Sándor György

Életrajzi adatok

Budapest, 1938. április 4.

Iskolák 

1948–1951: Rákosi Mátyás Gyermekotthon

1952–1954: Gorkij Iskola

1954–1957: I. István Gimnázium

1958–1959: Színház-és Filmművészeti Főiskola

Munkahelyek 

1957–1958: Csiky Gergely Színház (Kaposvár) - öltöztető, segédszínész

1959–1960: Gárdonyi Géza Színház (Eger) - bútoros

1960–1963: Petőfi Színház (Budapest) - segédszínész

1963–1964: Thália Színház (Budapest) - segédszínész

1965–: Szabadúszó előadóművész

Hosszú életrajz

Kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd az orosz nyelvű

Gorkij Iskolában végezte tanulmányait.

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazistaként,

1957-ben Kaposvárra ment, ahol színházi öltöztetőként dolgozott, de kisebb szerepeket is kapott.

1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára Szinetár Miklós osztályába.

Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére, „a szöveg elleni stilizált játékára" hivatkozva küldték el.

A színház világától továbbra sem akart elszakadni, de az alapoktól szerette volna kezdeni a szakmát, emiatt

1959-ben bútorosként kezdett dolgozni az egri Gárdonyi Géza Színházban, ahol felléphetett színdarabokban is.

Innen Szinetár Miklós hívására

1960-ban az akkor alakult Petőfi Musical Színházhoz szerződött,

1963-tól pedig a Thália Színházban volt segédszínész.

1965-ben az Egyetemi Színpadon Emlékszem még nagyanyámra című magánestjével

kezdődött önálló előadóművészi pályája, ennek kibővített változata az első teljesen saját maga által írt műsora,

az Én 1 an(α,β) vagyok. Ennek a jellegzetes gesztikulációval, mimikával kísért és

az „adott kórt átélők életérzését kifejező" előadóestjének kivételes népszerűsége okán hamarosan a

Vidám Színpad szólistája lett és a Mikroszkóp Színpadon is színre lépett.

2005–2012: a Budapesti Kamaraszínház adott otthont műsorainak

1970-es években tanulmányt írt összetéveszthetetlenül egyedi stílusáról Molnár Gál Péter,

Kőszeg Ferenc és Szalay Károly is. Zelk Zoltán szópantomim művésznek nevezte el, a

Humorlexikon szerint „olyan összefüggéseket teremt a szavak között, amelyekkel új tartalmat ad a kifejezéseknek.

Váratlan asszociációkat fedez fel, amelyeket a színész előadásmódjával felerősít."

A több mint ötvenöt éves pályafutása során tucatnyi önálló műsoros estje volt (Lyukasóra,

Boxkesztyű és rózsa, Nézeteltérítés, Egyvégtére két vágta, Hintőpor, Horog, Mágiarakás,

A legvidámabb barokk, Több őrült naplója, A Semmittudás Egyeteme, Válogatott jellemtelenségeim,

Meddig mehetek el?!).

2017 novemberében Örömkönny(v)eim címmel tartotta meg önálló estjét a budapesti Rózsavölgyi Szalonban.

A rádiókabaré, illetve a tévés szereplések növelték népszerűségét: egyik legismertebb ötlete az volt, hogy az

Oktogonon a Burda divatlap szabásmintáját térképnek használva a Majtényi Frigyes utca holléte iránt érdeklődött.

Több könyv is fűződik nevéhez:

1975: a Hogyan lettem humoralista? - együtt jelent meg Alfonsónak az életéről és pályafutásáról írottakkal

Tíz év múlva Nézeteltérítés címen hét szerzői estjét a Magvető Kiadó jelentette meg.

1989: A Mágiarakás (amely válogatás a további önálló szerzői estjeiből és breviáriuma is egyben)

2008: megjelent Hármaskönyve, amelynek harmadik kötete a Kivezetés a szépirodalomból – olcsó vászonkötésű

mókás rémtettek címet kapta.

2013: megjelent a Sándor György 75. – Az életem egy csukott könyv című műve, amelyben életről, halálról,

szeretetről, családról, szerelemről, kereszténységről és zsidóságról szóló gondolatait összegezte,

továbbá egykori és mostani kortársainak, pályatársainak és társművészeinek róla szóló írásait,

tanulmányait is közölte.

Számos egyéb könyvéből csak a legfontosabbak:

1992: a Gaz Mocsolay!

1995: megjelent a Kandi-kamera könyve

1999: kiadták a Kairosz Kiadónál A 20. század idill-kollázsa című kötetét

2000: az Egyhúron c. könyve jelent meg

2017: a 17. Győri Könyvszalon alkotói díját kapta, és Újbuda kerület is díszpolgárává választotta

2018: A sándorgyuri címmel Kocsis Tibor készített róla dokumentumfilmet.

2019: a filmbemutató után az Uránia Nemzeti Filmszínházban ismét színpadra állt, az életművet

összegző önálló szerzői-előadói estjén több mint fél évszázados pályafutásából adott elő részleteket.

Művészeti szervezeti tagság

2023–: Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Munkái

Önálló estek

Én egy an(alfa)béta vagyok

Bokszkesztyű és rózsa

Nézeteltérítés

Egyvégtére két vágta

Lyukasóra

Horog

Hintőpor

Micimackómédia

Mágiarakás

Fakírtermelés

A legvidámabb barokk

Több őrült naplója

A Semmittudás Egyeteme

Válogatott jellemtelenségeim

Meddig mehetek el?!

Könyvek

1975 Hogyan lesz az ember humorista? Inː A modern clown; NPI, Budapest, 1975 (Szkénetéka)

1985 Nézeteltérítés. Magvető, Budapest, 1985

1989 Mágiarakás. Múzsák, Budapest, 1989

1992 A gaz Mocsolay! Publica, Budapest, 1992

1996 Kandi-kamera, avagy Képtelen tárgyak, avagy Festett lőtáblák Magyarországon. Antológia, Lakitelek, 1996

1999 A 20. század idill-kollázsa. Sándor György szóképes albuma. Kairosz, Szentendre, 1999

2007 Nagy Bandó András–Sándor Györgyː Furcsa pár-beszéd. Beszélgetőkönyv. Szamárfül, Orfű, 2007

2008 Bevezetés egy személyes színházba. Arcus, Verőce, 2008

2008 Átvezetés. Egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe. Arcus, Verőce, 2008

2008 Kivezetés a szépirodalomból. Arcus, Vác, 2008

2013 Sándor György 75. Az életem egy csukott könyv. Arcus, Verőce, 2013 + DVD