Tóth János

TÓTH JÁNOS ÉLETRAJZI ADATAI

Tolna, 1930. szeptember 1. – Budapest, 2019. augusztus 29.

Tanulmányok

1949–1954 Színház- és Filmművészeti Főiskola, operatőr szak

Munkahelyek

MAFILM operatőre

Pannonia Filmstúdió munkatársa

Művészeti szervezeti tagság

2012–2019 Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag

Balázs Béla Stúdió, alapító tag

______________________________________

TÓTH JÁNOS ÉLETRAJZA GELENCSÉR GÁBOR ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Tóth János pályafutása a moziból indult és a moziba érkezett – vagy talán sohasem mozdult ki onnan. A mozi az ő esetében nemcsak az ott pergő filmeket vagy a filmművészet fogalmát jelenti, hanem legalább annyira a film anyagát is: a gépházat, a vetítőgépet, a kamerát, a nyersanyagot; mindazt, amiből a film művészete megszülethet. Mesterség és költészet antik kiegyensúlyozottsággal fonódik össze művészi alkatában, csakúgy, mint az operatőri és a rendezői státus.

1930-ban született Tolnán, s itt indul tizennégy évesen tulajdonképpeni filmes pályafutása: elköteleződése a film technikája, s vonzalma annak művészi teljesítményei iránt. Szinte filmbe illően kalandos és megejtő ez az ifjúkori kezdet – s ahogy erre ő maga is utal, valóban filmet idéz, Giuseppe Tornatore Cinema Paradisóját. A tolnai mozi gépházának bűvöletében, a némafilmek és a korai hangosfilmek igézetében telik kamaszkora. Elvarázsolja a film – s valóban varázslatos véletlenek segítéségével jut el szülővárosában a mozigépészi státusig. Minderről évtizedekkel később is elragadtatott, szinte novellába illő szavakkal mesél, a legrészletesebben Zsugán Istvánnak adott 1993-as hosszú interjújában, amely a kitűnő filmes újságíró Szubjektív magyar filmtörténet 1964–1994 című gyűjteményes kötetében is olvasható (szerk. Zalán Vince, Osiris–Századvég, Budapest, 1994). Jellemző módon a Filmművészeti Főiskolára történő felvételijéről, majd az 1949 és 1954 között ott töltött évekről jóval kevesebbet szól, noha tanárairól (Eiben Istvánról és Hegyi Barnabásról), valamint színész, rendező és operatőr osztálytársairól nagy szeretettel és tisztelettel emlékezik meg. Az operatőri munka egyes állomásairól szintén alig ejt szót, beleértve Makk Károllyal közös filmtörténeti értékű produkcióit is. Jobban foglalkoztatja a hiány, mint a siker, nevezetesen pályafutása kitörölhetetlen fájdalma és csalódása, Huszárik Szindbádjából történő „kizárása", amelyre a fenti Zsugán-interjúban soha nem múló indulattal emlékezik: „Szellemgyilkos gesztus volt ez […]. Nélkülem Szindbád-film nincs […]. Az életem fekszik benne." Huszárik mellett, akivel addig többek között a magyar filmtörténet legszebb rövidfilmjét, az Elégiát forgatja le, a másik alkotótárs-veszteség a mára elfeledett, életének fiatalon véget vető Novák Márk. Vele egy szintén egyedülálló abszurd burleszket, a Keddet készíti el, valamint a Csendélet című „filmplakátot", amelyet aztán saját egészestés rövidfilm-válogatásába, az Örök moziba is felvesz. A rendező első játékfilmjében, a Szentjános fejevételében azonban már nem dolgozhatnak együtt.

Ha Tóth János nagyvonalúan bánik is játékfilmes operatőri munkásságával, azért hadd idézzünk ebből néhány fontosabb munkát. Az elsők között szerepel Gertler Viktor Vörös tinta című érzékeny lélekrajza. A pályakezdő Zolnay Pállal is jó a kapcsolata; együtt forgatják a rendező bemutatkozó játékfilmjét, az Áprilisi riadót. Feszült munkakapcsolatot, de az idősíkok váltogatása révén igényes képi megoldásokat eredményez a Nappali sötétség című Fábri Zoltán-film. Legalább egyetlen emlékezetes pillanatáért, a halál megdöbbentő szépségű filmes ábrázolásáért érdemel említést Mamcserov Frigyes Az orvos halála című filmje. A hatvanas évek végén indul el Tóth János művészi együttműködése Makk Károllyal. Öt filmet készítenek együtt, köztük a Szerelmet és a Macskajátékot. Sokat mondó körülmény, hogy első közös munkájuk (Isten és ember előtt) után Tóth János már soha nem forgat mással (a Szindbád nélküle valósul meg, pontosabban dramaturgként szerepel a neve a stáblistán), az Egy erkölcsös éjszakát követően pedig tíz év kihagyással Makk tudja rávenni még egy beszédes című játékfilm fényképezésére (Az utolsó kézirat).

Mi az, ami a játékfilmekkel szemben viszont lelkesíti az alkotót? A rövidfilmkészítés, az etűdforma, vagy ahogyan ő jellemzi, a nagyzenekari művek helyett a kamaramuzsika. Erre a rendkívül igényes, kézműves filmkészítésre Tóth János a Balázs Béla Stúdióban kap lehetőséget. Az itt készült munkáiból áll össze az Örök mozi című egyetlen egészestés filmje. Ez azonban csak a kezdete, része a nagyszabású Veszendő varázs című filmtervnek, amely végül nem teljesedhetett ki. Hasonlóan az alkotót lelkesítő másik „projekthez", az ifjúkori mozizás élményét és tapasztalatát mozgósító filmrestaurálási tevékenységhez, amelyből mindössze két magyar némafilm „rekreációját" sikerült megvalósítania.

A pályakép sokszínűsége, a művész legendás megszállottsága, fáradhatatlan lelkesedése és ugyanakkor mindenkori elégedetlensége – mindez egy kivételes életút gazdagságáról és nem múló szenvedélyességéről tanúskodik. Nem csupán az alkotó érdeklődése, hanem munkásságának mára filmtörténeti távlatba kerülő értéke is indokolja, hogy ezúttal az ő kizárólagos főszereplésével készült, a szívéhez leginkább közálló „kamarazenéiről", azaz saját rendezésű és fényképezésű etűdjeiről szóljunk elsősorban.

[Készült: 2013]

Filmográfia

Operatőr

Játékfilmek

Vörös tinta (1959) R.: Gertler Viktor

Szombattól hétfőig (1959) R.: Mészáros Gyula

Áprilisi riadó (1961) R.: Mészáros Gyula

Lopott boldogság (1952) R.: Nádasy László

Nappali sötétség (1963) R.: Fábri Zoltán

Elégia (1965) R.: Huszárik Zoltán

Vízivárosi nyár (1964) R.: Fábri Zoltán

Háry János (1965) R.: Szinetár Miklós

Az orvos halála (1965) R.: Mamcserov Frigyes

Kötelék (1967) R.: Máriássy Félix

Isten és ember előtt (1968) R.: Makk Károly

Szerelem (1971) R.: Makk Károly

Macskajáték (1974) R.: Makk Károly

Drága kisfiam (1975) R.: Makk Károly

Egy erkölcsös éjszaka (1977) R.: Makk Károly

Az utolsó kézirat (1987) R.: Makk Károly

Rövidfilmek

Paprikajancsi (1958) R.: Rényi Tamás

Eljegyzés (1959) R.: Zolnay Pál

Az óriás (1960) R.: Rényi Tamás

Csendélet (1962) R.: Novák Márk

Igézet (1963) R.: Bácskai Lauró István

Kedd (1963) R.: Novák Márk

Capriccio (1969) R.: Huszárik Zoltán

Dokumentumfilmek

Acéltámok (1953)

Amerigo Tot (1969)

Rendező

Játékfilmek

Mi lesz veled Eszterke? (rendezőasszisztens, 1968) R.: Bán Róbert

Patyolat akció (rendezőasszisztens, 1965) R.: Fejér Miklós

Csak egy telefon (rendezőasszisztens, 1970) R.: Mamcserov Frigyes

Aréna (1970)

Poézis (1972)

Study I. (1974)

Study II. (1975)

Mozikép (1976)

Örökmozi (1982)

Rövidfilmek

A szökevény (1958)

Játék (1962)

Dramaturg

Szindbád (1971) R.: Huszárik Zoltán