Önálló könyvek

A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században. (Dunántúli dolgozatok, 3.) 1966. Pécs

Andrásfalvy Bertalan, Vadóc Kálmán (szerk.) A Sárköz népművészete. Tolna Megyei Tanács, Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum. 1967. Szekszárd

Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tolna Megyei Tanács Levéltára. (Tanulmányok Tolna megye történetéből, 7.) 1975. Szekszárd

Tolna megyei szőttesek. Népművelési Propaganda Iroda. (Mintagyűjtemény. Szövés, hímzés, faragás, fazekasság.) 1975. Bp.,

Andrásfalvy Bertalan, Sípos Zsuzsanna (szerk.) A népművészet tegnap és ma. Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlés. Pécs 1976. A Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlésének előre benyújtott előadásszövegei és előadásvázlatai. Népművelési Intézet. 1976. Bp.,

Néprajzi alapismeretek. Néptáncosok kiskönyvtára. 1982. Bp.,

Andrásfalvy Bertalan, Németh Pálné. Sárközi hímzések régen és ma. Népművelési Propaganda Iroda. 1982. Bp.,

Néprajzi alapismeretek. Múzsák. (Néptáncosok könyvtára.) 1984. Bp.,

Népművészet. Pécs-Baranya. A népművészeti hagyományok ápolása napjainkig. Összeállította. Baranya Megye Idegenforgalmi Hivatala (Pécs-baranyai minikönyvek, 4.) 1986. Pécs

Nagydobsza, talpasház. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 271.) 1987. Bp.,

A magyarság gyümölcsészete. Doktori értekezés. Kézirat. 1989. H.n., 89 p.

Magyar népismeret. Néprajz történészeknek. 1990. Bp.,

Andrásfalvy Bertalan szerk. A Duna-mappáció: A Duna folyó magyarországi szakaszának térképei (1819-1833). Digitális forráskiadvány (www.dunamappacio.hu). ISBN963 06 00552 PTE Néprajz- és Kulturális Antropológia Tanszék - MOL - Médiatér Kft., (DVD- ROM) Pécs

Hagyomány és jövendő. Népismereti Tanulmányok. Antológia Kiadó. 2004. Lakitelek. 225 p.

Andrásfalvy B, Domokos Mária, Nagy Ilona (szerk.) Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I.-II.-III. L'Harmattan. 2004. Bp., 1427 p.

A Duna mente népének ártéri gazdálkodása (Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében) Ekvilibrium K., 2006. Budakeszi. 440 p.

Andrásfalvy B, Vargyas G (szerk.) Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében. L'Harmattan Kiadó, 2009. Bp.,. 350 p.

Andrásfalvy Bertalan - Máté Gábor (szerk.) Együtt élő népek - eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. L'Harmattan; PTE Néprajz Tanszék, 2011. Bp., 570 p.

A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk. Balaton Akadémia, 2013 (e-book)

A magyar föld sorsa. Magyarország földjének és népének jelene, múltja és jövője. Szerkesztő : Tanka Imre. Agrárinform Kiadó. Budapest. 2014. 15-36. p.

Jövőnk gyökerei. Írások a népművészetről. Válogatta és szerkesztette: Máté Gábor. MMA. Budapest. 2019. – 512. p.

Néprajzi alapismeretek 2. kiadás. MMA. Budapest. Kerege Örökségőrző Kézműves Egyesület. 2021. – 183. p.

Életgazdagság. Adrásfalvy Bertalan válogatott írásai. Szerk. Szerényi Béla. Zenei Anyanyelv Alapítvány. MMA. Budapest. 2021. 207. p.

Mátyás és a török basa. Mesegyűjtések 1950-1963. Magyar Mesemondók Egyesülete. Budapest. Szerk. Tóth Gábor. Versmondók könyvtára. 2021. – 358. p.

Tanulmányok magyarul

A pátyi pincehegy. Néprajzi Értesítő 1954. 113-126.nullA sárközi társadalom és műveltség kialakulása. Sárköz. A Babits Mihály Irodalmi Társaság folyóirata. 1954. 20-24.

Kovács Ágnes: Mátyás király és Toldi. Gyűjtötte Andrásfalvy Bertalan. Von Prinzen. 1957. 73-78., 86-91.

A néprajz a válásról. Válás. Szerk. Klinger András. Bp., 1957, 122-132.

A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő, 1957. 46-69. A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Néprajzi Közlemények, 1958. 228-230.

Uradalmi cselédek és pásztorok tánchagyománya Tolna és Somogy megyében. Tánctudományi Tanulmányok 1. 1958. 89-94.

Az ártér mezőgazdasági hasznosítása. (Decs község határhasználatának alakulása a XIX. században.) Sárköz 1959. ápr. 2.

Kovács Ágnes: Krisztus urunk mikor a földön járt. Der Pinscher. Gyűjtötte Andrásfalvy Bertalan. Von Prinzen. 1959. 143-148., 164-171.

Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúránk ismertetéséhez. (Kisebb tanulmányok.) Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. 1961. Pécs

Bevezető. In: Sárközi hímzések. Összeáll. és rajzolta Péchy Erzsébet. Népművelési Intézet. (Mintagyűjtemény.) 1963. Bp.

Párbajszerű táncainkról. Ethnographia 1963. 55-83.

A Duna menti gyümölcskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete Értekezések 1963. 271-305. Pécs

Megjegyzések Istvánovits Márton „Elhal-e a magyar népművészet?" című tanulmányához. Ethnographia, 1965. 115-117.

A népdalművelés alapjai. Jelenkor 1. 1965. 50-60.

Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1965. 147-168. Pécs

Tolna megyei szőttesek. In: A sárközi (Őcsény) és a bukovinai székely (Majos) szőttes. Szerk. Varga Marianna. Népművészeti Intézet Propaganda Iroda. 1968. 5-10. Bp.,

A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig I. In: Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. 1968. 315-337. Pécs

A fok és jelentősége a régi vízgazdálkodásunkban. Nyelvtudományi Értekezések 70. 1970. 224-228.

Kérdőív a palóc társadalom kutatásához. Önkéntes gyűjtők és honismereti szakkörök részére. Összeáll. Andrásfalvy Bertalan, Csalog Zsolt. Dobó István Vármúzeum. (Palóc kutatás. Módszertani közlemények, 7.) 1970. Eger

A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig II. In: Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. 1970. 153-191. Pécs

A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethnographia, 1970. 316-326.

Állattartás. In: Tápé története és néprajza. Szerk. Juhász Antal. 1970. 327-360. Tápé

II. Dél-dunántúli Népművészeti hét. Táncművészeti Értesítő 3. 1970. 85-89.

A Duna menti népesség történetének sajátos vonásai. 1. Baranyai Művelődés 4. 1970. 94-96.

A Tolna és Baranya megyében élő székely telepesek tánchagyománya. Táncművészeti Értesítő 3. 1970. 89-94.

Dunántúli pásztorkodás – alföldi pásztorkodás. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) és a debreceni Déri Múzeum együttes tájkutató ülésének előadásai 1970. július 18. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei VII. 1970. 43-47.

Gondolatok egy népművészeti kiállításon. Dunántúli Napló 1970. okt. 8. 7.

Hullo, hüllő, küllő. Magyar Nyelv, 1970. 210-214.

Korreferátum Vargyas Lajos a magyar néprajzkutatásról elhangzott előadásához. I. Dél- Dunántúli Népművészeti Hét. Kaposvár 1970. okt. 14-18. 2. Kaposvár

Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: Az észak- mecseki bányavidék regionális vizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Intézete. Értekezések I. Szerk. Babics András. 1970. 123-167. Pécs

A néptánc kérdései a II. Dél-Dunántúli Népművészeti Hét tudományos ülésszakán. (Szekszárd 1971. IX. 16-19.) Ethnographia 1970. 605-607.

Bemutatjuk Teimel István, a népművészet mesterét. Baranyai Művelődés 4. 1973. 101-103.

A bukovinai székelyek kultúrájáról. Népi kultúra – népi társadalom VII. 1973. 7-23.

Ellentétes érdekek összeütközése és a polgárosodás. Tiszatáj, 8. 1973. 105-110.

Gödre. In: Zselici dolgozatok 2. Szerk. Vargha Károly. 1973. 67-74. Pécs

A néprajztudomány helyzete és néprajzkutatásunk időszerű feladatai a Dél-Dunántúlon. Baranyai Művelődés 3. 1973. 96-100.

A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata a szabályozás előtt. Borítékcím: A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása. Vízügyi történeti füzetek 6. 1973, Bp.

A szigetvári faragó találkozó. Baranyai Művelődés. 1973. 64-65.

Előszó. In: Tolna megyei székely szőttesek. Szerk. Borbély Jolán. Népművelési Propaganda Iroda. 1973. 3-4. Bp.

Tolna megyei szőttesek. In: Módszertani útmutató szövő szakkörvezetők részére. 1968 (1973), Népművelési Propaganda Iroda. (Mintagyűjtemény. Szövés, hímzés, fafaragás, fazekasság.) Bp.

Zentai János 1907-1973. Janus Pannonius Évkönyve 1972. 1973. 261-262. Pécs

Délkelet-Dunántúl népeinek sorsa a Rákóczi szabadságharc idején. In: A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei. Szerk. T. Mérey Klára, Péczely László. 1974. 80-101. Pécs

Hagyomány és alkalmazkodás baranyai német és magyar falvakban. In: Paraszti társadalom és műveltség a XVIII-XIX. században. 1. Faluk. Szerk. Hofer Tamás, Kisbán Eszter, Kaposvári Gyula. 1974. 141-148. Szolnok

Kallós Zoltán, a népköltési gyűjtő. Honismereti Híradó 1. 1974. 44-48.

Népművészet és közművelődés. Budai Ilona kérdez, Andrásfalvy Bertalan válaszol. Tiszatáj. 1974. 57-60.

Néprajzkutatásunk időszerű feladatai. In: Konferencia a helytörténeti kutatásokról. Szerk. Babics Antal. 1974. 93-98. Nagykanizsa

A Duna–Dráva Nemzeti Park területén élő nép történeti néprajza. In: Iványi Ildikó-Lehmann Antal (szerk.) Duna-Dráva Nemzeti Park. 1975. 247-267. Bp.

A népművészet időszerű kérdései. Baranyai Művelődés 3-4. 1975. 74-77.

VI. Országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat. Bevezető a kiállítás katalógusához. Okt. 10. Siklós

A tájház vagy falumúzeum. Honismeret, 4. 1975. 9-14.

Történelem és népköltészet. Baranyi Művelődés, 2. 1975. 84-85.

A Délkelet-Dunántúl török időket átvészelt magyarsága sorsáról, XVII-XVIII. század. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője II. 1976. 38-40.

Az ipar története. A paraszti ipar. In: Természeti és társadalmi jelenségek a sásdi járásban. I. Gazdasági élet története. (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények, 24.) 1976. 62-76. Pécs

A mezőgazdaság története 1711-1975 közötti időszak. In: Természeti és társadalmi jelenségek a sásdi járásban. I. Gazdasági élet története. (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények, 24.) 1976. 1-38. Pécs

A mohácsiak halászata a XVII. és XIX. században. Baranyai Helytörténetírás, 1976. 339-347.

A paraszti fazekasság nyersanyag- és értékesítési kérdései. In: Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában. 1976. 101-103. Szekszárd

Címszavak. In: Magyarország Néprajzi Lexikon, 1. A-E. Főszerk. Ortutay Gyula. 1977. Bp., – ajaki viselet 47-48., - bajkó 189., - bíbor 283-284., - csökölyi szűr 532., érsekcsanádi viselet 724.

A Dunántúl néprajza. Népművészeti Akadémia. A TIT és NIT Központi Kiadványa II. Néprajzi Előadások. 1977. 103-120. Bp.

Hírek a Pécsi Janus Pannonius Múzeumból. Néprajzi Hírek, 1. 1977. 91.

A népművészet helyes szemlélete. In: Régi és új formák. Szerk. Zelnik József. Magyar Helikon. 9-19. Bp.

A település-szerkezet és a táji munkamegosztás (baranyai Hegyhát példája). In: A Dunántúl településtörténete, II/1. 1767-1848. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Értesítője, 84-90.

Cumania II. Ethnographia 88, 1977. 518-520.

Állattartási vizsgálataink. Dissertationes Ethnographicae, 1978. 89-104.

Komló és peremközösségei lakosságának történeti néprajza. In: Komló monográfiája. Szerk. Babics András. 1978. 459-519. Komló

Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 335-346.

A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia 89. 1978. 230-243.

Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán Ethnographia 89. 1978. 142.

Címszavak In: Magyar Néprajzi Lexikon, 2. F-Ka. Főszerk. Ortutay Gyula. 1979. Bp., – fodorvászon 168., - göcseji viselet 301-302., - hátravető (Gáborján Aliceval)

A Dél-Dunántúl népviseleteinek néhány kérdése. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1977-1978. 1979. 211-218. Szekszárd

Őseink táncai. Honismeret, 2. 1979. 3-7.

Románia népművészete. In: Népművészeti Akadémia, 3. 1979. 103-114. Bp.

A szabadság kérdése a parasztság regionális típusainak európai modelljében. In: Paraszti társadalom és műveltség a XVIII-XIX. században. Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlése 1974. Szolnok. IV. Az ülésszak felszólalásai. Szerk. Hofer Tamás, Kisbán Eszter, Kaposvári Gyula. 1979. 133-135. Bp.

Székely ingszedés. In: Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből. 2. Szerk. Dér Miklósné, Német Pálné 1979. 1-9. Szekszárd

Búcsú Földes Lászlótól. Néprajzi Hírek, 1. 1980. 109-111.

Címszavak. In: Magyar Néprajzi Lexikon, 3. K-Né. Főszerk. Ortutay Gyula. 1980. Bp., – kápli 37., - karádi viselet 68-69., kebél (Gáborján Aliceval) 108-109., - leves (Kisbán Eszterrel) 451-452., - maszkos tánc 530., - melles 556.

A hallgatóság nélküli népművészet. In: Csak tiszta forrásból. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Európai Protestáns Szabadegyetem, 12.) Bern. 1980. 68-88. Bern

Köszöntjük Tálasi Istvánt. Ethnographia 91. 1980. 487-488.

Néhány gondolat a „Társadalomtudományok vidékén" című vitaindító kiadványhoz. Tiszatáj, 9. 1980. 49-51.

Néprajzi csoportok, kistáj és régió. Népi kultúra-népi társadalom XI-XII. 1980. 39-58.

Párbajszerű táncok az európai és a magyar hagyományokban. In: Magyar néptánchagyományok. Szerk. Lelkes Lajos. 1980. 109-124. Bp.

Címszavak. In: Magyar Néprajzi Lexikon. 4. N-Szé. Főszerk. Ortutay Gyula. 1981. Bp. – ormánsági viselet 100-102., - pacsa 148., - pityke 253., - püspökbogárd-egerági viselet 290- 291., - sárközi viselet 418-422., - sióagárdi viselet 444-446.

Hagyomány és művészet. V. Országos népművészeti kiállítás. Bevezető a katalógushoz. Nyíregyháza. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, Demos, 1-2. 58-59.

Néprajz és tárgyalkotás. – Életünk, 1087-1094.

Paraszti talajismeret és –használat a Bükkösdi Termelőszövetkezet területén. Zselici Dolgozatok, V. 138-147.

Váralja és népművészete. Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. Szekszárd

Az árucsere, a műveltség egyik meghatározója. Múzeumi Kurír, 8. 1982. 66-71.

Címszavak. In: Magyar Néprajzi Lexikon. 5. Szé-Zs. Főszerk. Ortutay Gyula. 1982. Bp.,. – törökkoppányi viselet 336., - tülökpárta 282., - ümögbáttya 440.

Falusi műveltségi csoportok Baranyában 1975. In: Vonzáskörzetek – Agglomerációk. I. (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések 1978.) 1982. 167- 199. Pécs

Fél Edit köszöntése. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve II. 1982. 340-341.

Földes László 1934-1980. Ethnographia, 93. 1982. 475-478.

A hallgatóság nélküli népköltészet. In: Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Szerk. Kriza Ildikó. 1982. 255-261. Bp.

Kiss Géza emlékezete. Honismeret, 2. 1982. 21-22.

A Magyar Néprajzi Társaság alapszabályai. (Tálasi Istvánnal) Néprajzi Hírek, 1-2. 1982. 1-7.

Népi kultúra és életmódok. In: Sásd. Szerk. Füzes Miklós. 1982. 505-545. Sásd

Sárközi hímzések régen és ma. Bevezető tanulmány. Szerk. Borbély Jolán. 3-6. Bp.

Dunántúl. In: Népművészeti Akadémia. 1983. 17-20. Bp.,

A magyar falu képe és élete a Dél-Dunántúlon a XVIII. század derekán. Történeti Múzeumi Közlemények 1. 1983. 21-35.

Pesovár Ferenc emlékezete. Közművelődés Fejér megyében, 1. 1983. 31. és Táncművészet, 7. 1983. 21- 13.

Sirató Pesovár Feri halálára. Fejér Megyei Szemle, 1. 1983. 123-124.

Tánckutatás és tánchagyomány a Dél-Dunántúlon. Bevezető. Baranyai tánchagyományok. 3- 4. 1983. 7-20. Bp.

Változásvizsgálat a Káli-medence községeinek népi kultúrájában. (Tájkonferencia Köveskálon, 1983. szeptember 24-25.) Néprajzi Hírek, 3-4. 1983. 64-65.

Honismeret, helytörténet, tájházak tudományos és közművelődési értékei a Dél-Dunántúlon. In: Honismeret, helytörténet, tájházak. (Múzeumi füzetek.) 1984. 4-15. Szekszárd

Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1984. 241-251. Pécs

A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. Baranyai Helytörténetírás, 1984. 449-458., 607., 614.

Pesovár Ferenc emlékezete 1930-1983. Ethnographia, 1984. 322-328.

Vargyas Lajos 70 éves. Néprajzi Hírek, 1-2. 1984. 24.

Világnak kiáltott keserű búcsúszó Martin Györgytől. Honismeret, 3. 1984. 62-63.

Fülep Lajos emlékezete. Honismeret, 1. 1985. 3-5.

Pesovár Ferenc (1930-1983). Tánctudományi Tanulmányok, 1985. 21-27.

Tájház és közművelődés. In: Magyarlukafa. 1985. 9-13. Pécs

Vargyas Lajos köszöntése a Néprajzi Társaságban. Ethnographia, 1985. 125-128.

Bírálat Pesovár Ernő: A magyar páros táncok történeti rétegei c. kandidátusi munkájáról. Táncművészeti dokumentumok 1986. 33-35. Bp.

Kiss Géza: Ormányság. 3. kiad. Bevezető. 5-20. (A magyar néprajz klasszikusai, 39.) Bp.,

A nemzetiségek néprajzi kutatásának elvi és módszertani kérdéseihez. In: A III. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai 1. 1986. 55-61. Bp., – Békéscsaba

Vitaindító. Az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők XI. Országos Találkozóján. 1986. 56-64. Pest megyei Honismereti Közlemények

Györffy István eszméinek sorsáról és rokonságáról. (Györffy István a közművelő.) In: Györffy István az Alföld kutatója és életművének irodalma. Szerk. Bellon Tibor, Szabó László. 1987. 98-104. Karcag – Szolnok

A népballadák szerepéről. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1987. 311-315. Pécs

Néphagyomány, nemzettudat, történelemoktatás. In: Nemzeti-nemzetiségi tudat. Szigetvári Konferenciák 1984-86. 1987. 45-55. Pécs

A Sárköz. Háttér, 1. 1987. 24-27.

A település és népi gazdálkodás történeti változásai a Dél-Dunántúlon. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. regionális tudományos tanácskozása. Zalai Gyűjtemény, 1987. 285- 293. Zalaegerszeg

Vízhaszonvétel és vízépítés. História, 1987. 11-12.

Hagyomány, kereszténység, magyarság. Honismeret, 6. 1988. 52-54.

A hagyományőrző népi együttesekről. In: Diskurzus. A Baranya Megyei Művelődési Központ módszertani kiadványa. Szerk. Caknerné Brückler Andrea. 1988. 5-9. Pécs

A magyar-délszláv-német népi kultúra egy korabeli szerző szemével. In: A III. Magyar – Jugoszláv Folklór Konferencia előadásai. 1988. 60-66. (Folklór és tradíció, 6.) Bp.

Mit jelenthet a néphagyomány a jövő művészetében. 1988. Országos Közművelődési Központ. Bp.

Néphagyomány és önkormányzat. In: Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. A Pécsett, 1987. szeptember 24-25-én tartott országos tanácskozás anyaga. (Ideológiai, politikai tanulmányok. Szerk. Csefkó Ferenc, Szirtes Gábor.) 1988. 170-176. Pécs

Néphagyomány és önkormányzat. Tér és Társadalom, 2. 1988. 77-82.

Szent Borbála tisztelete a bányászok körében. In: Bányászat a Mecsekben. 1988. 147-162 (Múzeumi füzetek, 2.). Pécs

Útmutató fiataloknak, nevelőknek a néphagyományban. In: Néprajzi útmutató diákoknak és szakkörvezetőknek, 1. Szerk Máténé Szabó Mária Rózsa, Mohay Tamás. 1988. 13-30. (Néprajzi füzetek.) Bp.

Válasz Enyedi György megjegyzésére. Tér és Társadalom, 3. 1988. 84-86.

Néphagyomány és nemzeti művelődés. Hitel, 4. 1989. 34-37.

Népmozgások Magyarországon a XVIII-XX. században. Honismeret, 6. 1989. 10-15.

Szent Borbála tisztelete a bányászok körében. In: Mecseki Bányászati Múzeum (szerk.) Pécs, 147-162.

Honismeret és művelődéspolitika. Honismeret, 4. 1990. 5-9.

Lükő Gábor nyolcvanéves. Néprajzi Hírek, 1990. 48-50.

A néprajzi csoport meghatározásának elvi kérdéséhez. In: Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, 7. 1990. 77-80. Bp.,

Ökológia és néprajz. Ethnographia, 1990. 124-125.

Györffy István programja a népi műveltség elemeinek össztársadalmi elterjesztése. In: Népi kultúra és nemzettudat. Szerk. Hoffer Tamás. 1991. 159-166. (Magyarságkutatás Könyvtára, 6.) Bp.

Fordulat Keleten. Őrség. A Burgerlandi Magyar Kultúregyesület Tájékoztató Közleményei. 1991. 11-13.

A másik anyanyelv. In: Győri-Nagy Sándor – Kelemen Janka (szerk.) Kétnyelvűség a Kárpát- medencében II. 1992. 5-11. Bp.

A családról. In: Keresztény Pedagógiai Nyári Egyetem. 1992. 1-8. Pécs

Köszöntő. In: Komlósi Ákos (szerk.) A szocializációs zavarok korai megelőzése. Kisgyermeknevelési konferencia. 1992. 8-16. Pécs

Megnyitó beszéd. In: Újváry Z. – Eperjessy E. – Krupa A. (szerk.) Nemzetiség és identitás. A IV. Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai. 1992. 8-9. Békéscsaba-Debrecen

A keresztény oktatás helye Magyarországon. Magyar Múzeum III (1-4) 1993. 18-28.

Nyelvében él a nemzet. In: Püski Sándor (szerk.) Szárszó '93. 1993. 533-539. Bp.,

Jövőnk gondjai. Hitel VII (nov.) 1994. 49-56.

Demokrácia a néphagyományban. In: Demokrácia és a helyi demokráciák. Magyar Jacques Maritain Egyesület, ERI. 1995. Bp.

Milyen Európát akarunk? In: Somorjai Ádám (szerk.) Milyen Európa felé? Keresztények Európából. 1995. 224-230. Panonhalma-Róma

A műveltségről. In: Korzenszky Richárd OSB. (szerk.) Kézfogás. 1996. nov. 9. Egyházi Iskolák Öregdiákjainak Baráti Társasága. 1996. 2-12. Tihany.

Az elveszett teljesség. In: Tóth László (szerk.) A 60 éves Zsolnai József köszöntése. Kortárs kiadó. 1996. 7-11. Bp.

A Honfoglalásról és Szent Istvánról. Új Ember LII (aug. 18): 6-7. Távlatok 6 (31): 739-747.

Az anyagi kultúra változása és az életmód alakulása. In: Orosz István – Für Lajos – Romány Pál (szerk.) Magyarország agrártörténete. Bp.,: Mezőgazda Kiadó. 345-381.

Az értelmiségi felelőssége a társadalom közérzetének alakulásában. In: Farsang Árpát ifj. (szerk.) Az (magyar) értelmiség hivatása. 1997. 158-161. Bp.

Nyájszervezet-csordatartás. In: Kovács L.–Paládi-Kovács A. (szerk.) Honfoglalás és Néprajz. A honfoglalásról sok szemmel. 1997. 85-94. Bp.

A néprajz a Honfoglalásról. In: Per aspera ad astra. Megemlékezés a Honfoglalás 1100. és az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költöztetésének 75. évfordulójáról. Pécsi Tudományegyetem. 1997. 25-32. Pécs

Emlékezés a forradalomra. Dunántúli Napló 1997. november 3. 11.

A magyarok szomszédjaink szemével. In: Kriza Ildikó (szerk.) Történelem és emlékezet. Művelődéstörténeti tanulmányok a Szabadságharc 150. évfordulója alkalmával. Magyar Néprajzi Társaság. 1998. 249-256. Bp.

Torzkép a magyarságról. Honismeret XXVI (5) 1998. 3-8.

Közép-európai etnikai torzképek. História XX 1998. 38-39.

Buda és Eger vörösbora. História XX (5-6) 1998. 48-49.

Jövőnk gondjai. In: Fekete Gyula (szerk.) Százak Tanácsa. 1999. 15-23. Bp.

A kadarka-kultúra Magyarországon. In: Benyák Zoltán–Benyák Ferenc (szerk.) Multicultural Europe: Illusion or Reality. European Centre for Traditional Culture. 1999. 77-81. Bp.

Körkérdés a népesedésről. Demográfia (3-4) 1999. 203-207.

Egy nemzet – két kultúra? In: Bogdán Éva – Csonka András (szerk.) Emlékkönyv Zelnik József 50 éves születésnapjára. 1999. 39-44. Bp.

Egyetemi felvételi- és ösztöndíjrendszer. Napi Magyarország. 1999. június 8.

A magyar nép magatartása éneklésben, táncban és népszokásban. In: Pozsgai Péter (szerk.) Tűzcsiholó. Írások Lükő Gábor tiszteletére. 1999. 211-226. Bp.,

Vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon. Magyar Tudomány (6) 2000. 709- 720.

Művészetek és társadalom. In: Az 1997. évi Tanuló Társadalom konferencia naplója. 2000. 265, 312-313. Pécs

Uram, bizony rejtőzködő Isten vagy. Vigilia (12) 2000. 889-890.

Kereszténységünk sokkal őszintébb, mint gondolnánk. Hidegkuti Hírek 11, 2000. 8

A népek együttélésének magyar hagyományai a Honfoglalástól. Kétnyelvűség VII (1-2) 2000. 2-13.

Ártereink múltja és jövője. In: Gadó György Pál (szerk.) Természet romlása – a romlás természete. 2000. 60-66. Bp.

Nemzet és kultúra. In: Agócs Sándor (szerk.) Hazai Műhely 2. 2000. 8-21. Lakitelek

Nemzet és iskola. In: Agócs Sándor (szerk.) Hazai Műhely 3. 2000. 88-92. Lakitelek

Albániai emlékeim 1959-ből. Pro Minoritate (nyár) 2000. 183-188.

A család hagyományai. In: Hamp Gábor – Kelemen Gábor (szerk.) A család. Bp.,: Balassi Kiadó, Magyar Pax Romana Fórum. 2000. 95-99.

Az információhoz való jog (és kötelezettség) az egyházban. Egyházfórum XV (1) 2000. 23-24.

A vörösbor Magyarországon. In: Településformák, népi építészet, földművelés. Juhász Antal (szerk.) JATE. 2000. Szeged

Természeti környezet, mint néprajzi csoportok kialakulásának és megmaradásának feltétele. In: Fodor J. – Tóth I. – Wilhelm Z. (szerk.) Ember és környezet – elmélet és gyakorlat. Tiszteletkötet Lehmann Antal professzor úr 65. születésnapjára. 2001. 279-283. Pécs

A magyarság torzképe. In: Csolnoky Győző (szerk.) Kárpát-medencei önismeret. 2001. 81-90.

Németh László Szekfű Gyulát bíráló művének üzenete. Confessio (3) 2001. 11-14.

Cirnei Simon viszi Jézus keresztjét. In: Gróf Lajos (szerk.) Kit kerestek? 2001. 89-112. Miskolc

Lükő Gábor emlékezete 1909-2001. Pécsi Szemle IV (2) 2001. 126-129.

Szőlőművelés és borkultúra Baranyában. In: Huszár Zoltán (szerk.) Kereszténység és államiság Baranyában. 2001. 147-159. Pécsvárad

Az ártéri gazdálkodás. Ma és Holnap I (4) 2001. 28-29.

Levél Takács Károlyhoz. Korall (tavasz-nyár) 2001. 215-216.

A mi Szent Istvánunk. Rálátás II (3) 2001. 2-6.

A nép Szent Istvánja. In: Benyák Mária (szerk.) „Mit ér az ember, ha magyar?" Kufstein VI. 2001. 147-153. Bécs

A tánc születése. In: Pócs Éva (szerk.) Közösség és identitás. Studia Ethnologica Hungarica III. L'Harmattan. 2002. 79-84. Bp.,

A menyasszony váltsága. In: Pócs Éva (szerk.) Közösség és identitás. Studia Ethnologica Hungarica III. L'Harmattan. 2002. 157-162. Bp.

Keressük Európát. Művészet és barátai XII (1) 2002. 1-2.

A magyarság a 21. század küszöbén. Fehér/Fekete XII (3) 2002.

A magyarok régi ártéri gazdálkodásáról. Turán XXXII (3) 2002. 5-14.

Nemzeti földhasználat és nemzet. In: Fáy Árpád (szerk.) Konferencia az alkotmányról az Európai Unió kapujában. 2002. 88-100. Bp.,

A néphagyomány szerepe a jövő műveltségképében. Hagyományok a 20. század első felében. In: Pölöskei Ferenc (szerk.) A falukutatás fénykora 1930-1937. 2002. 104-109. Bp.,

A néphagyomány és a gyermek. Vasi Szemle LVI (5) 2002. 589-592.

A magyarság a XXI. század küszöbén. Remények és aggodalmak. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 4. 2003. 28-32.

Szőlő és bor a Délkelet-Dunántúlon. Rubicon. 2003/1-2. 17-21.

Gondolatok a fenntartható fejlődésről. Szerk: Demeter Zoltán, Gondos Gábor et al. Zöld Akció Egyesület. 2003. 106. Miskolc

A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában. In: Mindentudás Egyeteme. Kossuth Kiadó. 2003. 235-253. Bp.

A néphagyomány értékei: Amit a néphit megőriz és tanít. Magyar Felsőoktatás 2003 (1-3) 95-97.

Minden nép a saját edényével merít... Hitünk ablak a világra. Zánka. 2002. Háló Egyesület. Szerk. Wirter Balázs. 2003. 11-20. Bp.

Az európai történelem fényes csillaga. Szent István ünnepére. Falugondnokok hírlevele VII. 2003 (5) 3.

A népi gazdálkodás táj- és földfelszín-alakító tevékenységének nyomairól és azok megőrzéséről: A tájkép védelem kérdései Magyarországon. In: Visy Zsolt (szerk.) Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén: Mandulavirágzási tudományos napok. PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszék Régészeti Szeminárium, 2003. 167-171. Pécs

Vargyas Lajos köszöntése. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Szerk. Andrásfalvy B, Domokos Mária, Nagy Ilona. I.k. Bp.,. L'Harmattan. 2004.

Hagyomány és környezet. In: Az idő rostájában. Szerk. Andrásfalvy B., Domokos Mária, Nagy Ilona. L'Harmattan. Bp., 2004. III.k. 117-138.

Búcsú és házasság. In: „...szolgálatra ítéltélt...". Bálint Sándor Emlékkönyv. Szerk. Barna Gábor. A Lazi Bt. 2004. 27-32. Szeged.

Dunántúli utak. In: „...szolgálatra ítéltélt...". Bálint Sándor Emlékkönyv. Szerk. Barna Gábor. A Lazi Bt. 2004. 185. Szeged.

Az igazi jó játék. A néphagyomány szerepe a személyiségfejlődésben és a társadalmi béke előmozdításában. Egyházfórum XIX. 2004 (5) 16-20.

Közoktatás a rendszerváltás után. Hogyan tovább. A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapja 2004 (4) 3-6.

Folyamatosság, reform, újrakezdés. Új Katedra 2004. október 5-8.

Az úrbérrendezés hatása a természetre. História 2004 (5) 19-20.

Az élőföld változásai. Földhasználat a magyar történelemben. Új Horizont 2004 (3) 5-19.

Veszélybe sodródtak a falusi iskolák. Falugondnokok hírlevele.

Katona Imrével Albániában, 1959. Oppidium Csongrád. 2004. 39-44.

Március 15-re. Új Dunántúli Napló 2004. március 13.

A magyar vallás és a hamis történelmi tudat. I., II. Új Ember 2004.jan.4., jan.15.

Ahogyan politizálni érdemes. MDF lapja. 2004. január

Biofilia, az élő természettel való kapcsolat. In: Lélek és Élet. Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Szerk. Selmeczi Kovács Attila. 2006. 134-138. Veszprém

Kallós Zoltán 85 éves. Honismeret 34 (3) 97.

Kallós Zoltán életműve. In: Csodaszarvas II.k. Szerk. Molnár Ádám. 2006. 189-196. Bp.,

Kultúrpolitika, kis nemzetek, nemzeti kisebbségek a kelet-közép európai régióban, 1990-2002. In: Sodródás helyett. A Százak Tanácsának ajánlásai a politikának. Szerk. Szijártó István.2006. 136-158. Bp.

Népi kultúra és közművelődés. Ethnographia 117. 2006. 1-16.

Szüret és ifjúság. Rubicon 18 (6-7) 2007. 116.

Vargyas Lajos. Honismeret 35 (6) 2007. 129.

Az árterek jövője. In: Tükrök. Írások Vass Csaba tiszteletére. Szerk: Németh László. 2008. 56-69. Bp.

Biblia és magyar néphagyomány. Honismeret 36 (4) 2008. 3.

Búcsú Vargyas Lajostól. Ethnographia 119 (2-3) 2008. 259.

Élet az ártérben. Néprajzi hagyományok, I. rész. História 31 (4) 2009. 15.

Állattartás és erdő az ártérben. Néprajzi hagyományok. História 31 (5-6) 2009. 20.

Természeti csapás - emberi felelősség. A Falu 25 (2) 2010. 11-18.

Az egyház, mint közösség. Magyar történelmi minták. Katolikus Pedagógia - Nemzetközi neveléstudományi szakfolyóirat 1 (1) 2010. 187-197.

Hal, gyümölcs, gyékény az ártérben : A "pákászvilág" rejtett értékei. História 32 (6-7) 2010. 30.

Adok néktek aranyvesszőt. Kallós Zoltán gyűjteménye. Folkmagazin 18 (5) 2011. 20.

Őshagyomány és népköltészet. In: Szalay O (szerk.) Tükröződések. Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére. L'Harmattan Kiadó, 2012. 15-27. Bp.

Kopp Mária (1942-2012) Honismeret 40 (3) 2012. 73.

Hornyik Miklós (1944-2012) emlékére. Honismeret 40 (3) 2012. 74-76.

Magyarország földjének és népének jelene, múltja és jövője. HITEL 26 (2) 2013. 4-24.

"Köröshegyen jártam, ökröket őriztem: Egy szakcsi népballada bemutatása. In: Kriston Vízi József (szerk.) Ember - táj - természet – alkotás. Dél-Dunántúli dolgozatok. Tanulmányok Dr. Szőke Sándor emlékére. Füzesgyarmat, 1932-Dombóvár, 2005. Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület, 2013. 139-143. Dombóvár

A mi Szent Istvánunk. In: Sallai Éva, Szijártó István (szerk.) Szent István konferencia Székesfehérváron. Százak Tanácsa, 2013. 21-30.

A víz a magyar történelemben. Magyar Tudomány 174 (11) 2013. 1313-1321.

Martin György laudációja. Folkmagazin 20 (2) 2013. 5.

A jövő a kezünkben van: A hagyományban van jövőnk megoldásának kulcsa. In: Sallai Éva, Szijártó István (szerk.) Sorskérdések: Sallai Éva interjúi a Százak Tanácsa tagjaival. Százak Tanácsa Kiadása, 2014. 20-39. Keszthely

Ember és természet kapcsolatának változása a magyar történelemben. In: Böhm Gábor, Fedeles Tamás (szerk.) Mesterek és tanítványok: Tanulmányok a bölcsészettudományok területéről. 2014. 9-20. Pécs

A szeretet a néphagyományban. Magyar Művészet 2 (3-4.) 2014. 98-106.

A népművészet, a néphagyomány megbecsülésének jelentősége és szerepe a magyar társadalom és műveltség rég óhajtott egységesülésében. In: Szász László (szerk.) Paradigmák a művészetben. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 7. MMA 2014. 175-190. Bp.

A hagyományban van jövőnk megoldásának a kulcsa. In: Sorskérdések. Sallai Éva interjúi a Százak Tanácsa tagjaival. Szerk. Sallai Éva és Szijártó István. Keszthely. Balaton Kiadó. 2014. 30-39. p.

Beköszöntő. In: Élő Nép Művészet XVI. Országos Népművészeti Kiállítás 2015. október 29 – 2016. március 27. Budapest. Hagyományok Háza. Szerk. Beszprémy Katalin. 2015.

A népköltészet és a népszokások szerepe egészséges emberi kapcsolatok kialakításában és megtartásában a magyar néphagyományban. In: Nemzedék, szerep, érték. Szerk. Urkay Tamás. ELTE-BTK Néprajzi Intézete. Konferenciaf. Budapest. 2016. -18-131. p.

A magyar pásztorság története és megítélése. In: Tamás Kovács a pásztorművészetről. Konferencia (előadásai) 2015. augusztus 28-29. Szerk. Juhász Zoltán. MMA. 2016.

Kéz / Mű, Remek. Népművészeti Szalon. (bevezető) Szerk. Góta Eszter. Műcsarnok. MMA. 20-23. p. 2018.

A formaalkotó és díszítő népművészet a nevelésben. In: Fejlesztő Pedagógia szakfolyóirat. 30. évf. 2019/4-6. szám. Főszerk. dr. Salné Lengyel Mária. 2019. 5-7. p.

Néptörténetünk a parasztság gazdálkodásában és életmódjában. In: Trianoni Szemle. 2019. július – december. 2019. 83-89. p.

A magyarságtudomány távlatai. Trianoni Szemle XI. évf. 2019. január-június. Budapest. Szerk. Szidiropulosz Archimédesz – Fábián Gyula. 2019. 3-9. p.

A magyar himnuszról In: Himnusz Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás. Pesti Vigadó. 2020. január 12 – április 5. MMA. Népművészeti Tagozat. Kurátor: Kósa Klára. 2020.

A mese és mesélés. In: Népmesék szóban, írásban, képben. Versmondók könyvtára. Szerk. Tóth Gábor. 2020. 47-53. p.

A Trianonhoz vezető útról. In: Művelődés. 2020. LXXIII. évf. június. 2020. 4-8. p.

Kéty a Völgyzugban. A táj és népének múltja. In: Történeti néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről. Szerk. Deáky Zita – Vámos Gabriella. 2020. 13-21. p.

Az érzéseket nem lehet száraz tudományként átadni, csak művészetek által. In: Magyar Kultúra. Duna. I. évf. 1. szám. Örökség. Szerk. Bonczidai Éva interjú. 2021. 6-13. p.

Feladataink egyike. In: A nagyvilágon e kívül. A Százak Tanácsa. Felelős kiadó Szijártó István. Keszthely. Balaton Akadémia. 2021. 78-79. p.

De a vizet, amely szükséges a minőségi gazdálkodáshoz, átkergetjük az országon. In: Magyar Kulúra. Duna. 2021. I. évf. 1. szám. 1. lap. 2021.

Életgazdagság. Andrásfalvy Bertalan válogatott írásai. Szerk. Szerényi Béla. Zenei Anyanyelv Alapítvány. MMA. 2021. 206. p.

Tanulmányok idegen nyelven

K. H. Schröder: Weinbau und Siedlung in Württemberg. Ethnographia 1954 (65) 629-630. Viehhaltung in einem Überschwemmungsgebiet der Donau im XVIII-XIX. Jahrhundert (Sárköz, Ungarn). In: Viehzuht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Szerk. László Földes. 1961. 581-608. 1 térk., Bp.,

Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethnographia Hungarica (11) 1962. 293-373.

Der Rotwein in Ungarn. Beziehungen unserer Weinkultur zum Balkan. Ethnographia, 1965. 227- 258.

Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grossen Ungarischen Tiefebene. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1971-1972. 229-231. Bp.,

Südost-Forschungen. Internationale Zeitschrift für Geschichte, Kultur und Landeskunde Südosteuropas. R. Oldenburg-München, 1971. Bd.XXX. Ethnographia 1973. 220-223.

Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grossen Ungarischen Tiefbene. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 6. 1973. 229-231.

Tierhaltung der Einzelbauern in der Landschaft Kiskunság (Kleinkumanien). Német nyelvű összefoglaló. In: Tálas István: A Kiskunság népi állattartása. Bp.1936. Hasonmás kiadás. Damjanich Múzeum. 273-292. (Néprajzi Füzetek 6.) Szolnok

Über die traditionelle Wassernutzung und Fischerei in den Überschwemmungsgebieten der Donau. In: Differenzierung und Integration in der materiellen Kultur der finnisch-ugrischen Völker. Congr. IV. Internat. Fenno-Ugristarum Pars IV. 1975. 200-203. Bp.,

Fischerei und allgemeine Wirtschaft in den Überschwemmungs-gebieten Ungarns. In: Studien zur Europäischen traditionellen Fischerei 59-64. (Bajai dolgozatok, 3.) 1976. Baja

Kontrasterante värderingar i ungerska byar. Vandenhoesk-Ruprecht. 1977. 3-14. (Institut för fölklivsforskning.) Stockholm

Die Arbeitsbeziungen zwischen ungarischen und deutschen Dörfern in der Umgebung von Bp., (1975). In: Zur Interethnik. Donauschwäben, Siebenbürger Sachsen und ihre Nachbarn. Red. Ingeborg Weber-Kellermann. 1978. 301-315. Frankfurt am Main

Contrasting Value Orientation of Peasant Communities and its Persistence into Modernisation. In: Perspectives of Ethnicity. Ed. Regina E. Holloman, Serghei A. Arutinov. 1978. 233-242. Hague-Paris

Kansanryhmän kysymys kansatieteessä. In: Cong. Quintius Internationalis Finno-Ugristarum. 1981. 9-11. Turku

Polozaj zene u razlicitim etnickim skuninama u Baranji. In: Ethnographia pannonica. Zene u seoskoj kulturi Panonije. Etnoloska tribina. Posebno izdanje. 1982. 135-140. Zagreb

Die Stellung der Frau in verschiedenen ethnischen Gruppen in Baranya. In: Die Frau in der Bauernkultur Pannoniens. 1982. 151-156. Zagreb

Obstkultur des ungarisches Volkes. CIFU VI. Studia Hungarica Syktyvkar, 1985. 109-114.

What role can folk tradition play in the future of civilization? Karikázó, 1-2. 1986. 9-14.

Blütezeit und Untergang einer ungarischen Volksgruppe, Ormányság. Über die historischen Gründen, die zur Anomie einer Bauerngeselschaft führten. The Life Cycle. SIEF'S Third Congress April 8-12. 1987. Zürich

Gli Ungheresi nella Storia D'Europa. Il Nuovo Areopago. Anno 6. numero 3. autunno. 1987. 122- 136. Roma

Die kulturelle Anpassungsprozess der Donauschwaben. In: Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn. Jahrgang 5. 1987. 18-32. Stuttgart – Gerlingen

Wandel der Siedlungstruktur in Süd-Ost-Transdanubien seit dem Mittelalter bis heute. I: Village and town. Ed. Paládi-Kovács Attila, Szarvas Zsuzsanna. 1987. 25-33. Bp.,

Modelle der Stadt-Dorf-Beziehungen in Ungarn. In: Niederösterreich und seine historischen Nachbarn. UNESCO-NÖ. Ed. E. Gaál, E. Schebesta 1988. 166-178. Wien

Die traditionelle Bewirtschaftung der Überschwemmungsgebiete Ungarns: Volklstümliche Wassernutzung im Karpatenbecken. Acta Ethnographica Hungarica 35/1-2. 39-88.

Die traditionelle Bewirtschaftung der Überschwemmungsgebiete Ungarns. Acta Ethnographia Hungarica 53 (1-2) 1990. 39-88.

Vom „Nutzen der Volkskunst und der Volkskunde". Finnisch-ugrischen Forschungen L(2) 1990. 107-123.

MDF – Ungarisches Demokratisches Forum. Politische Bildung XII (4) 1990. 41-46.

Bäuerliche Lebensform-Modelle und deren ökologisch-geselschaftliche Bedingungen is Südlichen Teil Ungarns in XVIII Jahrhundert. In: Glatz F. (szerk.) Settlement and Society in Hungary. Bp.,. 1990. 159-187.

Der Leidensweg der Csángós Während und nach dem II. Weltkrieg. In: Vertreibung, Um- und Aussiedlung der Deutschen und Magyaren in Ungarn nach dem II. Weltkrieg. Tagung des Ungarischen Institutes Munchen in Bóly-Bohl/Ungarn. 10-12.11.1995. 1995. München

European culture of the Hungarian people. Acta Ethnographia Hungarica 41 (1-4) 1996. 1-9.

What kind of Europe do we want? In: Citero, F. – Vaccaro, L. (szerk.) Quale federalismo per quale Europa. Il Contributo della tradizione Cristiana. Quaderni della „Gazzada" 15. Fondazzione Ambrosiana Paolo VI. 1996. 225-232. Brescia

Modelle der bäuerlichen Lebensformen in Süd-Ungarn im 18. Jahrhundert. In: Fata, M. (szerk.) Die Schwäbische Türkei. Schriftreihe des Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde. Bd. 5. Sigmaringen. 1997. 43-62.

The Distorted Image of the Hungarians. Minorities Research. In: Cholnoky Győző (szerk.) A Collektion of Studies - Hungarian Authors. 1999. 80-87. Bp.,

Volkskunde – Soziologie oder Altertumwissenschaft? In: Kodolányi János ifj. (szerk.) Ethnic Communities, Ethnic Studies, Ethnic Customs Today. 1999. 21-24. Bp.,

The Role of Folk Traditions in the 21 st Century. In: Hoppál Mihály (szerk.) Papers for the International Conference on the UNESCO Proclamation of Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity and on the Role of Folklore Festivals Today. European Folklore Institute. 2002. 79-81. Bp.,

Wallfahrt und Kirchwei – Mariazell. In: Pickl, Othmar (Hrsg.): Wallfahrten der Völker des Donaugebietes nach Mariazell. 2003. 85-99. Graz

Wallfahrt und Kirchwei - Festtage der Jugendlichen in Süd-Transdanubien. In: Othmar Pickl (Hrsg.): Wallfahrten der Völker des Donauraumes nach Mariazell. Forschungen zu geschichtliche Landeskunde der Steiermark. Band 47. 2004. 85-99. Graz

A bibliográfiát összeállította: Povedák István [2016]

Recepció

A néphagyományból a jövő példát meríthet. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval beszélget Bosnyák Sándor. Honismeret, 3. 1987. 30-33.

Andrásfalvy Bertalan 60. születésnapján: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Felelős Kiadó: Bame Gábor. 60 szerző több, mint 120 tanulmánya. Magyar Néprajzi Társaság. ISBN 963-04-1518-6 fűzött. 759 p. Budapest. 1991.

A néprajz mint „nemzeti tudomány". Andrásfalvy Bertalan 75. születésnapjára. Hofer Tamás. In: Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzkutatás múltja és jelene. Tudományos konferencia a Pécsi Kulturláis Antropológia Tanszék jubiláló professzorai (Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter, Pócs Éva) tisztelerére. Szerk. Vargyas Gábor. Hofer Tamás cikke. 1991. 15-16. p.