logo
logo
Jánossy György profilképe

Jánossy György

Ybl Miklós-díjas építész
Budapest, 1923. április 15. – Budapest, 1998. szeptember 5.
Az MMA posztumusz tiszteleti tagja (2011–)
Építőművészeti Tagozat
Jánossy György életrajza

JÁNOSSY GYÖRGY ÉLETRAJZI ADATAI

Budapest, 1923. április 15. – Budapest, 1998. szeptember 5.

Tanulmányok

1941–1947: BME Építészmérnöki Kar

1953–1954: MÉSZ Mesteriskola

Munkahelyek

1944: BME újkori Építészeti Tanszék, tanársegéd

1946: Várhelyi György építészirodája, Stockholm

1946–1947: Ole Falkentorp építészirodája, Koppenhága

1947: BME Rajzi Tanszék, tanársegéd

1948: Építéstudományi Intézet (ÉTI), tervező

1949: Magasépítő Tervező Intézet (MATI), tervező

1949–1963: Középülettervező Intézet (KÖZTI), tervező

1963–1966: Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI), osztályvezető

1966–1985: Középülettervező Intézet (KÖZTI), tervező, majd műteremvezető

Oktatói tevékenység

1962–: Magyar Iparművészeti Főiskola Építészeti Tanszék és Szilikátipari Tanszék, külsős előadó

1970–1988: MÉSZ Mesteriskola, mestertanár

Művészeti szervezeti tagság

1992–1998: a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja

2011–: a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja

________________________________________

JÁNOSSY GYÖRGY ÉLETRAJZA GÖTZ ESZTER ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Jánossy György 1923. április 15-én született Budapesten. Apja dr. Jánossy István klasszika-filológus volt, tőle kapta széleskörű műveltségét. 1941-ben érettségizett a fasori Evangélikus Gimnáziumban, és még ebben az évben felvételt nyert a budapesti József Nádor Műegyetem építészmérnök karára. 1944-ben az újkori építészeti tanszéken dr. Friedrich Lóránt mellett tanársegéd volt. 1944-ben diáktársaival együtt Németországba vitték. Innen Dániába kerültek, ahol Jánossy képek festésével és eladásával biztosította megélhetését, kiállításokat mutatott be több svéd és dán városban. A Svenska Institut tanulmányútra vitte Svédországba, ahol hosszabb időt töltött el, képeket készített megrendelésre, valamint Várhelyi György építész munkatársaként pályázati terveken dolgozott. Koppenhágába visszatérve Ole Falkentorp építész irodájában volt munkatárs. 1947-ben több társával együtt visszatért Magyarországra és befejezte egyetemi tanulmányait. Eközben a Rajzi Tanszéken Bardon Alfréd tanársegédje volt.

1948-ban Janáky István hívására az Építéstudományi Intézet munkatársa lett, majd annak átszervezése után a Magasépítési Tervező Intézet (MATI) középülettervező részlegébe került. Janáky munkatársaként tervezte a hódmezővásárhelyi Petőfi Kultúrházat 1948-ban, melynek csak az első üteme, a művelődési ház valósult meg. Még ugyanabban az évben részt vett a Műegyetem Stoczek utcai épületének, a Népstadion vázlattervének és a Szent László kórház pályatervének tervezésében is.

1949 októberében a MATI Középülettervező Iroda (KÖZTI) néven önálló tervezővállalattá alakult át, Jánossy itt továbbra is Janáky műtermében dolgozott, ahol részt vett a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. Az egyetemi kollégium épületét már önállóan tervezte. 1953–1954 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját, mestere Weiner Tibor volt. 1955-ben tervezte a gödöllői víztornyot, mely az ötvenes évek szocreál magyar építészetének egyik csúcsteljesítménye. 1957 után a hazai építészet felívelése változatos munkákat hozott Jánossynak. E periódus termése a Római parti Sport csónakház, illetve ugyanitt a Lido szálló és csónakház, a salgótarjáni Karancs szálló és Jánossy legismertebb műve, a budai Várban a Tóth Árpád sétányon épült lakóház.

1962-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán építészeti és formatani előadásokat tartott. 1963-ban átmenetileg elhagyta a KÖZTI-t és 1966-ig a Budapesti Városépítési Tervező Intézetben (BUVÁTI) dolgozott. Ebben az időben készült el a kazincbarcikai kórház és a budapesti Gyorskocsi utca 22–24. sz. alatti lakóház. 1966-ban visszatért a KÖZTI-be, ahol a vári iroda csoportvezetőjeként dolgozott 1983-as nyugdíjba vonulásáig. 1970-től 1988-ig mesterként működött a Fiatal Építészek Körében, majd a MÉSZ Mesteriskolájában. E periódus kiemelkedő alkotása a budapesti Szentháromság téri diplomataház. A KÖZTI-ben végzett munkásságának utolsó állomása az ELTE TTK lágymányosi tömbjének meghívásos pályázati terve, melynek alapján az épület megvalósult. A nyolcvanas években Meggyesi Tamással Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein dolgozott. Nyugdíjazása után már csak oktatói tevékenységet folytatott. 1998. szeptember 5-én Budapesten hunyt el.

[Készült: 2017]

Művek

Tervek, tervpályázatok

1948 Szent László kórház (munkatárs: Farkasdy Zoltán, Éber György)

1949 Sztálin téri (ma: Erzsébet téri) irodaház, I. díj

1950 Moszkvai kiállítási pavilon, III. díj

1951 Csepeli kultúrpalota (munkatárs: Kékesi László), megvétel

1953 Népstadion-vázlatterv (id. Janáky István és Rimanóczy Gyula munkatársaként)

1953 Miskolci irodaház (munkatárs: Kékesi László), III. díj

1952 Császár uszoda bővítése (munkatárs: Czebe István)

1953 Lakóházak az Árpád fejedelem útjára

1953 Blaha Lujza téri metróállomás (munkatárs: Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos)

1953 Ajka városközpont, I. díj

1954 Szigetszentmiklós, víztorony, I. díj

1954 Győri víztorony, megvétel

1955 Budapest, XIII. rendelőintézet (munkatárs: Farkasdy Zoltán), II. díj

1956 Előregyártott panelház (munkatárs: Zajovics Jenő, Réfi Imre, Tóth József)

1957 Kazincbarcikai kórház tanulmányterve

1957 Ankara (Törökország), Ishane Szálló tanulmányterve (munkatársak: Janáky István, Mináry Olga, Zalaváry Lajos)

1957 Óbudai városrendezés (Janáky Istvánnal), megvétel

1959–1961 Salgótarján városközpont beépítési terve

1961 Kórházi műtőrészleg (munkatársak: Hrecska József, Halmágyi Károly, Simon Ferenc, Pálfi Pál), megvétel

1963 250 ágyas idegkórház (munkatársak: Hrecska József, Simon Gábor, Vély Róbert,Szőke Gábor, Pernye Edit), III. díj

1963 240 férőhelyes csecsemőotthon (munkatársak: Hrecska József, Vély Róbert, Simon Gábor, Szőke Gábor), II. díj

1965 Nemzeti Színház terve

1965 Tömbösített 60 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelyes óvoda két változatban, I. és II. díj

1965 400 férőhelyes egészségügyi gyermekotthon (munkatársak: Bálint Jenő, Biczó Tamás, Hrecska József, Hackl Tibor, Szőke Lajos, Vély Róbert), megvétel

1965 Országos Testnevelési és Sport-egészségügyi Intézet új épülete, megvétel

1967 Eger, Megyei Múzeum tanulmányterve

1967 Budapest, Császár uszoda bővítése fedett uszodával

1968 Balassagyarmat, kórházbővítés tanulmányterve

1968 Előregyártott többszintes vázszerkezet (munkatárs: Szajka László), V díj

1968–1970 Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum tanulmányterve (munkatársak: Kobza László, Laczkovics László, Gereben Gábor)

1969 Bécs UNIDO-IAEA központ (munkatársak: Kékesi László, Lichtenberger Endre, Szentirmay Sándor, Perényi György, Román János)

1970 Területi vezető kórház, III. díj

1971 Székesfehérvár. Arany János utca 7. lakóház

1971 Budapest, I. Szent György tér rendezési terve külügyminisztériummal (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Laczkovics László, Román János)

1972 Eger, 400 ágyas kórház (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Panthó Gergely), II. díj

1974 Budapest, I. Szent György tér rendezési terve koncertházzal, tanulmányterv

1974 Budavári Palota, Hunyadi-udvar rendezése, tanulmányterv (munkatárs: Kiss György, Thurszky Béla)

1974 Budapest, 1000 ágyas HM kórház terve három változatban (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Hegedűs Péter, Panthó Gergely)

1974 Lágymányosi új egyetemi városrész (munkatársak: Makkai Géza, Mányi István, Hegedűs Péter, Jánossy Péter, Pantó Gergely), díjazott

1976 Békéscsaba városközpont tanulmányterve (munkatárs: Hegedűs Péter)

1986 Esztergom városrehabilitációs tanulmánya (Meggyesi Tamás munkatársaként)

Megépült épületek

1948–1949 Hódmezővásárhely. Petőfi Kultúrház. Művelődési háza. (id. Janáky István munkatársaként)

1949–1959 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos munkatársaként)

1950–1951 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumi épületei

1955–1959 Gödöllői Agrártudományi Egyetem víztornya (munkatárs: Czebe István)

1958–1959 Budapest, Római part, Sport-csónakház

1959–1962 Budapest, Római part. Lido Szálló és Csónakház (munkatárs: Walkó Zoltán)

1959–1963 Salgótarján városközpont, Karancs szálló (munkatárs: Hrecska József).

1961–1963 Budapest, I. Tóth Árpád sétány 27. lakóház (munkatárs: Hrecska József)

1957–1969 Kazincbarcika 450 ágyas kórház és rendelőintézet (munkatárs: Hrecska József)

1958 Salgótarjáni stadion öltöző épülete (munkatárs Czebe István)

1964–1967 Karcag, 450 ágyas kórház (a kazincbarcikai kórház tervéből adaptálta: Városy Péter)

1965 Pesterzsébet, felszabadítási emlékmű építészeti része (szobrász: Vilt Tibor)

1966–1968 Budapest, II. Gyorskocsi utca 22-24. lakóház, földszintjén üzlettel (munkatárs: Hrecska József)

1967 Salgótarján, felszabadulási emlékmű (szobrász: Somogyi József)

1967–1968 Budapest, XIII. Váci út 174. KÖJÁL laboratórium (munkatársak: Bálint Jenő, Hrecska József)

1965–1968 Budapest, XIII. Váci út – Bessenyei utca lakóépületek (munkatárs: Bálint Jenő)

1967–1968 Szekszárd, csecsemőotthonok (munkatárs: Händel Judit)

1969 Balassagyarmat, Kórház kazánháza (munkatárs: Laczkovics László)

1969 Karancsberény, partizán emlékmű (szobrász: Vígh Tamás)

1968–1969 Balassagyarmat, 200 fős csecsemőotthon (munkatárs: Händel Judit)

1972–1973 Eger, Grónai utcai lakóépületek (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Román János)

1971–1981 Budapest, I. Szentháromság tér 7–8. diplomata lakóház (munkatárs: Laczkovics László)

1975 Pécs, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)

1975 Tiszafüred, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)

1980 Szeghalom, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)

1984–1988 ELTE TTK lágymányosi tömb (munkatárs: Mányi István)

Egyéni kiállítások

A budai vár. Jánossy György és Reimholz Péter kiállítása, Budapest, FUGA Építészeti Központ, 2012

Jánossy György emlékkiállítása, Budapest, HAP Galéria, 2012