író
Az irodalomtörténet hagyományosan a második Forrás-nemzedékhez sorolja az 1969-ben, a Forrás-sorozatban novellákkal debütáló Sigmond Istvánt (Árnyékot eszik a víz, Bukarest, 1969). Elsősorban prózaíróként ismert, de nem elhanyagolandóak drámai művei sem: Gyertyafénynél című egyfelvonásosát a szatmári Északi Színház stúdiószínpadán (1976) mutatták b
„Nem írok napfényes novellát addig, amíg a tartalék játékosok országában dáridót ül a nyomor." (Sigmond István)