Láng Sport- és Szabadidő központ – Sportcsarnok

Hely: Budapest XIII., Rozsnyai utca - „Láng Sportcsarnok”
Tervezőtárs: Palotás Artur
 

Előregyártott, szeparálható csarnokszerkezet min. 9,00 m szabad belmagassággal, - és az azt „L” alaprajzi vonalvezetéssel, két oldalról körülölelő kétszintes kiszolgáló szárnyak.
A csarnokszerkezet merevített acél oszlopaira acél rácsostartók támaszkodnak keretszerűen összeépítve. A 10 db, egymástól 5,10 m-re elhelyezett keretszerkezetre 1,5 m-ként tetőszelemenek támaszkodnak, - amelyekre hőszigetelt tetőhéjalás kerül, kb. 4o-os lejtésben. A csarnokszerkezet térelhatároló falai hagyományos falazott kitöltő szerkezetből épülnek, pillérekkel és koszorúval merevítve.
A kiszolgáló zóna hagyományos építésű szárnyai, sávalapokon nyugvó, falazott szerkezetekkel és az ezekre támaszkodó monolit vasbeton lemez födémekkel épülnek. Az „L” alakú és kis fesztávú épületrészek sarokpontján nyílik a reprezentatív főbejárat a Teve utca tengelyében, - mintegy építészeti gesztussal lezárva azt. A sarkon emelkedik a lépcsőház is, - minimálisra rövidítve az épület belső közlekedőit. 
A földszint egyik oldalán az öltözők sorakoznak, közvetlen, de rejtett kapcsolattal a pályához, - a másik szárnyban a sportpályát kiszolgáló raktár-szertár, valamint az előcsarnokot kiszolgáló büfék kaptak helyet. Ezen a szinten, - az emeleti lelátók alatt a térbővületben -, szükség szerint időszakosan kialakítható 2-3 sor mobil nézőtéri sor .
Az emeleten az egyik oldalhajó a közösségi helyiségeket , - a klubot a hozzá tartozó dohányzó terasszal és teakonyhával -, míg a másik szárny fő funkciója a kiszerkesztett lejtésszögű lelátósor, a mögötte sorakozó irodai, technikai, valamint gépészeti és személyzeti helyiségekkel. 
A típusszerkezetű csarnok két oldalszárnya teszi az ipari jellegű szerelt alapépületet építészeti kompozícióvá, az oldalhajók kubista összemetsződései, megkomponált „dobozai” és előtetői és a kiegyensúlyozott lyuk-architectúra „ÉPÜLET”-té alakítja a száraz funkciósort. Ezt a hatást erősíti a hátsó homlokzaton kialakított „közvetítői páholy, stúdió, amelynek kívülről megközelíthető emeleti térbővületét színes rátét „dobozok” egymásba-metsződéseként fogalmaztuk meg, - oldva a nagy osztatlan homlokzat monotonitását.
A főépületrész fehér vakolt, falazott szerkezetekből épül, világosszürke lábazati vakolattal.
Az oldalszárnyak egyike téglaburkolatos, míg a másik hófehér vakolt felületű, - az emeleten kiselemes fém szendvics szerkezettel kombinálva. A hátsó oldal homlokzati „dobozai” szürke vakolt illetve piros fémburkolatú felületképzést kapnak. A vasbeton árnyékoló előtetők, és a főhomlokzat kiugró vasbeton - üveg elemének, valamint az oldalszárny hátsó épület szakaszának héjalása korcolt Zinc lemez. 
 

Forrás: Vadász Bence