Dárday István

DÁRDAY ISTVÁN ÉLETRAJZI ADATAI

Budapest, 1940. március 25.

Tanulmányok

1968–1973: Színház- és Filmművészeti Főiskola

ELTE BTK művészettörténet szak – befejezetlen

Munkahelyek

1974–1991: Mafilm

Mozgókép Innovációs Társulás (a Mafilm-en belül)

Mozgókép Innovációs Egyesület

Főnix Mozgókép Innovációs Egyesület

Művészeti szervezeti tagság

1970–1980 Balázs Béla Stúdió, vezetőségi tag: 1971–1975

1974–: Filmművész Szövetség

2010–2011: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja

2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag; 2012–2016: Film- és Fotóművészeti tagozat vezetője

_________________________________________

DÁRDAY ISTVÁN ÉLETRAJZA SZEKFÜ ANDRÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Dárday István 1940. március 25-én Budapesten született, részben olasz eredetű kisnemesi családban. Édesapját nagyon hamar elveszítette, özvegy édesanyja nagy nehézségek közt tartotta el a családot. Családneve tulajdonképpen Dárday Abriani István – a pártállam idején se az „y"-os nemesi származás, sem a kettős név nem volt jó belépő. Az Abriani nevet végül is filmgyári pályafutása kezdetén hagyatták el vele. Iskolai pályafutása zaklatottnak nevezhető: Kecskeméten a piaristáknál kezdte a gimnáziumot, kirúgták. Utána a Mester utcai gimnáziumban folytatta – onnan is kirúgták. Végül az Eötvös Gimnáziumban érettségizett, diadalmas elégséges minősítéssel. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján már a belvárosi fiatalok egy jellegzetes csoportjához tartozik, melyet többnyire a Muskátli presszóval (Váci utca) hoztak kapcsolatba. Ekkoriban szerezte Hugó becenevét, mely baráti társaságban és a filmszakmában máig rajta ragadt. Villanyszerelőként, segédmunkásként, ügynökként dolgozott, versei jelentek meg, fényképeivel kiállításon is szerepelt.

1963-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára, ahova nem vették fel, mint osztályidegen, renitens elemet. A hatalmas teremben, ahol a második fordulóban százhúsz jelentkező az írásbeli felvételit írta, ott ült egy vele egykorú lány is. Szalai Györgyi évtizedekkel később így számolt be a találkozásról: „Tele volt a terem, és akkor egyszer csak megjelent egy fantasztikus figura: kockás tweed zakóban, egy kockás sállal, hosszú hajjal, ami őrületes módon féloldalra volt fésülve, kicsit úgy nézett ki, mint valamilyen indián, én nem tudtam róla levenni a szememet, azt gondoltam, hogy én még ilyen csúnya embert nem láttam. Tehát így kezdődött…" Így – több mint fél évszázada – kezdődött Szalai Györgyivel egy máig tartó alkotó együttműködés. Tizennégy éven át Dárday és Szalai élettársak is voltak, majd ez a kapcsolat megszakadt, az alkotói együttműködés viszont nem. Dárday Hugót egyébként ekkor nem vették fel a főiskolára, ez csak öt évvel később sikerült. (Szalai Györgyit felvették, viszont másodév végén másodmagával kitették a főiskoláról.)

A főiskolán készült vizsgafilmjei közül kettő (Nyugodtan meghalni, 1970; Miheztartás végett, 1971) szakmai feltűnést keltett, majd 1972-ben az Oberhauseni Fesztiválon elnyerték a zsűri díját. Dárday bekerült a Balázs Béla Stúdióba, ahol 1974-tól vezetőségi tag is lett. Több rövidfilmet is készített, azonban az igazi nagy vállalkozás a Nevelésügyi sorozat (1973) öt másfél órás dokumentumfilmje volt, melyet Dárday István, Mihályfy László, Szalay Györgyi, Vilt Pál és Vitézy László rendeztek közösen. 1974-ben pedig elkészül Szalai Györgyivel közös első játékfilmjük, a Jutalomutazás, mely itthon és külföldön is átütő sikert arat: meghozza a Balázs Béla díjat, a Filmkritikusok díját, majd a Mannheimi Fesztivál fődíját.

Dárday és társai már a Nevelésügyi sorozat kapcsán felismerték, hogy ez a fajta szociográfikus, elemző és kritikus dokumentumfilm kilógott a korabeli filmforgalmazás sablonjaiból, és azzal sem vált volna társadalmi hatóerővé, ha bekerül a televízió valamelyik késő éjszakai sávjába. (Nem került be, ez csak sokkal később következett be.) Ezért 1976-ban a Balázs Béla Stúdión belül megalakították a Közművelődési Munkacsoportot, melyben filmrendezők és kritikusok és filmtörténészek közösen szervezték meg a dokumentumfilmek társadalmi forgalmazását.

Az 1970-es évek második felében egyre több alkotó készített dokumentum-játékfilmet, a külföldi kritikusok Budapesti Iskoláról beszéltek. Dárday és Szalai 1977-ben készítették el a Filmregény – Három nővér című filmjüket, mely újabb filmkritikusi nagydíjat (sőt még egy operatőri díjat is) hozott.

Az 1980-as évek elejére Dárday és a köré csoportosuló filmalkotók számára szűknek bizonyultak a Balázs Béla Stúdió keretei, a MAFILM négy játékfilm stúdiója közül (bár készültek ezekben is filmjeik) egyik sem vált igazi otthonukká. Ezért alakították meg az 1981 és 1985 között működött MAFILM Társulás Stúdiót. Az alapítók fényképén tizenegy filmrendezőt látunk: Tarr Béla, Dárday István, Mihályfy László, Szalai Györgyi, Gyöngyössy Imre, Vitézy László, Erdőss Pál, Gyarmathy Lívia, Zolnay Pál, Xantus János, Kabay Barna. De készített itt filmet Gulyás Gyula és Gulyás János, Fehér György, Bódy Gábor és Jeles András is. Amikor a Társulást öt év után a kultúrpolitikai vezetés és a filmszakmai féltékenység megszüntette, Dárday és néhány szövetségese különböző furfangokkal teremtettek filmkészítési lehetőséget a csapatnak. Bár ezt a szétesőben lévő pártállam meggátolni már nem tudta, ezek az évek a filmkészítés szempontjából nagyon nehéznek bizonyultak. (A 80-as évek Dárday–Szalai játékfilmjei: Harcmodor, 1980; Dédelgetett kedvenceink, 1981; Átváltozás, 1984; A dokumentátor, 1988)

1984-ben Dárday István összeházasodik Tóth Klára filmkritikus szakíróval. Két fiúk születik: Tamás 1984-ben, Dénes 1988-ban.

A rendszerváltozás után Dárday és csapata a filmkészítés mellett egy új típusú mozit is üzemeltetett. Az addig Kinizsi néven működő mozit 1989 február 23-án M.I.T. VIDEÓ- ÉS MOZIKLUB néven nyitották meg, a Recsk 1950–1953 című filmmel. (M.I.T.: Mozgókép Innovációs Társulás.) 1991. január 23-án az intézmény felvette a Blue Box nevet. Több volt, mint művészmozi, komplex kulturális fórumként működött, koncertek, kiállítások, beszélgetések színhelye is lett. Megfelelő támogatók híján azonban a piaci környezetben folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, míg végül tíz év után 1999. október 6-án a tulajdonos konkurens filmvállalat a Blue Boxot bezáratta.

A kilencvenes években Dárday és Szalai két nagyigényű játékfilmet készít: Nyugattól keletre, avagy a média diszkrét bája címen egy filmszatírát (1993), majd a Tükröződések (1998) című drámát. A kétezres évektől dokumentumfilm-készítő tevékenységükben egyre többször foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel, valamint a nemzeti identitás és a nemzeti kultúra kérdéseivel. Az évtized kiemelkedő alkotása Az emigráns – Minden másképp van (2006), a Márai Sándor utolsó éveiről készült játékfilm.

2012-ben Dárday István megkapja a Kossuth díjat. Mivel nem bizonyult lehetségesnek, hogy alkotótársával közös díjat kapjanak, a díj felét átadta Szalai Györgyinek.

Dárday Istvánt még Makovecz Imre vette fel a magyar Művészeti Akadémiába. 2011 óta az MMA rendes tagja. 2012-től 2016-ig a Film- és Fotóművészeti Tagozat vezetője volt.

[Készült: 2016]

Filmográfia

JÁTÉKFILMEK

1971 MIHEZTARTÁS VÉGETT - dokumentumjátékfilm Főiskola

Oberhausen kategória díjak

1973 LENYOMAT – diplomafilm dokumentumjátékfilm Főiskola

Kőszegi fesztivál különdíj

1974 JUTALOMUTAZÁS – Szalai Györgyivel dokumentumjátékfilm Budapest Stúdió

Mannheim - Nagydíj, 1975

Magyar Filmkritikusok Díja: legjobb rendezésért

1977 FILMREGÉNY-Szalai Györgyivel dokumentumjátékfilm Budapest Stúdió

Magyar Filmkritikusok Díja: legjobb rendezésért, 1978

1979 HARCMODOR - Szalai Györgyivel Dialóg Stúdió dokumentumjátékfilm Budapest Stúdió

Magyar Filmkritikusok Díja: legjobb forgatókönyvért, 1981

1982-84 ÁTVÁLTOZÁS 1-11. - Szalai Györgyivel dokumentumjátékfilm Társulás Stúdió.

Művelődési Minisztérium Nívódíj 1984.

Nyugat-Berlin Filmforum 1984.

Szakmai zsűri színészi díja Tamás Amarylisnek - XVI Magyar Játékfilmszemle 1984.

1987 DOKUMENTÁROR - Szalai Györgyivel dokumentumjátékfilm Hunnia Stúdió

Fipresci Díj Berlin, 1987

1994 NYUGATTÓL KELETRE - Szalai Györgyivel PHOENIX TÁRSULÁS

Magyar Filmszemle 1995 Legjobb alakítás Szőke Andrásnak

1992-1998 TÜKRÖZŐDÉSEK - Szalai Györgyivel PHOENIX TÁRSULÁS

A zsűri különdíja - 29. Magyar Filmszemle 1998.

Kategória fődíj - Houston 1998.

AZ EMIGRÁNS (1999-2006) - Szalai Györgyivel FILM ART Kft -koprodukcióban FÓKUSZ FILM PHOENIX TÁRSULÁS

Drámai Kategória díj - Houston 2007

DOKUMENTUMFILMEK

1970 Nyugodtan meghalni - Oberhausen kategória díjak Főiskola

1971 HELYZETKÉP – dokumentumfilm HDF

1972 Küldöttválasztás - dokumentumfilm BBS

1973 Részvénytársaság Külsővaton - dokumentumfilm BBS

1974 Fogadalomtétel – dokumentumfilm

1974 Nevelésügyi filmsorozat BBS

1975 Rongyos hercegnő – dokumentumfilm BBS

1977 Mit látnak az iskolások? (közösen Szalai -Vitézy) BBS

1979 Tékozló nélkülözés – dokumentumfilm HDF

1992 MAGYAR TÖREDÉK - Sevillai Magyar Pavilon Phoenix Társulás

2000 REKLÁMBRIGÁD- dokumentumfilm Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

MOZGÓKÉP (2003) – Portréfilm Phoenix Társulás

A Szenvedély rendezője, Fehér György emlékére

2005 FALUROMBOLÁS? Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

2009 CSENDES MAGYAROSRSZÁG, avagy BÚCSÚ A FALUTÓL Szalai Gy-vel

2010 "NEM SOKASÁG, HANEM LÉLEK" Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

2013 KOMLÓSKAI GYÉMÁNT Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

2013 SZÍNRŐL SZÍNRE Phoenix Társulás

2012-2014 KELJ FEL ÉS JÁRJ Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

2014 GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN 1-3 Szalai Györgyivel Phoenix Társulás

1. Teremtett világ Visnyeszéplak

2. Gyűrűfű

3. Öt előadás Gömörszőlős

2015 IN MEMORIAM MAKOVECZ IMRE Phoenix Társulás

2015-2016 ÖSSZEKÖTNI AZ EGET ÉS A FÖLDET 1-3

(Makovecz Imre életműve) Szalai Gy-vel Phoenix Társulás

PRODUCERI FILMOGRÁFIÁJA

JÁTÉKFILMEK

1981 VÖRÖS FÖLD (író, producer), VITÉZY LÁSZLÓ rendező,

Társadalmi zsűri rendezői díja,

Operatőri díj - XV Magyar, játékfilmszemle 1983

1982 PANELKAPCSOLAT, rendező: TARR BÉLA

1982 ADJ KIRÁLY KATONÁT rendező: ERDŐS PÁL

Szakmai zsűri színészi díja és KISZ díj XV. Magyar Játékfilmszemle 1983

Arany Kamera - Cannes, 1983.

Arany Leopárd, FIPRESCI oklevél és az Ökomenikus Zsűri Oklevele,

A film és Ifjúsági Zsűri Különdíja - Locarno 1983

Kitüntető oklevél - Koszalin 1983

1982 JÓB LÁZADÁSA rendező: Gyöngyössy Imre – Kabay Barna

A hónap legjobb filmje - a Német Film- és Tévékritikusok dija, 1983.

Magyar Film- és Tévékritikusok díja a legjobb férfi alakításért, 1984.

Oscar díjra jelölve a legjobb külföldi film kategóriájában - Los Angeles - 1984.

Fődíj- Fondi, 1986.

1983 A KUTYA ÉJI DALA rendező: Bódy Gábor FIPRESCI életműdíj Bódy Gábornak - Berlin, 1986.

1983 ÁLOMBRIGÁD rendező: Jeles András

A legjobb forgatókönyv díja Trója 1989

Legjobb játékfilm díja - Bludenz, 1989.,

Rendezői díj, Budapest Főváros Tanácsának díja és a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak díja -

XXI Magyar Filmszemle, 1989.

Magyar Film és TV kritikusok nagydíja 1990,

1982-1984 ÁTVÁLTOZÁS l-ll. Dárday István - Szalai Györgyi

Nyugat-Berrlin Filmforum 1984.

Művelődési Minisztérium Nívódíj 1984.

Szakmai zsűri színészid íja Tamás Amarylisnek - XVI Magyar Játékfilmszemle 1984.

1984 ŐSZI ALMANACH rendező Tarr Béla

Bronz Leopárd díj - Locarno 1986.

1987 ROCK TÉRÍTŐ rendező: Xantus János

1988 EGY TELJES NAP rendező: GRŰNWALSKY RERENC 1989 magyar film- és tv kritikusok nagydíja

1990 FORRADALOM UTÁN rendező: Szirtes András

1992 GOLDBERG VARIÁCIÓK rendező: Grűnwalszky Ferenc

MFTK operatőri díja,

A legjobb férfi alakítás díja, a legjobb női epizód alakítás díja és a legfigyelemreméltóbb filmzene díja 1993

1993 GYEREKGYILKOSSÁGOK rendező: Szabó Ildikó Koprodukcióban a HÉTFŐI Műhellyel és a Phoenix Társulással

Gene Moscowitz díj

A zsűri fődíja, operatőri díj és színész külön díj - XXIV. Magyar Filmszemle. 1993.

Aranykor díj - Brüsszel 1993.

Legjobb operatőr díja - Stockholm. 1993.

Ostdeutscher Rundfunk „Brandenburg" díja - - Cottbus. 1993.

Különdíj - Cattolica. 1993.

FlPRESCl-díj - Cannes. 1993.

Német Ifjúsági Filmszövetség díja - Franfurt am Main. 1994.

MFTK operatőri díja és a legjobb női epizód -alakítás díja. 1994.

H.díj - Lagow. 1993. Oklevél - Genf. 1993.

1994 SÁTÁNTANGÓ rendező: TARR BÉLA

MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE KÜLÖNDÍJ 1994;

A FILMKLUB SZÖVETSÉG FŐDÍJA - 1995 BERLIN

BRÜSSZEL ARANYKOR Díj 1995

1995 BOLSE VITA rendező: FEKETE IBOLYA

LEGJOBB ELSŐ FILM DÍJA

ÉS GENE MOSKOWITZ DÍJ.

Magyar Filmszemle 1996.

FIPRESCI-díj és Nagydíj

Socsi. 1996. Fődíj - Lagow. 1996

Fődíj és Don Quijote díj - Cottbus 1996.

Satyajit Ray Díj - London 1996.

Az Európa Parlament Különdíja -

Prix Európa, Berlin 1996.

Fődíj - Angers 1997.

MFTK. B. Nagy László díja,1997.

1995 PUNTA GRANDE rendező: Altorjay Gábor

Különdíj - 27. Magyar Filmszemle 1996.

1996 FANTOM ÁSZ rendező: Czencz József

1997 MINDENKI FÉL A TÖRPÉTŐL rendező: Czencz József

Edinboro 2001, Leeuwagen 2001, Göteborg,

1996-2002 SZEMÉTDOMB rendező: Pintér György

DOKUMENTUMFILMEK

1983 NE SÁPADJ Gulyás Gyula - Gulyás János

1986 SZÉPLEÁNYOK Dér András- Hartay László

Szakmai zsűri rendezői díja - XIX. Magyar Játékfilmszemle 1987.

Kategóriadíj, FIPRESCI-díj, Katolikus zsűri díja, - Mannheim 1987.

MFTK díja - 1988.

Fődíj - Koszalyn 1988.

1987 FALUDI GYÖRGY, KÖLTŐ 1987 Gyarmathy Lívia – Böszörményi Géza

1988 RECSK, 1950-53 - avagy egy titkos kényszermunkatábor története Gyarmathy Lívia – Böszörményi Géza

Fődíj, Dokumentumfilm kategória díj és Bajcsy-Zsilinszky-díj -

XXL Magyar Filmszemle 1989.

Félix díj, az év legjobb dokumentumfilmje, Párizs, 1989.

Közönségdíj - Amszterdam, 1989.

Nagy Imre díj - Berlin 1990.

MFTK nagydíja, 1990. Budapest

1989 HOL ZSARNOKSÁG VAN 1989 Gyarmathy Livia Nyilvános bemutató 2010

VÉRREL ÉS KÖTÉLLEL Erdélyi János - Zsigmond Dezső

Legjobb dokumentumfilm díja - XXII. Magyar Filmszemle, 1990.

JELÖLÖM MAGAM Erdélyi János - Zsigmond Dezső

A PARAFENOMÉN Cencz József

1990 CSODA MANILÁBAN Cencz József

1991 ÍTÉLETLENÜL Almási Tamás

Ezüst Sestertius - Nyon, 1992.

MTFK díja a legjobb dokumentumfilmnek, 1993. Budapest

II. PARANCSOLAT Czencz József

UTOLSÓ MUNKÁSKÖLTŐ Wilt Pál

PÁRTITKÁROK Wilt Pál

KOPTATOTT SZAVAK Czencz József

SZABAD A GAZDA Lugossy István