JÁNOSSY GYÖRGY ÉLETRAJZI ADATAI
Budapest, 1923. április 15. – Budapest, 1998. szeptember 5.
Tanulmányok
1941–1947: BME Építészmérnöki Kar
1953–1954: MÉSZ Mesteriskola
Munkahelyek
1944: BME újkori Építészeti Tanszék, tanársegéd
1946: Várhelyi György építészirodája, Stockholm
1946–1947: Ole Falkentorp építészirodája, Koppenhága
1947: BME Rajzi Tanszék, tanársegéd
1948: Építéstudományi Intézet (ÉTI), tervező
1949: Magasépítő Tervező Intézet (MATI), tervező
1949–1963: Középülettervező Intézet (KÖZTI), tervező
1963–1966: Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI), osztályvezető
1966–1985: Középülettervező Intézet (KÖZTI), tervező, majd műteremvezető
Oktatói tevékenység
1962–: Magyar Iparművészeti Főiskola Építészeti Tanszék és Szilikátipari Tanszék, külsős előadó
1970–1988: MÉSZ Mesteriskola, mestertanár
Művészeti szervezeti tagság
1992–1998: a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja
2011–: a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja
________________________________________
JÁNOSSY GYÖRGY ÉLETRAJZA GÖTZ ESZTER ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN
Jánossy György 1923. április 15-én született Budapesten. Apja dr. Jánossy István klasszika-filológus volt, tőle kapta széleskörű műveltségét. 1941-ben érettségizett a fasori Evangélikus Gimnáziumban, és még ebben az évben felvételt nyert a budapesti József Nádor Műegyetem építészmérnök karára. 1944-ben az újkori építészeti tanszéken dr. Friedrich Lóránt mellett tanársegéd volt. 1944-ben diáktársaival együtt Németországba vitték. Innen Dániába kerültek, ahol Jánossy képek festésével és eladásával biztosította megélhetését, kiállításokat mutatott be több svéd és dán városban. A Svenska Institut tanulmányútra vitte Svédországba, ahol hosszabb időt töltött el, képeket készített megrendelésre, valamint Várhelyi György építész munkatársaként pályázati terveken dolgozott. Koppenhágába visszatérve Ole Falkentorp építész irodájában volt munkatárs. 1947-ben több társával együtt visszatért Magyarországra és befejezte egyetemi tanulmányait. Eközben a Rajzi Tanszéken Bardon Alfréd tanársegédje volt.
1948-ban Janáky István hívására az Építéstudományi Intézet munkatársa lett, majd annak átszervezése után a Magasépítési Tervező Intézet (MATI) középülettervező részlegébe került. Janáky munkatársaként tervezte a hódmezővásárhelyi Petőfi Kultúrházat 1948-ban, melynek csak az első üteme, a művelődési ház valósult meg. Még ugyanabban az évben részt vett a Műegyetem Stoczek utcai épületének, a Népstadion vázlattervének és a Szent László kórház pályatervének tervezésében is.
1949 októberében a MATI Középülettervező Iroda (KÖZTI) néven önálló tervezővállalattá alakult át, Jánossy itt továbbra is Janáky műtermében dolgozott, ahol részt vett a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. Az egyetemi kollégium épületét már önállóan tervezte. 1953–1954 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját, mestere Weiner Tibor volt. 1955-ben tervezte a gödöllői víztornyot, mely az ötvenes évek szocreál magyar építészetének egyik csúcsteljesítménye. 1957 után a hazai építészet felívelése változatos munkákat hozott Jánossynak. E periódus termése a Római parti Sport csónakház, illetve ugyanitt a Lido szálló és csónakház, a salgótarjáni Karancs szálló és Jánossy legismertebb műve, a budai Várban a Tóth Árpád sétányon épült lakóház.
1962-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán építészeti és formatani előadásokat tartott. 1963-ban átmenetileg elhagyta a KÖZTI-t és 1966-ig a Budapesti Városépítési Tervező Intézetben (BUVÁTI) dolgozott. Ebben az időben készült el a kazincbarcikai kórház és a budapesti Gyorskocsi utca 22–24. sz. alatti lakóház. 1966-ban visszatért a KÖZTI-be, ahol a vári iroda csoportvezetőjeként dolgozott 1983-as nyugdíjba vonulásáig. 1970-től 1988-ig mesterként működött a Fiatal Építészek Körében, majd a MÉSZ Mesteriskolájában. E periódus kiemelkedő alkotása a budapesti Szentháromság téri diplomataház. A KÖZTI-ben végzett munkásságának utolsó állomása az ELTE TTK lágymányosi tömbjének meghívásos pályázati terve, melynek alapján az épület megvalósult. A nyolcvanas években Meggyesi Tamással Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein dolgozott. Nyugdíjazása után már csak oktatói tevékenységet folytatott. 1998. szeptember 5-én Budapesten hunyt el.
[Készült: 2017]
Művek
Tervek, tervpályázatok
1948 Szent László kórház (munkatárs: Farkasdy Zoltán, Éber György)
1949 Sztálin téri (ma: Erzsébet téri) irodaház, I. díj
1950 Moszkvai kiállítási pavilon, III. díj
1951 Csepeli kultúrpalota (munkatárs: Kékesi László), megvétel
1953 Népstadion-vázlatterv (id. Janáky István és Rimanóczy Gyula munkatársaként)
1953 Miskolci irodaház (munkatárs: Kékesi László), III. díj
1952 Császár uszoda bővítése (munkatárs: Czebe István)
1953 Lakóházak az Árpád fejedelem útjára
1953 Blaha Lujza téri metróállomás (munkatárs: Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos)
1953 Ajka városközpont, I. díj
1954 Szigetszentmiklós, víztorony, I. díj
1954 Győri víztorony, megvétel
1955 Budapest, XIII. rendelőintézet (munkatárs: Farkasdy Zoltán), II. díj
1956 Előregyártott panelház (munkatárs: Zajovics Jenő, Réfi Imre, Tóth József)
1957 Kazincbarcikai kórház tanulmányterve
1957 Ankara (Törökország), Ishane Szálló tanulmányterve (munkatársak: Janáky István, Mináry Olga, Zalaváry Lajos)
1957 Óbudai városrendezés (Janáky Istvánnal), megvétel
1959–1961 Salgótarján városközpont beépítési terve
1961 Kórházi műtőrészleg (munkatársak: Hrecska József, Halmágyi Károly, Simon Ferenc, Pálfi Pál), megvétel
1963 250 ágyas idegkórház (munkatársak: Hrecska József, Simon Gábor, Vély Róbert,Szőke Gábor, Pernye Edit), III. díj
1963 240 férőhelyes csecsemőotthon (munkatársak: Hrecska József, Vély Róbert, Simon Gábor, Szőke Gábor), II. díj
1965 Nemzeti Színház terve
1965 Tömbösített 60 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelyes óvoda két változatban, I. és II. díj
1965 400 férőhelyes egészségügyi gyermekotthon (munkatársak: Bálint Jenő, Biczó Tamás, Hrecska József, Hackl Tibor, Szőke Lajos, Vély Róbert), megvétel
1965 Országos Testnevelési és Sport-egészségügyi Intézet új épülete, megvétel
1967 Eger, Megyei Múzeum tanulmányterve
1967 Budapest, Császár uszoda bővítése fedett uszodával
1968 Balassagyarmat, kórházbővítés tanulmányterve
1968 Előregyártott többszintes vázszerkezet (munkatárs: Szajka László), V díj
1968–1970 Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum tanulmányterve (munkatársak: Kobza László, Laczkovics László, Gereben Gábor)
1969 Bécs UNIDO-IAEA központ (munkatársak: Kékesi László, Lichtenberger Endre, Szentirmay Sándor, Perényi György, Román János)
1970 Területi vezető kórház, III. díj
1971 Székesfehérvár. Arany János utca 7. lakóház
1971 Budapest, I. Szent György tér rendezési terve külügyminisztériummal (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Laczkovics László, Román János)
1972 Eger, 400 ágyas kórház (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Panthó Gergely), II. díj
1974 Budapest, I. Szent György tér rendezési terve koncertházzal, tanulmányterv
1974 Budavári Palota, Hunyadi-udvar rendezése, tanulmányterv (munkatárs: Kiss György, Thurszky Béla)
1974 Budapest, 1000 ágyas HM kórház terve három változatban (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Hegedűs Péter, Panthó Gergely)
1974 Lágymányosi új egyetemi városrész (munkatársak: Makkai Géza, Mányi István, Hegedűs Péter, Jánossy Péter, Pantó Gergely), díjazott
1976 Békéscsaba városközpont tanulmányterve (munkatárs: Hegedűs Péter)
1986 Esztergom városrehabilitációs tanulmánya (Meggyesi Tamás munkatársaként)
Megépült épületek
1948–1949 Hódmezővásárhely. Petőfi Kultúrház. Művelődési háza. (id. Janáky István munkatársaként)
1949–1959 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos munkatársaként)
1950–1951 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumi épületei
1955–1959 Gödöllői Agrártudományi Egyetem víztornya (munkatárs: Czebe István)
1958–1959 Budapest, Római part, Sport-csónakház
1959–1962 Budapest, Római part. Lido Szálló és Csónakház (munkatárs: Walkó Zoltán)
1959–1963 Salgótarján városközpont, Karancs szálló (munkatárs: Hrecska József).
1961–1963 Budapest, I. Tóth Árpád sétány 27. lakóház (munkatárs: Hrecska József)
1957–1969 Kazincbarcika 450 ágyas kórház és rendelőintézet (munkatárs: Hrecska József)
1958 Salgótarjáni stadion öltöző épülete (munkatárs Czebe István)
1964–1967 Karcag, 450 ágyas kórház (a kazincbarcikai kórház tervéből adaptálta: Városy Péter)
1965 Pesterzsébet, felszabadítási emlékmű építészeti része (szobrász: Vilt Tibor)
1966–1968 Budapest, II. Gyorskocsi utca 22-24. lakóház, földszintjén üzlettel (munkatárs: Hrecska József)
1967 Salgótarján, felszabadulási emlékmű (szobrász: Somogyi József)
1967–1968 Budapest, XIII. Váci út 174. KÖJÁL laboratórium (munkatársak: Bálint Jenő, Hrecska József)
1965–1968 Budapest, XIII. Váci út – Bessenyei utca lakóépületek (munkatárs: Bálint Jenő)
1967–1968 Szekszárd, csecsemőotthonok (munkatárs: Händel Judit)
1969 Balassagyarmat, Kórház kazánháza (munkatárs: Laczkovics László)
1969 Karancsberény, partizán emlékmű (szobrász: Vígh Tamás)
1968–1969 Balassagyarmat, 200 fős csecsemőotthon (munkatárs: Händel Judit)
1972–1973 Eger, Grónai utcai lakóépületek (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Román János)
1971–1981 Budapest, I. Szentháromság tér 7–8. diplomata lakóház (munkatárs: Laczkovics László)
1975 Pécs, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)
1975 Tiszafüred, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)
1980 Szeghalom, felszabadulási emlékmű (szobrász: Makrosz Agamemnon)
1984–1988 ELTE TTK lágymányosi tömb (munkatárs: Mányi István)
Egyéni kiállítások
A budai vár. Jánossy György és Reimholz Péter kiállítása, Budapest, FUGA Építészeti Központ, 2012
Jánossy György emlékkiállítása, Budapest, HAP Galéria, 2012
Adatkezelési tájékoztatóSütitájékoztató