ÚJ SZERZEMÉNYEK az Akadémiai Szakkönyvtárban

Az Akadémiai Szakkönyvtár a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusainak életművét gyűjti. Legutóbb beszerzett dokumentumaink közül fülszövegeikkel ajánlunk néhányat, az akadémikusi különgyűjteményeket most antikvár vásárlással és akadémikusi ajándékok révén gyarapítottuk:

Benkő Imre: Ikrek / Twins, 1982-2008

„A történetem több mint negyven éve kezdődött, amikor a Marcibányi téri Művelődési Házban 1982-ben mintegy száz iker részvételével megalakult az Ikerklub. Fotográfusként megdöbbentő élmény volt a nagy kavalkádban látni, mintha mindenki két példányban lenne jelen. Az eltelt hosszú évek alatt Budapesten és az ország különféle tájain többezer iker-testvérrel sikerült megismerkednem, különféle karaktereket kerestem a fiataloktól az időskorúakig, portré sorozatom folyamatosan bővült. Dokumentarista szemléletű fotográfusként az ikreket is mindig a saját felvállalt környezetükben: otthonukban, tanulmányaik - kedvteléseik helyszínein, munkahelyükön, ikertalálkozókon fényképeztem. A hasonlóság és különbözőség vizuális összefüggéseit vizsgáltam, a szavakkal el nem mondható dolgok lényegesek számomra, meglátásaim bemutatására a megrendezett portré formát találtam megfelelőnek.” (Benkő Imre szavai Ikertalálkozó c. kiállításához, 2025). Ikertémájú fotóiból album jelent meg, több kiállítás is készült, pl. 2006-ban Berlinben, a korábban megosztott „ikervárosban” (Collegium Hungaricum Berlin). Legújabb, Molnár Zoltánnal közös Valahol Koreában című kiállítása a Mai Manó Házban tekinthető meg. 

A számos meghívó és programfüzet Benkő Imre Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas fotográfus ajándéka.

Buda Ferenc: Isten szalmaszálán

Buda Ferenc Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, műfordító, a Nemzet Művésze a Forrás folyóirat alapítója és főmunkatársa volt. 2006-ban a kecskeméti Forrás Kiadó az akkor hetvenéves költő hetven versét tartalmazó kötetet jelentetett meg: „Évtizedek óta hallgatjuk, amint csendesen és nyomatékosan tanít, figyeljük, ahogy a verseit mondja, mosolyogva, el-elgondolkodva. Ifjú korunkban sokan az ő szerelmes versével szólítottuk meg kedvesünket, ha valami igazán szépet akartunk neki mondani. Gyakran idézzük: sorai, mondatai már-már szállóigévé váltak. Azonosult a huszadik századi magyar történelemmel és ennek a mi szűkebb hazánknak a történelmével. A sors nem dajkálta, nem kényeztette, inkább keményre kalapálta. Ezért érezzük, hogy bármiről ír – azt az egész élete hitelesíti. Tanít is minket – a minden időben érvényes hazaszeretet, a magyar Alföld, a Kiskunság szeretetét, a „Szíkföld-haza” szeretetét is tőle, az ő példáján tanultuk. Otthon van ebben a tájban, Bács-Kiskun megyében, a „Tanya-hazában” és a „Homok-hazában”. Azokért is felemeli szavát, akik nem szólnak, csak hallgatnak: a mindenkori szegényekért, a kiszolgáltatottakért. Gazdag életművében mindannyian találhatunk olyan verset, amelyikről úgy érezzük, csak nekünk mond el valami nagyon fontosat.”
 

Csukás István-Cakó Ferenc: Ugrifüles az illemtanár

Ugrifüles és Tüskéshátú, a könyv főszereplői A legkisebb ugrifüles című magyar televíziós bábfilmsorozatból lehetnek ismerősek, melyet Csukás István írt, Foky Ottó rendezett, az első évad díszlettervező animátora Cakó Ferenc volt.  A Pannónia Filmstúdió közreadásában 1986-ban jelent meg ez a gyermekkönyv, melyet Csukás István írt és Cakó Ferenc alkalmazott grafikus, animációs filmrendező illusztrált. Ugrifüles elmagyarázza benne Tüskéshátúnak a fő illemszabályokat a köszönésről, udvariasságról, az evésről, a játékról, az öltözködésről, a viselkedésről és a tapintatról.

„Az igazat mondd, ne csak a valódit” : Eperjes Károllyal beszélget Kölnei Lívia

Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész sok éve járja az országot Az igazat mondd, ne csak a valódit című, a 20. századi, Istent kereső magyar költők verseiből összeállított önálló estjével. Két könyv is fűződik nevéhez: 2003-ban jelent meg Thália és teológia - Bolberitz Pál és Eperjes Károly történelemről, emberségről és hitről című könyve, míg 2020-ban Az igazat mondd, ne csak a valódit című interjúkötet. „A keresztény embert, így a keresztény színészet is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete az Isten ismeri. Amikor először hallottam, hogy Eperjes Károly népes hallgatóság előtt keresztény hitéről beszél, felkaptam a fejemet. Eddig minden szerepében hittem neki. Hihetek most is? A keresztény embert, így a keresztény színészt is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete és Isten ismeri. Mégis, a szavain és a tettein keresztül lehetőségünk nyílik jobban megismerni egy olyan ember hitét, aki közéleti szerepet vállal. Ezért örülök, hogy - immár személyes találkozások során megkérdezhettem és leírhattam gondolatait a kereszténységről” (Kölnei Lívia)

Kóka Rozália: Egy asszony két vétkecskéje

Bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetek eredeti gyűjtések alapján a Fekete Sas Kiadó gondozásában jelent meg változatlan tartalommal, de megújult külsővel. „A hol szomorú, hol víg históriák zöme – kivéve a kötet néhány, balladaian tragikus epizódját! – ugyanis azt bizonyítja, hogy igenis megbízható szivárvány a szerelem, az embernek az életörömmel, életigenléssel kötött, el nem pusztítható, meg-megújuló szövetsége. Így és ezért – ha van értelmünk és szívünk a megértésre – lehet igazi könyvsláger az Egy asszony két vétkecskéje, most, a huszonegyedik századi Magyarországon, illetve mindenütt, ahol magyarul olvasnak, az alig-serdült és a korosabb olvasók körében egyaránt” – írja bevezető esszéjében Petrőczi Éva. Péter László illusztrációi mesteri módon illeszkednek a legendamesék, hiedelemtörténetek, trufák és igaz történetek világához.

A könyv Kóka Rozália népművész, előadóművész, a Népművészet Mestere ajándéka.

Medveczky Ádám: Népszerű zenekari művek

Majdnem 50 éve jelent meg a Hungaroton gondozásában Medveczky Ádám Népszerű zenekari művek című hanglemeze. A zseniális karmester a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát vezényli, az albumon olyan időtálló zenekari remekművek hallhatók, mint Bizet: Az arles-i lány, II. szvit, Grieg: Peer Gynt, II. szvit és Smetana: Moldva. A hanglemezgyártás gyöngyszemére ma is a kiváló hangminőség, s az előadás kifejező ereje jellemző. Könyvek közül Csúri Ákos: Megszólal a néma pálca - beszélgetések Medveczky Ádámmal és Csányi László: Az aranypálcás karmester című köteteket ajánljuk.

A könyv Medveczky Ádám Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmester ajándéka.

Nagy Koppány Zsolt: Mit olvassunk nyaralás közben?

"Amikor kedves barátom, Kopacz Attila felvetette, hogy csináljak egy válogatáskötetet, az első gondolatom ez volt: „Úristen, csaknem hunytam el?! Ráadásul észre se vettem!” Rémülten megragadtam a… könyveimet, és megnyugodtam, ám mivel mindig is irtóztam a még életben lévő emberek válogatásköteteitől, sokáig nem tudtam napirendre térni a dolog fölött.
De aztán eltelt pár nap (oké, valójában csak perc), és rájöttem, micsoda megtiszteltetés és micsoda lehetőség ez számomra. Mert mindig is voltak kedvenc (saját) novelláim, tárcáim és humoreszkjeim, amelyeket szívesen olvastam újra, és más szövegeknél szívesebben olvastam fel például közönségtalálkozókon… na de hogy most ezekből összerakhatok egy kötetet?! (részlet az Előszóból)

A könyv Nagy Koppány Zsolt József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, műfordító, szerkesztő, íróakadémiai oktató ajándéka.

Összegzés / Számvetés - A Magyar Festők Társasága 30 éves – kiállítási katalógus

„30 év, egy alkotó közösség, 329 művész. 207 festmény. Eleven, visszafoghatatlan keresőmunka. Tenger sors egyetlen helyen. Ordító tétova állítások. Ránkvalló kifosztottság. Semmiben mutáló mindenség. Dermedt mélyvilág, ezer rovátka rajza. Vágyáhító rejtelmes képáramoltatás. Találó tagadás. Tündöklő fegyelem. Elemi-néma létöröm…” Muladi Brigitta művészettörténész bevezetőjében a kiállított képek mindegyike említésre kerül, a kurzívval kiemelt sorok Pilinszkyt idézik. A Magyar Festők Társasága megalakulása óta eltelt harminc év méltó ünneplése a Pesti Vigadóban 2025. szeptember 12-én nyíló Összegzés/Számvetés című kiállítás. A sokszínű, változatos, stílusok egymás mellett élését reprezentáló tárlat szinte lefedi a mai magyar festészet teljes palettáját. A kiállításon és a katalógus lapjain többek között Baksai József festőművész, Barabás Márton festőművész, Gaál József képzőművész, Jovián György festőművész, Lajta Gábor festőművész, M. Novák András festőművész, Sinkó István képzőművész, művészeti író, Stefanovits Péter képzőművész, Szemadám György festőművész, író, Szotyory László festőművész, Szurcsik József grafikusművész, Verebes György festőművész, grafikus alkotásait tekinthetjük meg. 

A kiállítási katalógus Sinkó István képzőművész, művészeti író, a Magyar Festők Társasága jelenlegi elnöke, a katalógus felelős szerkesztőjének ajándéka.

50 év - A Tokaji Írótábor története képekben (1972-2022)

„1972-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori irodalmi folyóirata, a Napjaink megjelenésének 10. évében rendezték meg az első Tokaji Írótábort. A program szervezője akkor a Hazafias Népfront volt, s anyagi támogatásával az ügy mögé állt a Megyei Tanács is. Az első időszakban a megyében élő és onnan elszármazott, alapvetően a rendszerrel összeegyeztethető szemléletű írókat hívták meg a találkozónak helyet adó Tiszaladányba és Tokajba. Akkoriban még senki sem gondolta, hogy néhány évtizeden belül a honi irodalmi élet meghatározó, intézménnyé terebélyesedő irodalmi-közéleti találkozója lesz a Tokaji Írótábor.” - olvashatjuk a kiadvány előszavában a Tokaji Írótábor elnökének szavait. Az első fél évszázad történéseit bemutató páratlan fotóalbum L. Simon László József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő és Soltész Márton szerkesztésében jelent meg.

A Tokaji Írótábor Egyesület gondozásában megjelent könyv Szentmártoni János József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő ajándéka.

Sáros László György: A Művelődés Háza és Könyvtára – Sárospatak

A Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány gondozásában, a Makovecz Imre épületek sorozat első darabjaként jelent meg Makovecz Imre Sárospatakon álló Művelődés Háza teljes megújítását feldolgozó könyv. A kötetet szerkesztette, az interjúkat készítette, a szövegeket írta a Művelődés Háza és Könyvtára megújítója, Sáros László György: „A lényeg a folytatás. A folytatás és a megőrzés. Hisz nem véletlenül lett a Ház műemlékké. Amihez persze az ember akkor nyúljon, ha ismeri. De ennél is fontosabb, hogy csak akkor, ha szereti. Akár szerelemmel. De mindenképpen odaadással és alázattal. (…) Ez a Ház egy merőben új fejezetet jelentett. Itt valami olyan épült meg negyven éve, amilyen soha korábban Magyarországon. Valami elindult.” (Részlet Sáros László György utószavából). 

A könyv Sáros László György építész, fotográfus ajándéka.
 

Szilágyi V. Zoltán – kiállítási katalógus

Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező műveiből rendeztek kiállítást a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban 2022. április 1–május 7. között. „A kiállítás összefoglaló jellegéből adódóan igyekszik minél többet felvillantani az életműből: a gyermekkori rajzok, könyvtervek, illusztrációk és sorozatok mellett megidézi Szilágyi V. Zoltán rajzfilmes munkásságát is, ezzel kísérletet téve az alkotói életmű legjellemzőbb olvasatainak felsorakoztatására. És hogy pontosan mik ezek? Gyerekként éveken keresztül a legnagyobb természetességgel figyeltem a tényt: édesapám, jókedvét megőrizve órák hosszat ül asztalánál és rajzol – a keze közül kikerülő papírlapokon pedig egytől-egyig a szubjektíven alkalmazott fotórealizmus jegyeit magukon viselő grafikák láthatóak. A rajzokban biztosan minden esetben közös volt az emberi szem természetes működésének megfigyelésén alapuló képszerkesztési elv alkalmazása: a fókuszpontban álló részlet teljes kidolgozottsága, a járulékos elemek jótékony, a felismerést segítő felvázolása és a képzeletbeli horizonton kívül eső momentumok leheletfinom vonalakkal történő, jelzésértékű körvonalazása. Az érdekesség az, hogy ezek a hosszú órákon keresztül rajzolt motívumok sok esetben nem egy-egy saját címmel és kerettel a falra kerülő mű, hanem egy adott, éppen aktuális szerzői film fázisrajzai voltak.” – írja Szilágyi Róza Tekla, művészeti író, a kiállítás kurátora a katalógusban.