nyárfasor vágta ketté. Rudolf Mihály munkatársaival egy közterületi fejlesztést támogató pályázat keretében összenyitotta e két udvart és egyensúlyba hozta mindkettőn a zöldfelületi és burkolt tér arányát. Míg A Művelődés Háza udvarán a sivár katlan körbefutó lépcsősorát – Makovecz Imre eredeti vázlatai szerint [5] – egy dombszerű földtömeg helyettesíti, párálló növényekkel beültetve, addig a főiskolai kert burkolatlan ösvényeit épített sétányokkal, teresedésekkel váltotta fel, amely így (aula nem lévén) az iskolai rendezvények méltóbb helyszíne lett.

A járófelületek lángolt gránit tömbkövekkel burkoltak, beépítési magasságuk a térkapcsolatok és térszintek helyreállítását szolgálják. A tereket határoló épületek homlokzatainak alapsíkra vetített burkolati rajzolatai Michelangelo Rocca argentin építész „városi főtér" kísérleteinek nyomán haladt, akár 1996-ban a Krakkó, Főtér tervpályázat [6] javaslatában. A Művelődés Háza udvarán a Makovecz rajzolta szemöldök többféle magyar-bajusz mintaként vetül a járólapokra, a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar udvarán a homlokzati árnyképeket látjuk a Nap járása szerint körbefordulni.

A Művelődés Háza előtt magasodó Péterfy László szobrok párjának helyét kijelölte a Tanítóképző épületénél, Pátzay Pál Csokonai mellszobrát az új, tagoltabb teresedés rangosabb-naposabb helyére tette, a főbejárat előterébe. Samu Géza Naposzlopa köré egyedi ácsolt padok kerültek finoman vésett díszítéssel, stigmákkal. A két intézmény belső udvarán terméskő talapzatra állított fa kandeláberek készültek egyedi fém lámpakonzolokkal. A Harangjátékok házának két lába mementóként az egykori kerítés gyalogkapujaként szolgált, annak továbbfejlesztéséből épült. A diákok napos-árnyas pihenőkerteket kaptak, mellette az építész rózsakertekkel tiszteleg Szent Erzsébet előtt.

Rudolf Mihálynak nem csak a házakról, hanem az emberekről, emberi közösségekről is van víziója, elképzelése. Inspirálja a közösségeket, alkalmakat teremt, megmozgatja alvó vagy áporodott környezetüket – élet fakad körülötte teljes természetességben, belső önszabályzó rendszerrel.

Sárospatak-Várnegyed, Szeplőtelen Fogantatás Bazilika felújítása, 2011–2014. (Társtervező: Szélné Mercz Eszter)

A történelmi korok ismerete, értése és szellemiségük szerves folytatása nyomon követhető munkáiban. Történeti és városépítészeti szempontok figyelmes vizsgálatával készíti elő a javasolt beavatkozásokat, amint ezt a sárospataki Vártemplom (Bazilika) külső felújításánál több műemléki tervértékelésen és megelőző érseki tervbemutatón is tette.

Az épület mellett ma is láthatjuk Sárospatak „origópontja", a körkápolna (Rotunda) romjait. Plébániatemplomként mellé épült, majd több ütemben átépült a gótikus Vártemplom. Ferenczy Carlo vezetésével az 1960-as években történt a rekonstrukció, mely azóta is a műemléki felújítások elismert példája, amit az új felújítás mind formailag, mind anyaghasználatában jelentősen felülír. Elkészült a déli oratórium oromfalas lefedése (harangjáték funkcióval), a palafedés cseréje vörösréz héjazatra, az oratórium drótüveg ablakának cseréje művészi üveg felületekre, a homlokzati kőfelületek restaurálása. Az újabb tervfázis szerint a sekrestye áthelyezik majd a szentély szomszédságába, és meglévő lejárata, Ferenczy Károly törtvonalú nyersbeton lemezes megoldása átépítést, magastetőt kap, mögötte pedig az akadálymentes lift talál helyet.

Mivel Rudolf Mihály a történelem, a kultúra neves személyeit, az építész szakma nagy elődeit ismeri, tiszteli, tudatosan, rendszeresen meg is hivatkozza, így nem ijeszti meg az a feladat, hogy egy nagynevű építészt követően foglalkozzon egy műemlék épülettel, sőt tárgyilagosan belehelyezkedik a korábbi tervezők gondolatiságába, hogy például 50 év elteltével azokat mai nyelvezettel folytassa – az egykori templomépítők kedvét is szolgálva. Otthonosan mozog a szakrális terek tervezésében, megújításában, jelenleg a Bazilika belső felújítását, a liturgikus tér terveit készíti – következetes, kitartó munkával, nem egyszer örökségvédelmi ellenszélben dolgozik.

Füzér, Felső vár rekonstrukciója, 2012–2015. (Társtervező: Lipták Zoltán, Molnár Katalin)

Rudolf Mihály folyamatosan, töretlenül azon dolgozik, azon igyekszik, hogy a széttört darabokat újra összeillessze – ahogy a Füzéri Felső Vár Várkápolnájának összeomlott gótikus boltozati bordáit is szépen egymás mellé illeszti, majd az elkészített csillagboltozatra a csillagos ég mintázatát festeti.

A füzéri Várhegyen szakmai irányításával részleges elvi rekonstrukció történt, 34 fős tervezői-szakértői-művészeti stábbal – levéltári kutatások és helyszíni régészeti leletek anyagára támaszkodva. Legmarkánsabb beavatkozás a romos terméskő falak magasítása és a meredek magastetők megépítése – újrateremtve a történelmi tereket –, melyet korábban Oltai Péter építész tervei csak részlegesen tudtak megvalósítani. Mindenhol tetten érhető a műemléki vezérelv, hogy a régi és az új épületrészek megkülönböztethetőek maradjanak. Rudolf Mihály ezt elsősorban nem az anyaghasználattal és a színvilággal, hanem a textúrákkal, a csomóponti kialakításokkal, a szerkezetépítés eltérő kivitelezési technikájával oldja meg.

A település polgármestere, Horváth Jenő következetes kitartása volt a fő motorja a magastetős rekonstrukció szándékának, a tervező megtalálásának, majd a pályázati támogatás elnyerésének. A várfelújítások országos örökségvédelmi gyakorlata szinte lehetetlen feltételekkel bástyázza körbe a romok újjáépítését, e településen mégis sikerült a Felső vár mellett az Alsó várat is átadni 2016-ban, sőt a legalsó, az egykori Palánkvár rekonstrukciójának is kész a tanulmányterve. A füzéri vár megújulásáért kifejtett tevékenységéért ebben az évben Füzér Község Önkormányzata Pro Architectura díjat kapott Építtető kategóriában.

A pályázati határidők és a műemléki megfelelés az ilyen hatalmas horderejű munkánál a tervezőt szorongatja leginkább – Rudolf Mihályt elhivatottsága, munkabírása, akaratereje, felelős közéleti szemlélete, szakmai és történelmi műveltsége és rendkívüli képzelőereje vértezte fel a terveket, a tervezői csapatot.

A legrangosabb helyiség a kápolnatér – amit a vár szakrális középpontjaként őseink is kiemelten kezeltek – a vár körítő falaiból kinyúlva helyezkedik el. Még Oltai Péter vezetésével kontyolt magastetőt kapott, majd a legújabb kivitelezéskor a kápolna falain kívüli törmelék régészeti átvizsgálása során előkerült az oromfali csúcsdísz, így a szükséges engedélyek beszerzése után visszabontották a tetőidomot és azt oromfalas, tekintélyesebb megjelenésűre építettek át. Szakrális belső terét a legmívesebb részletképzés jellemzi (faragott kő munkák, színesüveg ablakok, egyedi tervezésű kovácsoltvas lámpák, festett ornamentikák, rovott-vésett feliratok, egyedi minőségi liturgikus bútorzat).

Rudolf Mihály DLA építész következetes szakmai életúttal a hazai regionalizmus kiemelkedő alakja, karakteres képviselője. Áldozatos munkával, magas minőségben, szervesen kötődve a hagyományokhoz, folytatja a régiségben fogant és virágzott, mára megkopott világ szellemi hagyatékát, folytatja a Teremtést.

[2017]

[1] Bodonyi Csaba építész laudációjában hangzott el Rudolf Mihály székfoglalóján, melyet a Magyar Művészeti Akadémián tartott 2015. január 9-én.

[2] Mára HADAS ÉPÍTÉSZ Mérnöki és Művészeti Kft. néven.

[3] Aminek tagja Bodonyi Csaba DLA, Olajos Csaba, Radványi György DLA, Rudolf Mihály DLA, Salamin Ferenc DLA, és fiatalként Bereczki Zoltán, Dobos Péter, Erhardt Gábor, Fábián Rigó Tamás, Kovács Ágnes.

[4] Szamosi Endre építésszel közös terveik alapján elkészült 2012-ben.

[5] Makovecz Imre irodájában tervegyeztetés történt, támogató jóváhagyásával indult el a program tervi feldolgozása.

[6] Rudolf Mihály nemzetközi és hazai pályázatok aktív résztvevője, helyszínei többek között Peru, Róma, Krakkó, Tokió

Párhuzamos életutak