Szunyoghy András
Barcsay Jenő-díjas festő- és grafikus művész
Szunyoghy András pályaindulására egyrészt jellemző volt az általános képzőművészeti irányultság – festészetben, grafikában – másrészt a nyolcvanas évek elejétől egyre határozottabban foglalta le alkotói ambícióit az emberek és állatok anatómiájával való foglalkozás; harmadrészt intenzíven foglalkozott rajztanítással, művészetoktatással. 1988-ban a Vigadó Galériában rendezett kiállítása állatanatómiai rajzaira alapozódott. Somogyi József Kossuth-díjas szobrász – aki épp akkoriban fejezte be Képzőművészeti Főiskola-i rektori teendőit, de a Főiskolán továbbra is aktív oktató volt, s közismerten nagy állatbarát – nos, Somogyi nyitotta meg a fiatal művész kiállítását, akinek teljesítményét rendkívül nagyra tartotta, szinte Leonardo da Vincivel hozta párhuzamba. A kiállítás kapcsán forgatta le a Magyar Televízió az utolsó Tv-Galériája című műsort, D. Fehér Zsuzsa műsorvezetésével, illetve szerkesztésében.
Szunyoghy András ugyanakkor hivatásának tekintette a rajztanítást. Erre figyelt fel Szemadám György festőművész, aki a kilencvenes évek közepén a Magyar Televízió szerkesztője volt, s megbízta Szunyoghyt egy tíz részes, rajztanításról szóló sorozat elkészítésével. A sorozat Rajzolni jó címmel el is készült, sugárzása sikeres volt, de – jó magyar szokás szerint – a tízedik részt már nem lehetett leforgatni. Információk szerint a sorozatot a Magyar Televízió nem archiválta.
Állatanatómiai rajzi tevékenysége kibontásához egész életére kiható segítséget nyújtott Dr. Fehér György, aki akkoriban az Állatorvostudományi Egyetem anatómiai tanszékének a vezetője volt, szakmája neves és kiemelkedő szakembere. Később állandó szerzőtársa lett Szunyoghy Andrásnak.
A felkészülés rendkívül intenzív rajztanulást követelt, melyhez az előzetesen kipreparált, kloroformba eltett állatok adták az alapot. Sokat segítették a művészt munkájában Dr. Gráf Zoltán és Dr. Horváth László, az állatkert állatorvosai, akik az állatok kimúlásakor értesítették Szunyoghyt, lehetővé téve ezáltal az elmélyült rajzolást. Így sikerült a formák kutatásával, az izomzat, a testfelépítés tanulmányozásával együtt ábrázolnia oroszlánt, medvét, feketepárducot, zsiráfot, szarvast, tevét, valamint hozzájutott ló, kutya és macska megjelenítéséhez is. A rajzoláshoz helyszínt az Állatorvostudományi Egyetem boncterme szolgáltatta.
Végül hat évébe került, hogy elkészüljön a kilenc állat anatómiáját tartalmazó első munkával. Ezek: a ló, szarvasmarha, sertés, kutya, juh, teve, medve, szarvas, oroszlán. A választásban az is befolyásolta, hogy talán leggyakrabban ezeket az állatokat ábrázolják képzőművészeti alkotásokban. Az akkori döntésnek megfelelően így született meg A ló művészeti anatómiája című kötet, melyet a Corvina kiadó adott ki.
Ezt követte az Anatómiai rajziskola című kötete, melyben az ember anatómiája mellett tizenegy állat anatómiája szerepel: a ló, a kutya, a macska, a sertés, a majom, a juh (birka), a medve, a szarvas, a szarvasmarha, a teve és az oroszlán. Mivel itthon nem talált kiadóra, a művet végül a Könemann Kiadó (Könemann Verlagsgesellschaft mbH) jelentette meg – természetszerűen német nyelven – Kölnben Anatomische Zeichenschule, Mensch, Tier, Vergleichende anatomie címmel, 1996-ban. A monumentális, közel 600 oldalas könyvhöz a szöveget Fehér György írta.
A könyv kiadásának projektvezetője a Kulturtrade (Budapest) volt, Molnár Magda irányításával, a művészeti igazgató Peter Feierabend volt, s a könyvet rendkívül igényesen Budapesten nyomták, a Kossuth Nyomdában.
A német kiadó a kötetet fülszövegében így ajánlja az olvasónak: „Anatómiát évszázadok óta tanulnak a művészek – az emberi és állati test felépítésének tudományát. A grafikában, a festészetben és a szobrászatban alapot képez az emberi- és állatábrázolásban, a mozgás-ábrázolásban való anatómiai jártasság.
Az Anatómiai rajziskola több mint 1200 részletgazdag rajzot mutat be, alapos betekintést nyújt az emberi test és egyes emlősállatok testfelépítésébe, amelyeket Szunyoghy András, szakmájának mestere készített. A csontvázak és izomzatok pontos ábrázolása lehetővé teszi a testfelépítés és a mozgásszervek megértését, ez az alapfeltétel a test ábrázolásához. Dr. Fehér György professzor minden ábrázolást részletesen és érthetően megmagyaráz. Bevezetői, magyarázatai által a megrajzolt természeti képek élővé válnak. Az Anatómiai rajziskola összeköti a művészi ábrázolásmódot a természettudományos ismeretekkel, így válik művészek, rajzolni tanulók és mindenki számára alapművé, akik lelkesednek az anatómia iránt."
A könyv bevezetőjében bemutatja a két szerzőt, Fehér Györgyről így tájékoztat. „Dr. Fehér György professzor (szül.: 1928-ban) 1969-től 1987-ik kutatott és tanított a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Intézetében. Szakterülete az összehasonlító anatómia és az állatvilág evolúciója, ennek szentelte életét és kiváltképpen a funkcionális és alkalmazott anatómiának. Éveken át alelnöke volt az Állatorvostudományi Anatómusok Világszövetségének és az Európai Állatorvostudományi Anatómusok Szövetségének. […] Több, mint 20 tudományos publikációjának köszönhetően világszerte ismert szerzővé vált."
Ez a mű lett Szunyoghy Andrásnak talán legsikeresebb könyve, amelyet huszonegy nyelvre fordítottak le, de magyarra nem. Ezt követően még egy ember-anatómiai könyve valósult meg a német kiadóval való együttműködésben.
Az ezredforduló tájékán a Könemann Kiadó csődbe ment, s ezután alakította ki a művész munkakapcsolatát a magyarországi Kossuth Kiadóval, személy szerint Kocsis András Sándor igazgatóval, aki a továbbiakban jó partnernek bizonyult. Újra kiadta A ló művészeti anatómiáját, de ehhez a művész több új rajzot készített, majd megjelent a Rajz ABC című rajztanítással foglalkozó könyv, melybe minden tudását belesűrítette, nemcsak a Főiskolán, de az édesapjától és nagyapjától tanultakat is. Magyarországon megjelent könyvei közül ez lett a legsikeresebb.
Ezt követte A madarak anatómiája, melyet tehát a Kossuth Kiadó jelentetett meg, s amelyhez jelentős segítséget nyújtott számára Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója azzal, hogy olyan rendelkezést adott ki, mely szerint az elhullott madarakhoz az intézmény állatorvosai biztosítsanak a művész számára hozzáférést.
A madár-anatómia után következett a fej- és kézrajzzal foglalkozó kiadvány, melyhez a szerző jelentős művészettörténeti kutatómunkát is folytatott (Dürer, Leonardo).
Újabb munkája a Nagy Rajziskola, amelybe belesűrítette mindazt, amit életében eddig tanult, gyakorolt: perspektívát, kockológiát, portrét, aktot, drapériát, tájrajzolást, állatrajzolást, városképrajzolást és ezeken kívül a növény- és állatrajzolást. Ebben a kiadványban szándéka szerint minden benne van, ami szakmai pályafutása során kihívást jelentett számára. A könyvet ismét a Kossuth Kiadó jelentette meg, de kiadta az Ullmann Kiadó is, amely rögtön összesen hat nyelven jelentette meg és – ami nagyon fontos – magas példányszámban.
A soron következő kiadvány a portrérajzolásra koncentrált, s mind a Kossuthnál, mind az Ullmannál megjelent, a legújabb terv pedig egy, az akt rajzolásáról szóló kötet.
Időközben megjelent az ifjúságnak szóló Hogyan rajzoljunk lovat? című könyv, s előkészületben van már egy Rajzoljunk állatokat című mű is.
A megszűnt Könemann Kiadótól a jogokat az Ullmann Kiadó vette át, és újra kiadta Szunyoghy András könyveit, új nyelveken, új fordításokban. Kötetei – mások mellett –Japánba, Kanadába, Brazíliába, Mexikóba, Algériába jutottak el.
1970-től kiállító művész, első egyéni kiállítását Újpesten, ebben az évben rendezte meg a Mini Galériában, melyet több egyéni bemutatkozás követett itthon és külföldön, valamint számos csoportos kiállításon vett részt (a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításai 1975 és 1985 között, Feketén, fehéren, Műcsarnok, 2001.)
Jellemzi szakmai-etikai magatartását, hogy amikor megtudta, hogy a Magyar Honvédség megszűnteti litográf nyomdáját, akkor a művész közbenjárásával sikerült a köveket megmenteni, s azok egy része képezte a nem sokkal később létrejött (és máig működő) Váci Országos Grafikai Műhely litográf kő bázisát, de több nagyméretű követ sikerült eljuttatni a Magyar Képzőművészeti Főiskolára is.
Fantasztikusan kiterebélyesedett rajztanítási, anatómiai, humán- és állatanatómiai tevékenysége, melynek eredménye – jelenleg – tizennégy könyve ezekben a tárgykörökben. Könyveit a világ minden földrészén el lehet érni, több munkáját huszonegy nyelvre fordították le.
Szunyoghy András művészi életútjának jellemzői: a grafikai technikák kivételesen magas szintű elsajátítása és alkalmazása, egyéni művészi felfogás, az ember- és állat-anatómia iránti felfokozott érdeklődés, kutatómunka, könyvek írása, illusztrálása, melyek tudományos és ismeretterjesztő funkcióknak egyaránt eleget tesznek. Grafikai munkássága a képgrafikai és a tervezőgrafikai területet egyaránt érinti. Szenvedélyes pedagógiai tevékenység jellemzi, állami iskolarendszerben és azon kívül, többféle szinten. Jelentős a már említetteken túl tanári munkássága a zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában, a Honvédelmi Minisztérium irányításával működő szakköri tevékenységben. Jelentős művészetszervezői tevékenysége lakóhelyén, Újpesten.
[2015]