Eckhardt Mária

Életrajzi adatok

Életrajz
Eckhardt Mária 1943. szeptember 26-án született Budapesten. Édesapja dr. Eckhardt Sándor (1890-1969) irodalomtörténész, nyelvész, a francia nyelv és kultúra egyik legkiválóbb hazai ismerője, a legendás francia-magyar nagyszótár (1953, 1958.) szerkesztője, emellett a régi magyar irodalom (Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Rimay János stb.) jeles kutatója, a budapesti bölcsészkar professzora, az MTA tagja, az irodalomtudományok doktora volt. Zeneszerető és -művelő ember lévén maga is zongorázott, szívesen triózott profi vonós kamarapartnerekkel, vagy négykezesezett feleségével, Huszár Irénnel (1900-1987), aki nemcsak remekül zongorázott, hanem okleveles magyar-német szakos tanárként az idegen nyelvet ragyogó pedagógiai érzékkel tanította sok generáción keresztül gyermekeinek, majd később unokáinak, magántanítványainak. (Állást – férjhez menetele után – nem vállalhatott, mert a 20-as években példátlan lett volna, ha professzor feleségeként elvette volna mástól az állás-helyet, de maga is írt, az 1930-as években megjelentek publikációi a Katolikus Szemlében, a Széphalom-ban, a Vigíliában, az Asszonyok, Lányok-ban). Műveltségével, tájékozottságával, szerénységével igazi szellemi partnere volt férjének, akivel esténként felolvastak egymásnak. Házasságukból 4 gyermek született, a legfiatalabb Mária (késői ajándékként, József nevű bátyja után 12 évvel). A testvérek összetartó, szeretetteljes (mélyen hívő, római katolikus) családban cseperedtek, magyar és idegen nyelvvel, irodalommal, zenével teli, művelt szellemi környezetben, mely minden nemes hajlamot fejlesztő, sokoldalú tudást nyújtott. Mindegyikük hivatásának mélyrehatóan alapos tudású és végtelenül elkötelezett művelője lett. 
Az elsőszülött Ilona (4 gyermek édesanyja) francia szakosként tanított és fordított. Kaposi Gergely nevű fia karmester, zongoratanár. A másodszülött ifj. Eckhardt Sándor – noha rendkívüli tehetséggel zongorázott tanára, Horusitzky Zoltán szárnyai alatt –, az orvosi pályát választotta, onkológus professzorrá lett, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, az MTA tagja, aki a nemzetközileg is elismert tudományos munkája mellett született gyógyító volt, olyan, aki az egész embert vizsgálja, nemcsak a betegséget. Ifjúkori muzsikus-álmai 3 fia közül a zongoraművész Gáborban váltak valóra, aki örökölte édesapja különleges muzikalitását. Eckhardt József, a fiatalabbik báty, Zsámboki Miklós csellista növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, diplomakoncertje – melyen Bach-, Beethoven-, Brahms- és Bartók-műveket játszott –, feledhetetlen élményként örökre bevésődött az akkor 11 év körüli kishúga emlékezetébe. Ezután, mint operai zenekari csellista, gyakran vitte be testvérét az Erkel Színházba, ahol Mária a zenekari árokba surranva – törzshelyéről, az egyik nagybőgősszékről –, számos operai előadást hallgathatott végig. (József nem sokkal később operaénekesnő feleségével Németországban telepedett le, szociológia szakon doktorált, és a Westdeutscher Rundfunk zenei médiareferenseként vonult nyugdíjba. Házasságukból két leányuk született.) De a felmenők között is voltak mindkét ágon zene- és irodalom-szerető, -művelő polgárok, tisztviselők. Az egyik anyai dédapa családi krónikájából kiderül, hogy az ükszülők – akik egyébként kereskedéssel foglalkoztak –, Mozart szonátákat négykezeseztek, és a dédapa egyik testvére amatőr muzsikusként elsőként alapított Kassán vonósnégyest.
1945 tavaszán Mária másfél éves volt, amikor az orosz-német tűzharcban lebombázták budai villájukat, s apja egyik bátyja, Eckhart [sic!] Ferenc, a híres jogtörténész, egyetemi tanár, a közeli otthonába fogadta őket. Egészen Mária 16 éves koráig éltek e ház 2. emeletének három szobájában (s velük együtt a csupaszív, daloskedvű, Győrságból származó Roza [Csete Rozália] is, aki még 1932 táján, háztartási alkalmazottként szegődött a sokgyermekes családhoz, de ekkor már mint családtag élt velük), mígnem a Városmajor mellett egy társasházi lakást sikerült vásárolniuk. Ferenc ugyanakkor a villa alsó szintjén bátyjának, a vasúttisztviselő Edének és családjának is menedéket nyújtott, akik Erdélyből kényszerültek elmenekülni. (Ede nagybácsi Mária emlékezetében úgy él, hogy kicsit „hóbortos” volt, fejből tudta a vasúti menetrendet, jól énekelt, kántorizált is egy darabig.)
1945 nyarán Roza a kisgyermeket falujába vitte, s evvel megmentette a koplalástól. Később is hazavitte a nyári szabadságokra Máriát, aki nagyon szeretett Győrságon lenni, élvezettel szívta magába a jellegzetes dunántúli levegőt, a tájszólást, a Roza néni édesanyjától hallott végtelen hosszúságú régi szép szent-énekeket. Magától Rozától, aki gyakran énekelt munka közben, később „hivatalosan is” gyűjtött summás dalokat. 
A voltaképpen „tősgyökeres budapesti lány” a háború utáni korai éveiből – a nélkülözések ellenére – derűsen emlékezik a vasárnapi kirándulásokra szüleivel a Budai-hegyekben, vagy a Gerecsében Héregnél, melyek során gombát és erdei bogyókat gyűjtöttek, hogy kiegészítsék szűkös éléskamrájukat. Eközben édesapjától, aki természetismerő ember volt, megtanulta a gombák fajtáit is. De atyja nemcsak a természetről való tudását alapozta meg, hanem a kora tizenéves kislányt – egyetemi szintű mélységeket megközelítve – Corneille, Racine és Molière művein keresztül, óriási ragozási táblázatok memorizálására késztetve vezette be a francia nyelv rejtelmeibe. Ez a metódus Mária számára – noha nem mindig volt lelkesítő – egy későbbi, utólagos „rendrakást” követően, nagyon mély, alapos és jó tudásnak bizonyult. Német tanárnő édesanyja egészen máshogy kedveltette meg a nyelvet leányával. Először fokozatosan bevezetett a mindennapi életben varázsigeként ható példamondatokat. Majd miután tisztában volt avval, hogy a zenén keresztül vezet az út Máriához, hiszen láthatta gyermeke zsenge korától megmutatkozó hajlamát a zene iránt: azt, hogy már csöppnyi gyermekkorától, majd az óvodában folyton énekelt, hogy a 6 éves kora előtt iskolába beíratott – s már írni olvasni tudó, ezért unatkozó – kisiskolást főleg az énekórák érdeklik, hogy milyen szívesen jár zongoraórára a kedves, szeretnivaló Nemes Gizella tanárnőhöz az Érdi úti Zeneiskolába, és hogy milyen fogékony minden jó zenére, melyeket rendszeresen hallhatott a család által látogatott bérleti hangversenyeken (pl. a Händel, Bach oratórium-, és a Haydn, Bartók vonósnégyes-bérletsorozatok előadásain). Ezért megismertette a Schubert-dalirodalommal, s gond nélkül elérte, hogy Mária pillanatok alatt és nagy kedvvel memorizálja a Schubert-dalkötetekben megzenésített klasszikus német költemények szövegeit. (Azóta is, ha alkalomadtán elbizonytalanodik a névelőkben és a ragozásban, könnyűszerrel visszakeres egy megfelelő verssort az emlékezetéből.) 
A mondhatni „von Haus aus” két idegen nyelvtudás mellé még egy nagyon alapos angol nyelvtudást is elsajátított Vágó György tanár úrnak köszönhetően, aki csodálatos angol tanára volt az akkori nevén Budapesti I. ker. Állami Szilágyi Erzsébet Gyakorló Leánygimnáziumban. A „Szilágyi” (ahová 1957-1961 között járt), jó iskola volt, híres zenei múlttal, kórussal, remek tanárokkal. Az első éves gimnazista egyik nagy élménye volt a diákok által előadott Mozart: Bastien és Bastienne operaelőadás (1958. április 26-án), melynek az említett Vágó tanár úr volt a karmestere és spiritus rectora (erről kritika is megjelent a Muzsika 1958. júliusi számában). Mária rögtön tagja lett az akkor már nagyon idős Sztojanovits Adrienne vezette több mint száz tagú énekkarnak, s így még alkalma volt Adi néni keze alatt énekelni számos remek kórusművet, közöttük Kodály Pünkösdölőjét, melyet a szerző 1929-ben Sztojanovits Adrienne-nek és kórusának ajánlott. Sorsszerűnek mondható, hogy a Pünkösdölő ősbemutatójának (1929. április 14.) hetében (ugyanazon hó 20-án) született az a ragyogó tehetségű karnagy, Katanics Mária, akit a jó szemű Bálint Béla igazgató úr egy zeneakadémiai vezénylése során szemelt ki a legendás Adi néni utódjául. Mária 3. osztálytól e fiatal és sugárzóan magával ragadó tanárnőtől tanulhatott, aki végtelen szeretettel és hozzáértéssel irányította a hatalmas kórust, biztos és megalapozott elképzeléssel a megtanulandó művekről, sok figyelmet szánva a finom, tiszta éneklésre, és eszményi technikai magaslatokba emelte a kórus hangzását. Az 1959 novemberében (Kodály Zoltán és Bárdos Lajos jelenlétében) megrendezésre került nagyszabású Erzsébet-napi ünnepély után a 150 tagú kórusból kiválasztott 30 tehetséges lánnyal (köztük Eckhardt Máriával) megalapította a „Kamará”-t, mely később a Szilágyi Erzsébet nőikarrá fejlődött. 
E pezsdítő zenei légkörben a 16 éves Mária sorsdöntő elhatározásra jutott: eldöntötte, hogy az egyetemi angol szak helyett a Zeneakadémiára jelentkezik karvezetés szakra. A felvételire való felkészülésben számíthatott énektanárnője segítségére, elkezdte az összhangzattan elsajátítását és folytatta a zongoratanulást. Utolsó gimnáziumi évének Erzsébet-napi ünnepélyén ő vezényelte a nagykórust és a kamarát is, megosztva évfolyamtársával, Vogel Máriával (helyettesítve az akkor épp szülés előtt álló tanárnőt). Gimnáziumi éveinek megkoronázásaként – az 1960/61. tanév igazgatói beszámolójában leírtak szerint – „kitűnő tanuló érdemérem”-ben részesült, majd (a komoly felvételi követelményeknek eleget téve) felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár-és karvezető tanszakára.
A Liszt Ferenc által 1875-ben alapított Zeneakadémia 1907-ben felépült és átadott patinás szecessziós épületében 1961 őszétől öt éven át kiváló mesterektől sajátította el a karvezetés fortélyait, és vált sokoldalúan képzett zenésszé. Tanárai: Vásárhelyi Zoltán (tanszékvezető, karvezetés gyakorlat), Párkai István (a későbbi férje, karvezetés gyakorlat és zongorakísérő), Hegyi Erzsébet (szolfézs), Ujfalussy József (összhangzattan, formatan, esztétika), Kroó György (korabarokk szerzők, Monteverdi, Schütz), Bartha Dénes (Haydn, Wagner), Szőllősy András (transzponálás), Gárdonyi Zoltán (ellenponttan, hangszerismeret, szolfézsmódszertan). Zenetudományi órákat is látogatott vendéghallgatóként, pl.: Bárdos Lajos analítikus óráit, és néhány Szabolcsi Bence-előadást. 1963-ban alapító tagja lett a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak (melyben az 1980-as évek közepéig énekelt), és 3. évben párhuzamosan a főiskolával elkezdett tanítani a XVI. kerületi Zalka Máté Gimnáziumban. 1966-ban kitüntetéses diplomával végzett. Ebben az évben életre szóló szövetséget kötött Párkai Istvánnal, házasságukból egy leány született (1967 novemberében), Párkai Krisztina, fuvolaművész, a MÁV Zenekar vezető fuvolistája (maga a zenekar kétszer is megválasztotta az év zenekari szólista művészének), 5 gyermek édesanyja. 
Mária számára többnyire az élet hozta a sorsszerű eseményeket és meghatározó embereket, akik a megfelelő pillanatban megbízták a képességeihez leginkább testhez álló feladatokkal, kihívásokkal. 1966 kora őszén az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, Vécsey Jenő váratlanul meghalt. Utóda, Kecskeméti István zenetörténész a saját addigi helyére keresett munkatársat, s Máriát kérte fel. Az alig 24 éves, friss diplomás karnagy, akinek ezidáig a tanítás és a muzsikálás jelentette álmainak beteljesedését, – filológiai érdeklődéssel, és 3 idegennyelv birtokában –, kis hezitálás után elfogadta az állást: 1966 és 1973 között az OSzK Zeneműtárának könyvtárosa és tudományos munkatársa volt. A gyűjtemény anyaga igazi kincsesbánya, az itt végzett munkák indították el a kutatói pályán. A gyakorlati muzsikálást azonban nem adta fel. 1970-ben megalapította, és ötvenkét évig vezette az OSzK Énekkarát. Gimnáziumi tanári pályafutásának még egy 4 évig tartó periódusa következett 1969 ősze és 1974 tavasza között, amikor – könyvtári és kórusmunkája mellett – a Vörösmarty Gimnáziumban óraadó énektanárként és kórusvezetőként is működött. Az iskola énekkarával 1973-ban „Éneklő Ifjúság” nagydíjat nyertek. Az MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályára 1973-ban Legánÿ Dezső, a magyar Liszt-kutatás doyenje hívta meg, ahol tudományos munkatársként, majd 3 éven át csoportvezetőként dolgozott. E munka mellett 1984-ben Ujfalussy József, a Zenetudományi Intézet igazgatója és a Zeneakadémia akkori rektora a Régi Zeneakadémia rekonstrukciója során kialakítható Liszt Ferenc Emlékmúzeum előkészítésével bízta meg, amelyet Kárpáti János könyvtárigazgatóval végeztek el. Mária kérésére az intézmény egyben kutatóközpont is lett, igényes kutatókönyvtárral. Az 1986. őszi megnyitástól 2009 végéig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (2007-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontjának alapító igazgatója, majd 2013-ban történt nyugalomba vonulásáig tudományos igazgatója volt. 
Jelenleg a Liszt Ferenc Társaság társelnökeként tevékenykedik, szerkeszti a társaság „Liszt magyar szemmel / The Hungarian View of Liszt” című kétnyelvű folyóiratát, amely tájékoztat a fontosabb bel- és külföldi Liszt-eseményekről, jubileumokról, de megjelennek benne zenetörténeti-zenetudományi írások is. Emellett a müncheni Henle kiadó Liszt zongoraműveit megjelentető Urtext-köteteit rendszeresen ő látja el a legfrissebb tudományos kutatások eredményeit is magába foglaló előszóval, és a mai napig aktívan segíti a Liszt kutatást.

Életrajzi adatok
Budapest, 1943. szeptember 26.

Tanulmányok
1949–1957: Németvölgyi úti Általános Iskola, Budapest
1957–1961: Állami Szilágyi Erzsébet Gyakorló Leánygimnázium (ma: Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest, I. kerület)
1961–1966: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem), középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszak

Munkahelyek
1963–66: Zalka Máté Gimnázium (Rákosszentmihály, Bp. 16. kerület) énektanár, kórusvezető, (párhuzamosan a főiskolai tanulmányokkal)
1966–1973: Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, könyvtáros, tudományos munkatárs
1969–1974: Vörösmarty Mihály Gimnázium (Budapest), óraadó énektanár és kórusvezető (részben GYES mellett)
1973–1986: Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztály, tudományos munkatárs
1983–1986: Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztály, csoportvezető
1984–1986: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, előkészítés
1986–2009: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont alapító igazgató
2009–2013: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos főtanácsadó
2013–: Fáradhatatlanul segíti a Liszt-kutatást, kutat, szerkeszt, lektorál, tudományszervező
A Liszt Ferenc Társaság által kiadott Liszt magyar szemmel / The Hungarian View of Liszt című negyedévenként megjelenő kétnyelvű folyóirat felelős szerkesztője és gondozója szerkesztőtársával, Rozsnyai Judittal. http://www.lisztsociety.hu/liszt-magyar-szemmel.htm
 

Művészeti szervezeti tagság
1970–2022: Országos Széchényi Könyvtár Énekkara alapítója, vezetője (Az OSZK örökös tagja)
1973–: Magyar Liszt Ferenc Társaság tagja, majd vezetőségi tag, majd társelnök
1993–2013: Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság vezetőségi tagja, miután nyugállományba vonult, lemondott a vezetőségi tagságról, de tag maradt
1995–: (az akkor megalapult) Liszt Ferenc Emlékmúzeum Franz Schubert körének ügyvezető elnöke
2007–2015: International Grieg Society vezetőségi tagja
Magyar Kodály Társaság tagja
Bárdos Lajos Társaság tagja
Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) tagja
A Magyar Zene folyóiratszerkesztőbizottsági tagja
BTK-ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály Liszt-kutatócsoport tanácsadó testületi tagja 
Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Bizottságának tagja volt
Deutsche Liszt Gesellschaft vezetőségi tagja
American Liszt Society tiszteletbeli tagja
British Liszt Society tiszteletbeli tagja
2023–: Magyar Művészeti Akadémia, levelező tag

Díjai, elismerései
American Liszt Society „Award of Excellence” díja (1985)
Erkel Ferenc-díj (1987)
Ipolyi Arnold-díj (1999)
Szabolcsi Bence-díj (2004)
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának Alkotói Nagydíja (2004)
Széchenyi-díj (2018)

Válogatás műveiből

Könyvek
1983 Franz Liszt und sein Kreis in Briefen und Dokumenten aus den Beständen des Burgenländischen Landesmuseums. (Társszerző: Cornelia Knotik.) Eisenstadt: Burgenländisches Landesmuseum, [1983]. 160 p. [Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 66.]
1986 Liszt Ferenc hagyatéka a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, 1.: Könyvek. / Franz Liszt's estate at the Budapest Academy of Music, 1.: Books. Prahács Margit hátrahagyott munkájának felhasználásával összeállította és közreadja Eckhardt Mária. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1986. 213 p. [In: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tudományos közleményei 1. 0237-5729]
1986 Franz Liszt's music manuscripts in the National Széchényi Library, Budapest. Bp.: Akadémiai Kiadó, cop. 1986. 252 p [Sorozat: Studies in Central and Eastern European Music 2., ISSN 0237-9996] (Kalóz reprint: New York: Pendragon, 2008.)
1989 Liszt Ferenc válogatott levelei, ifjúság, virtuóz évek, Weimar (1824-1861)., Válogatta, fordította és jegyzetekkel ellátta Eckhardt Mária. Bp.: Zeneműkiadó, cop. 1989. 302 p.
1993 Liszt Ferenc hagyatéka a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán II. Zeneművek. / Franz Liszt's estate at the Budapest Academy of Music II. Music. Összeállították a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársai. Szerkesztette: Eckhardt Mária. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1993. 682 p. [In: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tudományos közleményei 3. ISSN 0237-5729]
1999 Franz Liszts Weimarer Bibliothek. (Társszerző: Evelyn Liepsch) Laaber: Laaber-Verlag, cop. 1999. 132 p. [Weimarer Liszt-Studien 2.]
2000 Das Album der Prinzessin Marie von Sayn-Wittgenstein. Közr: Stiftung Weimarer Klassik Goethe- und Schiller-Archiv. Berlin: Kulturstiftung der Länder, 2000. 48 p. [Patrimonia 179. ISSN 0941-7036A.]
2011 Génie oblige! A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincsei / Treasures from the Budapest Liszt Ferenc Memorial Museum. Szerk. Eckhardt Mária, társszerzők: Batta András, Domokos Zsuzsanna, Kaczmarczyk Adrienne, Watzatka Ágnes. Bp.: Helikon Kiadó, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, cop. 2011. 277 p.
2011 Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma és a Zeneakadémia / Franz Liszt’s oratorio Christus and the Budapest Academy of Music. A „Hirtengesang an der Krippe” négykezes zongoraverziójának fakszimiléjével. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Helikon, 2011. 101 p.

Kiállítás katalógusok
1986 Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Katalógus. Összeállította: Eckhardt Mária. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, cop. 1986. 83 p. 
Angol nyelven:
1986 Liszt Ferenc Memorial Museum, Liszt Ferenc Academy of Music, Budapest. Catalogue. Comp. and ed. by Mária Eckhardt. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, cop. 1986. 84 p. (2nd rev. ed. 1996.)
1988 Liszt Ferenc - karikatúrák. Kiállítás a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban 1988. március 14-től. [Katalógus.] / Ferenc Liszt - Caricatures. Exhibition in the Liszt Ferenc Memorial Museum from 14 March 1988. [Catalogue.] A kiállítást Eckhardt. Mária rendezte a múzeum munkatársainak közreműködésével. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, 1988. 13 p.
1995 Chopin and Liszt. Exhibition Catalogue. (Társszerző: Hanna Wróblewska-Straus) An exhibition organized in cooperation with the Franz Liszt Memorial Museum in Budapest. Warszawa: Fryderyk Chopin Society, 1995. 143 p., [8] t. 
Lengyel nyelven:
1995 Chopin i Liszt. (Társszerző: Hanna Wróblewska-Straus) Wystawa zorganizowanaprzy wspólpracy z Muzeum Pamieci Franciszka Liszta w Budapest [Katalog]. Warszawa: Towarzystwo im. Fryderyka Chopina, 1995. 146 p., [8] t.
1997 Chopin & Liszt. A varsói Chopin Társaság és a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum kiállítása. Bp.: Liszt Ferenc Emlékmúzeum, 1997.
2000 Liszt 125 éves Zeneakadémiája, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum kiállítása a Régi Zeneakadémián (Budapest VI. Vörösmarty utca 35.) 2000. augusztus 23 - 2001. július 31., Katalógus. / Liszt's 125-year-old Academy of Musicat the Old Academy of Music (Budapest VI. Vörösmarty utca 35) 23 August 2000 - 31 July 2001., Catalogue. Szerkesztette: Eckhardt Mária, a kiállítás rendezője / Edited by Mária Eckhardt, organizer of the exhibition. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2000. 60 p.
2001 Liszt Ferenc a magyar zene útján. In: "Symphonia Hungarorum" Magyarország zenekultúrájának ezer éve. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2001. március 30 - október 29. (A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Kárpáti János.) Bp.: Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Történeti Múzeum, Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, 2001. 241 p.  pp. 127-138, p. 232.
2002 „Beethoven's Wort den Jüngern recht zu deuten". Liszt und Beethoven. Katalog. (Hrsg. mit Jochen Golz, Michael Ladenburger, Evelyn Liepsch. Redaktion: Evelyn Liepsch.) Weimar: Stiftung Weimarer Klassik - Beethoven-Haus Bonn - Liszt Ferenc Gedenkmuseum Budapest, 2002.
2003 Liszt és Beethoven. Kiállítási katalógus. Stiftung Weimarer Klassik, Beethoven-Haus Bonn, Liszt Ferenc Emlékmúzeum Budapest. (Társszerzők és közreadók: Golz, Jochen, Ladenburger, Michael, Lipsch, Evelyn.) Szerk. Evelyn Liepsch, ford. Mészáros Erzsébet. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, 2003. 142 p.  (A kiállítás állomásai: 2002. június 15- augusztus 30.: Weimar, Goethe-Schiller Archivum; 2002. szeptember 15- 2003. február 19.: Bonn, Beethoven-ház; 2003. március 7- május 31.: Budapest, Liszt Ferenc Emlékmúzeum)
2008 Liszt Ferenc Memorial Museum, Liszt Ferenc Academy of Music, Budapest. Catalogue of the Permanent Exhibition. Bp.: Liszt Ferenc Academy of Music, Liszt Ferenc Memorial Museum and Research Centre, 2008.
2011 Liszt Ferenc Gedenkmuseum, Liszt Ferenc Musikakademie, Budapest. Katalog der ständigen Ausstellung. Bp.: Liszt Ferenc Musikakademie, 2011.
2011 Magyar és európai: Liszt Ferenc 1811-1886. Írta és szerkesztette Eckhardt Mária, munkatárs Török Miklós. Plakátkiállítás nyomtatott sokszorosítása tokban. Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2010. (Utánnyomás: 2011)
(Angol nyelvű változatban is: Hungarian and European: Franz Liszt 1811-1886. Text and ed. by Maria Eckhardt. Bp.: Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, 2011. [10], 31, [2] p.)
Füzetes kiadványként is, magyar és angol verzióban. (Bp.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2012.
2012 Liszt Ferenc Emlékmúzeum: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapest. Az állandó kiállítás katalógusa. Összeáll. és közr. Eckhardt Mária. Bp.: Liszt Múzeum Alapítvány, 2012. 95 p. (Angol és német nyelven is, lásd korábban.)
2012 Liszt és a társművészetek. Emlékkiállítás Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása a Zenetörténeti Múzeumban: 2011. október 1 - 2012. augusztus 26. / Liszt and the arts: memorial exhibition on the 200th anniversary of Ferenc Liszt's birth : organised by the Museum of Music History of the Institute for Musicology of the HAS, the Liszt Academy of Music, the National 2012 Széchényi Library and the Hungarian National Gallery in the Museum of Music History : 1 October 2011 - 26 August 2012. Társszerzők: Baranyi Anna, Gombos László, Kaczmarczyk Adrienne, Kovács Imre.) Bp.: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Timp Kiadó Kft., 2012. 115 p. 
 

[Összeállította: Csabai Adrien, 2024]